2017. február 24.

Toselli Serenada

Hungarikum: a karikásostor

A rövid nyelű ostorok a pásztor emberek terelő eszköze. Ismertebb elnevezései karikás ostor, csikósostor, nehézostor, pásztorostor, kanászostor. Két részből, a tulajdonképpeni ostorból - amely szíjból készül, esetleg szegényebb vidéken kötélből - és a rövid, rendesen alkar hosszúságú, gyakran íszített nyélből áll. Ezek az ostorok rendszerint pásztor készítmények. Csak később kezdték el a szíjgyártók is készíteni őket a módosabb gazdáknak.

Goldoni: Mirandolina

310 éve született Goldoni



Carlo Goldoni (Velence, 1707. február 25. – Párizs, 1793. február 8.) olasz komédiaíró
A realista olasz jellemvígjáték megalkotójaként vált ismertté, több mint 260 színművet írt.

Művészete a commedia dell,artéban gyökeredzett, ugyanakkor túllépve azt, a színpadi figurák rögtönzései helyett rögzített szövegű szerepeket bízott a színészekre, és sokszor a külsőséges helyzetkomikumokat a jellemekből fakadó komikummal cserélte fel darabjaiban.


Korának társadalmáról, szokásairól és felfogásairól festett igen találó képet. Legjobb vígjátékait - A fogadósné (azaz a Mirandolina), A hazug, Két úr szolgája - elsősorban az emberábrázolás realizmusa, a színes népi nyelv és a cselekmény mozgalmassága jellemzi.
1762-ben Párizsba költözött. 1765 után XV. Lajos lányának és XVI. Lajos nővéreinek nyelvmestereként a királyi udvarban élt, és francia nyelvű emlékiratán dolgozott, amely fontos korrajz.
A forradalom kitörése után szegénységben élt, mert a Konvent megvonta a nyugdíját. Párizsban hunyt el 1793. február 6-án.

465 éve temették el Fráter Györgyöt

1552 – A gyulafehérvári székesegyházban eltemetik Martinuzzi Fráter György bíborost, akit 1551. november 17-én gyilkoltak meg I. Ferdinánd király utasítására.


A "fehér barát" Fráter György (családi nevén Utješenić, anyja családi nevéről Martinuzzi) (Kamičić, Horvátország, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) esztergomi érsek és bíboros, horvát kisnemesi származású államférfi.

Erdély megszervezője. A 16. század második felében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség. Megszervezése Fráter György nevéhez fűződik. Erdély 1541 előtt nem volt önálló ország. Területéhez a leválasztott részek tartoztak (partium).
A lakosság vallási téren is megosztott volt. A magyar vármegyék, a székely és a szász székek alkották a három nemzetet.


Magyarország 1550-ben

Rendi szervezetük elütött egymástól. Az új állam vezetője névlegesen II. János Zsigmond volt, de a legfontosabb döntéseket Fráter György hozta.
Külpolitikailag Erdély nem volt független, hűbérura a szultán volt akinek adót fizetett. Fráter György 1551-ben lemondatta János Zsigmondot a trónról és Erdélybe Habsburg-katonaságot hívott, erre a török támadásba lendült. Ezért I. Ferdinánd beleegyezésével alvinci kastélyában 1551. december 17-én meggyilkoltatta.


I. Ferdinánd beleegyezésével alvinci kastélyában 1551. december 17-én meggyilkoltatta. Castaldo az orgyilkosság végrehajtására a bibornok titkárát Marco Aurelio Ferrarit bérelte föl. Fráter Györgyöt az alvinci kastély nyugati bástyájában berendezett kastélykápolnában gyilkolták meg Giovanni Battista Castaldo császári biztos bérencei két puskalövéssel és 75 szúrással. 69 éves volt.
A "Jézus Mária!" kiáltással összeroskadó főpap hulláját megcsonkították, fülét, melyről azt tartották, hogy születésétől fogva szőrös volt, levágták, hogy a királyhoz küldjék. Aztán ott hagyták vérében fagyva a szoba padlóján, ahol holtteste hetven napig hevert temetetlenül, majd a gyulafehérvári káptalan emberei a Szent Mihály székesegyház kriptájában temették el 1552 februárjában.
"Teteme végre helyet kapott a gyulafehérvári templomban, ahová néhány barátja szállította, a templom nagyobb hajója közepén a Hunyadi Corvin János királyé mellett, kősírban helyezték el, melyet utoljára Ferdinánd költségén Castaldo rakatott."

