2010. november 30.

Tél



Virágok


A munka részletes leírását itt találhatjátok meg.

Zelk Zoltán: Zúzmara



Mikor az első zúzmara
megül a rózsafákon,
töpreng az ember, mit tegyen,
hogy ami fáj, oly nagyon mégse fájjon.
 
De tudja, fájni fog soká,
mert büntetlenül nem lehet szeretni,
az ész végül is megadja magát,
ha majd a szív nem s nem akar feledni,
 
Mert zúzmara a rózsafán,
mert varjúszárnyak árnya hull a hóra. -
A nyári tücsökciripelés
most ér a csillagokba.

Borisz Paszternak: Fagy


A fürdők kéménye okádja
a füstöt, s mikor fellebeg,
bónyálják kendőkbe, gubákba
fehér farát a fellegek.
 
A hóbuckákba, lábnyomokba
veti egész hevét a ház,
erőlködik a fagy forogva,
áll lógó nyelvű vonítás.
 
Förgeteg fúr, fények gyalulnak,
a levegő mint pengeél,
az út, a tér szikrázva gyullad,
mint fagyott kecsege, fehér.
 
Korcsolya, percek, rönkfa, fenyvek,
máglyák, idők, a láz elönt,
s tündökletes ívén a mennynek
hátin-húrként feszül a csönd.
 
/Ford.: Lator László/

Petőfi Sándor: Tél


Megölte valaki magát,
Az hozta ezt a rút időt.
Fúj a szél, táncol a tányér
A borbélyműhelyek előtt.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

A napszámos, napszámosné
Tuskót fűrészel és hasít:
Daróc pólyában gyermekök
A szélvésszel versenyt visít.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Jár nagy léptekkel föl s alá
A katona az őrhelyen,
És számlálgatja lépteit:
Kínjában mást mit is tegyen?
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

A hosszúlábú drótostót
Kopott gubáját cepeli:
Az orra égett paprika,
S hidegtől folynak könnyei.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Barangol a vándorszínész
Egy falutól a másikig:
Meleg ruhája nincs ugyan,
De mindazáltal éhezik.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Hát a cigány?...vacog foga
A rongyos sátorok alatt:
Kopogtat a szél és bemegy,
Bár a cigány nem szól: szabad!
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Megölte valaki magát,
Az hozta ezt a rút időt.
Fúj a szél, táncol a tányér
A borbélyműhelyek előtt.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

502 éve született Palladio

Andrea Palladio (1508. november 30. – 1580. augusztus 19.) észak-itáliai építész.

Klasszikus szépségű, tiszta vonalvezetésű palotáival és villáival, s főleg oszlop- és pillér-architektúrás homlokzatainak az antik oszloprendből kiinduló, de merőben egyedi (ú.n. Palladio-motívum), új arányaival és jellegzetes ritmusával vált a reneszánsz építészet legtermékenyítőbb hatású mesterévé.
Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái Andrea Palladio és tanítványai műveinek egy csoportja, amelyeket 1994-ben és 1996-ban vettek fel a Világörökségi listára.





André Rieu muzsikál

Radnóti Miklós: Tél


Hóbafagyott levelet
kaparász dideregve a szellő.
Duzzadt, mint tele zsák:
hóval telik újra a felhő.
Nincsen csillag, a fák
feketéllő törzse hatalmas.
Megfagy az őz nyoma is.
Készül le a völgybe a farkas.

András napja

András apostol egyike volt a tizenkét tanítványnak, akik szem- és fültanúi lettek Jézus Krisztus földi művének.
A Galileából (nem-zsidók-tartománya) származó András testvére volt Simon Péter, akit Jézus az egyház alapjává tett meg. András Isten-keresésére jellemző, hogy a Jézus szolgálatát előkészítő utolsó próféta, Keresztelő János tanítványává szegődött, majd miután szolgálata csúcsán Keresztelő János rámutatott az "Isten Bárányára" (Jézusra), András azonnal Jézus követője lett.

Szent András ikonográfiai ábrázolása a késő középkor óta tipikusan „andráskereszttel” történik, amelyet vagy átfog, vagy melyre felfeszítik. A legenda szerint a saját kérésére feszítették andráskeresztre, mivel azt mondta, hogy nem méltó a Krisztuséval azonos formájú keresztre feszítésre.

Mai napra való

“…ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”

(
Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája – Pál levele a rómaiakhoz 12:2)

2010. november 29.

Erdély fejedelmei

Balassi Bálint: Adj már csendességet!