Itt olvashatod: Jókai Mór: Fráter György

Mai napra

"Nem dárda, nem fal, nem zár, nem vagyok - csak Isten óv meg a veszedelemtől."

sumér mondás


Február 24 - Mátyás napja a hagyományban


Február 24-e Szent Mátyás apostol ünnepe, akit Krisztus feltámadása után választották maguk közé a hűtlen Júdás helyére, hogy az úton rendelt tizenkettes szám teljessé váljék. Júdeában, majd Etiópiában hirdette a hitet. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték.
Ha Mátyás napján még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát.

Ugyancsak ismert szólás a „Mátyás, Gergely két rossz ember”, mely arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni.

A néphagyomány szerint az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek.



A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Szlavóniában, ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat.

Eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz.

Számos hiedelem fűződik a Mátyás-napi tojáshoz. A Szolnok megyei Csépán a Mátyás-napi tojásból kelt libát marakodósnak, veszekedősnek tartották. Turán úgy vélték, hogy „húsosfejű”, idétlen, nyomorék liba kelne ki. Székelykevén piros ceruzával jelölik meg a Mátyás-napi lúdtojásokat. Itt úgy vélik, ha kikel, a kisliba eltűnik, de ha sikerül, akkor jó gúnár lesz belőle.

Mátyás a halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép Mátyás csukájának nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér.


Romhányi József: Szamárfül




A majom búcsúbeszéde társaihoz emberré válása alkalmából


Majmim, kik eleddig testvérim valátok
fán csimpaszkodtomban hű társim valátok,
meghatva állok ím búcsúzni alátok,
mivel kezdetét vőn emberré válásom,
sok hasraesés közt két lábra állásom.
Az kies barlangban lészen már szállásom.
De bármerre viszen rangos emberségem,
testvér-emlékitek soha meg nem sértem.
Esküre emelem kezem...
Na mit csodálkoztok ezen?
Persze! Ezt mellsőnek nevezik, akik
még oktalan makik!
Kívánom, teremjen bőséget sok fátok,
tömje pofátok
gubó, gubacs, inda.
Nekem jó lesz majd a velős palacsinta!
Ugye, most csorog a nyálatok,
alsóbbrendű növényevő állatok?
Meg ne szenvedjétek a tél kemény fagyát...
néhány viseltes gatyát
eljuttatok majd hozzátok,
de nehogy a fejetekre húzzátok,
idétlen barmok!
Különben is mit akartok,
fejlődéstanilag visszamaradt emlősök?!
Korcsok vagytok, nem ősök!
Meggyalázzátok a késő utódokat!
Kaktusz bökje meg az ülőgumótokat!
Mars innen! Végeztem! Slussz!
Nézze meg a Pithecanthropus erectus!
..

Fóliában sült burgonya sajtmártással




4 személyre

4 nagy szem burgonya /összesen kb. 1 kg/
30 g pineamag (Ha nincs pineamag, akkor használhatunk darabosra tört mandulát, diót, mogyórot)
200 g friss sajt,
4 ek tejszín
125 g gorgonzolasajt,
1 csokor friss bazsalikom
bors, alufólia

A burgonyát alaposan megmossuk, konyhai papírtörlővel megszárítjuk, és egyenként fóliába csomagoljuk.
Sütőrácsra helyezve a 250 fokra /gázsütő 5-ös fokozat/ előmelegített sütőben kb. 1 órát sütjük.
Közben a píneamagot egy serpenyőben zsiradék nélkül aranybarnára pirítjuk. A sajtot, a tejszínt és a gorgonzolasajtot villával simára keverjük. A krémet végül borssal fűszerezzük.
A megszült burgonyát kibontjuk a fóliából, kettévágjuk és mélyedést nyomunk a közepébe. Megtöltjük a sajtkrémmel, majd a píneamaggal megszórva tálaljuk.

Keresztszemes







Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz

181 éve meghalt Berzsenyi Dániel


1836. február 24-én meghal Berzsenyi Dániel

A XVII-XVIII. század fordulója magyar nemességének világnézeti küzdelmeit legerőteljesebben megszólaltató lírikusa 1776. május 7-én született Egyházashetyén.
A felvilágosodás és a romantika közötti korszak jelentős költője, a klasszikus verselés páratlan mestere. 1788 és 1795 között a soproni líceum diákja volt.