1   Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!
     Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kín fúr!
2   Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére,
     Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére!
3  Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg,
    Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg!
4   Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való,
     Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló.
5   Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-e?
     Engem, te szolgádat, mint régen sokakat, ébreszthet-e?
6   Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerint,
     Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen hitem szerint,
7   Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját,
     Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát;
8   Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül,
     Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!

Milyenek lehettek a kora újkor magyar, erdélyi fejedelmi és főúri udvarai?

Az erdélyi fejedelmi udvarok és a Magyar Királyság főúri udvarai között gyakran megfigyelhető az átjárás: I. Rákóczi György például Forgács Ádám gácsi udvarából vette át Gazsi nevű udvari bolondját, és az ehhez hasonló kikölcsönzések, átvételek szinte mindennaposak voltak.

A nyugat és közép-európai térség udvari kultúrájába kétségtelenül Bethlen Gábor idején kapcsolódott be a legkiterjedtebb szinten az Erdélyi Fejedelemség.
Fennmaradt egy 1623. augusztus 17-én kelt jegyzék, mely a fejedelem magyar, lengyel, cseh, német, olasz muzsikásairól szólt. 1626. évi házassági ünnepségén a német főlantos mellett egy francia is szerepelt. A fejedelemség udvara tehát szinte "beszippantotta" a térségben elérhető zenészeket s az egyéb foglalkozást űző udvari embereket.


 Tudunk Bethlen Gábor "német képírójáról", "német kertészéről", a fejedelem török kézművesekkel ápolt kapcsolatairól (lakodalmi hintaját 1626-ban például Konstantinápolyban készíttette el). A fejedelemség ezzel kifejezte a különböző etnikumok kultúrája iránti érdeklődését is.
De az erdélyi udvar nemcsak a befogadói oldalról mutatkozott nyitottnak a nyugat- és a közép-európai térség udvari kultúrája iránt. Igyekezett képviseltetni, elfogadtatni jelenlétét más udvarokban is. Ez az udvari kultúra sokszor a politikai viszonyok ellenében is működött. Bethlen Gábor harmadik Habsburg ellenes hadjárata előestéjén, 1626. június 22-én Bécsbe delegálta muzsikusainak egy részét, 1629 nyarán Bojthi Veress Gáspár udvari történetíró építette a császárvárosban az Erdélyi Fejedelemség és a Magyar Királyság udvari-kulturális kapcsolatait.

Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne néki


Ez világ sem kell már nekem
nálad nélkül, szép szerelmem,
Ki állasz most én mellettem
egészséggel, édes lelkem.

Én bús szívem vidámsága,
lelkem édes kévánsága,
Te vagy minden boldogsága,
veled Isten áldomása.

Én drágalátos palotám,
jó illatú piros rózsám,
Gyönyerő szép kis violám,
élj sokáig, szép Juliám!

Feltámada napom fénye,
szemüldek fekete széne,
Két szemem világos fénye,
élj, élj, életem reménye!

Szerelmedben meggyúlt szívem
csak tégedet óhajt, lelkem,
Én szívem, lelkem, szerelmem,
idvez légy, én fejedelmem!

Juliámra hogy találék,
örömemben így köszönék,
Térdet-fejet neki hajték,
kin ő csak elmosolyodék.

Akár Bethlen Gábor udvarában is szólhatott ez a zene

Claudio Monteverdi (Cremona, 1567. május 15. – Velence, 1643. november 29.) olasz barokk zeneszerző, pedagógus és karnagy. Az opera első nagy mestere.

Bethlen Gábor

iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. november 15. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.

1613-ban Erdély fejedelmévé választják.
Fő célja: a vallás szabadságát megőrzése, a Habsburg és Török Birodalom közé ékelődött Erdély megerősödésének és fennmaradásának biztosítása. Ezért kapcsolódott be az Európában folyó harmincéves háborúba három ízben is.
A Bethlen sikerei nyomán megkötött békék orvosolták a rendi és vallási sérelmeket, biztosították a vallás szabad gyakorlását a királyi Magyarország lakosai számára is. Bethlen Gábor hitéhez és egyházához ragaszkodó buzgó református volt. A más felekezethez tartozókat becsülte és segítette. Támogatta a katolikus Káldi György bibliafordítását is.

Káldi György bibliafordítása
 1629-ben rendeletben biztosítja a prédikátorok és azok leszármazottjai számára közös nemesi levéllel a nemesi rangot. Bethlen iskolapolitikája is rendkívül célratörő volt. Szélesítette és modernizálta az alsó fokú oktatást, de nagyon fontosnak tartotta egy európai színvonalú felsőoktatási intézmény létrehozását is. Így született meg a fejedelmi székvárosban, Gyulafehérváron a gimnázium, amelyet később a fejedelem akadémiai rangra emelt.