1799-ben feleségül vette 14 éves másod-unokatestvérét, Dukai Takács Zsuzsannát, s a kemenesaljai Sömjénbe költöztek. 1803-tól haláláig niklai birtokán élt. Lírájának művészi tetőpontját a napóleoni háborúk idején (1805-07) írt hazafias ódái jelentik.
Költészetének alaphangja a kiábrándultság.


Idillje, a Magyarország, a Balaton és a Keszthely nem a valóságot ábrázolják, hanem a valóság vágyott, eszményi képét festik jelenvalóként. Velük éppen ellenkező utat követett 1808 előtti költészetének másik jelentős műfajcsoportjában, elégiáiban is: A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz, Horác.
Az 1810-es években a személyekhez szóló ódák és az episztolák foglalták el a legnagyobb helyet költészetében. 1817 után érdeklődése egyre erőteljesebben elméleti irányba fordult. Ekkor születtek A versformákról, illetve A kritikáról című írásai.


Esztétikai művei mellett A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól címmel írt művében jobb bánásmódot követelt a jobbágyoknak, s mozgósított az időszerű gazdasági reformok érdekében.
Új műfajt is teremtett: a bölcselkedő tartalmú episztolát. A magyarokhoz című ódájához Kodály Zoltán komponált zenét. Az erős érzelmek, a hétköznapi élet apróságainak finom ábrázolása, az aggodalom és a halálvárás Hölderlin és Keats lírájával rokonítja költészetét.

Na, most már minden rendben van!


167 éve született Jászai Mari



Jászai Mari (eredeti neve: Krippel Mária) (1850. február 24. – 1926. október 5.) színésznő.

Egy ácsmester lányaként született 1850-ben. Már 10 évesen pesztonkaként dolgozott, majd szolgáló lett Bécsben és Budapesten, markotányosnő a königgrätzi csatában. Eredeti nevét annyira nem szerette, hogy még a születési anyakönyvi kivonatból is kiégette a Krippelt (a német szó jelentése beteg, kissé lesajnáló értelemben). 1866-ban, tizenhat évesen Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. 1867-ben már Budán játszott, 1868-ban a kolozsvári színházhoz szegődött.


Budai tartózkodása alatt ismerkedett meg első férjével, Kassai Vidor komikussal, akitől két év házasság után vált el. 1872-ben lett tagja a budapesti Nemzeti Színháznak, melyhez haláláig hűséges maradt (egy évre, 1900-ban a Vígszínházba szerződött), 1901-től a Nemzeti örökös tagja. Bemutatkozó előadásában Bánk Bán Gertrudisát játszotta. 1893-tól egy évig a Színművészeti Akadémián tanított.



Őstehetség volt, ismereteit folyamatos tanulással mélyítette. Mindenekelőtt tragikus sorsú szerepekben tündökölt, Shakespeare nőalakjait, Antigonét, Jokasztét és Élektrát, Kleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, Volumniát, Gonerilt, Konstanciát, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét formálta meg kiemelkedő tehetséggel.
Utolsó szerepe Gloster özvegye volt a III. Richárdban.


Tehetségesen és szívesen szavalta Petőfi Sándor verseit – például munkásoknak szervezett előadóesteken. Fordított is: Ibsen John Gabriel Borkmann című művét Jászai fordításában mutatta be a Nemzeti Színház. Összesen mintegy 300 szerepet játszott. 1926-os halála után nyilvánosságra került naplója, jegyzetei színháztörténeti szempontból is értékesek az utókor számára.

Szabó Lőrinc: Jászai Mariról
(részlet)

A Nemzeti Színház épp ekkoriban újította fel Az ember tragédiájá-t, kézenfekvő volt tehát, hogy Madách darabjának első előadásairól beszélgessünk. 1882-ben ugyanis Jászai volt Éva, az első Éva a Tragédia – vagy ahogy ő ejtette: a Tragődia – premierjén.
– Megbocsát, de nagyon utálom ma magát, kedves fiam – csóválta fejét –, nagyon utálom, amiért ilyesmivel jön hozzám. Igen, én alakítottam Évát, mikor először adtuk Madáchot a Nemzetiben. Paulay igazgató egy nap megfogott a színház udvarán: „asszonyka, nézze, nagy tervem van: előadom Az ember tragődiájá-t! Az Évát magának szántam. Szép lesz, örül neki?”

Meglepetésemben nem tudtam válaszolni.

Jászai Mari – Lucia. Madách: Az ember tragédiája,
Nemzeti Színház, 1883.
Strelisky felvétele (OSZK SZT NSZ KBJ 120)

Panaszolta is később az igazgató Prielle Kornéliának: „különös asszony ez a Jászai: nekiadtam az Évát, s még csak fel se csillant a szeme!” Pedig hát, tudja, ez azért volt, mert én minden új szerepemtől rettenetesen megijedtem. Ekkor is szörnyen féltem: én és Éva? Hiszen ez esténkint tíz külön alakítást kíván!
Paulay talán még nem ismert eléggé, s azért hitte, hogy én olyan veszett színésznő vagyok, aki megnémul ekkora hír hallatára.

Gyógynövények májra és epére


APRÓBOJTORJÁN(AGRIMONIA EUPATORIA)
Torokfertőtlenítésre, máj-és epeműködés szabályozására, bélrenyheségre, vizelettartási problémákra teáját, reumára a főzetéből készült fürdőt ajánljuk. Jó még vérszegénység ellen. Külsőleg égési sebekre használják. Korlátlan ideig iható.


ARANYVESSZŐFŰ(SOLIDAGO GIGANTEA)
Kiváló méregtelenító funkciója van, máj-és epebántalmakra, menstruációs görcsökre, reumás bántalmakra, valamint vízhajtóként fogyasztjuk. Hatékony emésztésjavító.


CSALÁN ( URTICA DIOICA )
Vértisztító, vizelethajtó, vérképző. A vese és hólyaghomok képződését megakadályozza, elhajtja a már meglévőt. Csökkenti a vércukorszintet is. Máj és epebántalmakra, gyomor- és légzőszervek hurutos megbetegedéseire, fáradékonyság ellen is használják teáját. Reumatikus, ízületi fájdalmakra, érszűkületre, hajhullásra külsőleg használjuk.



CSIPKERÓZSA (ROSA CANINA)
A csipkebogyóban sok C-vitamin van, ezért teáját hidegen áztatva készítsük! Húgyhajtó hatású, vesehomokra és vesekő leválasztásra is használható. Kedvezően hat a cukorbetegségre, jó emésztésjavító. A csipkemagban csak E-vitamin van, teája epekőoldó hatású, hólyagbántalmak ellen is nagyon jó. A csipkebogyóbor főleg idősebb korban kitűnő házi szer a hólyag és a vese rendszertelen működése ellen.


FEKETE ÁFONYA( VACCINIUM MYRTILLUS )
Cukorbetegségre, bélhurutra, hasmenés ellen jó. Használható még vese- és epekőbántalmak ellen, vérnyomáscsökkentésre, láz és köhögés csillapítására. A-, B- és C-vitamint is tartalmaz.


FODORMENTA(MENTHA CRISPA )
Elismerten kiváló szélhajtó, étvágygerjesztő, nyugtató, görcsoldó, epeműködést serkentő hatása van, köhögés csillapítására is használjuk.


GYUJTOVÁNYFŰ(LINARIA VULGARIS)
Jó hatású epegyulladásra, használható hashajtónak, vizelethajtónak, éjjeli ágybavizelés ellen. Aranyérbántalmak esetén javasolt ülőfürdőt venni főzetéből. Teája bélféreg űzésére is alkalmas.



ORBÁNCFŰ(HYPERICUM PERFORATUM)
Antidepresszáns, nyugtató hatású a teája, jó máj-epe-és vesebetegségek kezelésére.
Nyugtató hatása miatt szív-és fekélybetegeknek is ajánlott. Kiváló gyulladásgátló és immunerősítő.


SZAGOS MÜGE (ASPERULA ODORATA L.)
Teáját vese,- máj,- és epebetegségek ellen, vértisztítónak és izzasztónak használják. Baktériumölő tulajdonsága is van.


ZSURLÓ(EQUISETUM ARVENSE L.)
Fő hatásterülete a vesetisztítás illetve a vizelethajtás. Két hétnél hosszabb ideig nem ajánlatos fogyasztani. Reuma és csúz, epe- és májbántalmak orvoslására is jó. A kis veseköveket és vesehomokot is érdemes vele oldani, eloszlatni. Szívnyugtatóként is lehet használni.