Bethlen Gábor tudósai között
(Dósa Géza festménye, 1870)
Bethlen támogatásával sok magyar diák tanult külföldi egyetemeken is. Bethlen nagy gondot fordított a könyvtárfejlesztésre. Maga a fejedelem is sokat és rendszeresen olvasott. A könyvtárfejlesztést szolgálta a gyulafehérvári nyomda alapítása, illetve a már működő debreceni, brassói nyomdák támogatása. Ezekben a nyomdákban a hitvitázó iratok, prédikációgyűjtemények, bibliai könyvek magyarázatai mellett az államigazgatást segítõ kiadványok is megjelentek. Nemcsak magyar, de német, latin, szlovák, sőt román nyelven.

Brandenburgi Katalin
A gyulafehérvári fejedelmi udvar - különösen Bethlen második, Brandenburgi Katalinnal kötött házassága után - fényűző fejedelmi udvar volt. A reneszánsz stílusban épült palotában flandriai gobelinek, selyem és bársony terítők, függönyök, keleti szőnyegek, tették otthonossá a kőpadlós termeket. Finom berakásos felületű bútorzat biztosított méltó keretet a fejedelem udvartartásának. Nemcsak Gyulafehérváron, de országa más városában is pompás épületek emelkedtek. Olasz mesterek építették Várad, Fogaras, Alvinc, Déva várkastélyait.
1629-ben hunyt el.
„Amikor az Emberfia eljön dicsőségében, az összes angyalával, akkor leül dicsőséges trónjára. Akkor minden nemzet összegyűlik elé, és ő kettéválasztja őket, ahogyan egy pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat a jobb oldalára, a kecskéket pedig a bal oldalára állítja.
Ezután a király így szól majd a jobb oldalán állókhoz: Gyertek, Atyám áldottai! Örököljétek azt az királyságot, amit Isten a világ kezdete óta elkészített nektek!
Mert amikor éhes voltam, enni adtatok nekem. Amikor szomjas voltam, inni adtatok. Amikor idegen voltam, vendégül láttatok. Amikor nem volt ruhám, adtatok nekem. Amikor beteg voltam, gondoskodtatok rólam. Amikor börtönben voltam, meglátogattatok.
Erre így felelnek majd az igaz emberek: Uram, mikor volt az, amikor éhesnek láttunk téged és megetettünk téged? Mikor volt az, hogy szomjasnak láttunk téged, és inni adtunk neked? Mikor láttunk téged idegennek, és adtunk neked szállást? Mikor láttunk téged ruha nélkül, és adtunk neked ruhát? Mikor láttunk betegnek vagy börtönben, hogy elmehettünk volna hozzád?
Akkor a király így válaszol majd erre: Igazán mondom nektek: amikor megtettétek a legkisebb testvéreim egyikével, velem tettétek meg.”
(Máté evangéliuma 25:31-40)

2010. november 28.

Romhányi József: Egy kos párbeszéde a visszhanggal


Egy kos szerette, ha szembe magasztalják,
ezért a visszhanggal nyalatta a talpát.
- Ki az, aki mindig okos?
- Kos!
- De sohasem tudálékos?
- Kos...
- Öltözéke választékos?
- Kos...
- A gyapja százszázalékos?
- Kos...
- Kurtán felelsz. Ez szándékos?
- Kuss!

Ünnepi

Weöres Sándor: Vándorút

Ami az úton el nem indult, vagy ami az út elején van - a kő, a csecsemő - még nem szerzett magának semmi kincset s önmagában-véve szeretetre méltó. S a teljességbe érkezett lény, aki szerzett kincseit már magába-olvasztotta és épp úgy nincs semmije, mint a kőnek, vagy a csecsemőnek: szintén önmagában véve szeretetre méltó. S a még el nem indult, s a már megérkezett: azonos.

A gyarapodás útján járó embert, aki félig-megszerzett csonka kincsek alatt roskadozik, csak az idétlen kincsek csábereje okozta tévedésből lehet szeretni, vagy rokonság kapcsán, vagy részvétből, vagy a végtelen szeretet hőfok-nélküli, tökéletes egykedvűségéből.

(részlet: Új a teljesség felé c. könyvből)

Weöres Sándor: Az élet idomítása


Az életet úgy tekintsd, mint az óriáskígyót. Ha távol tartod magadtól, gyönyörködhetsz táncos hajladozásában és bőrének ütemes mintázatában, s gondozhatod és etetheted. Ha magadra bocsátod, rádtekeredik és nem gyönyörködsz benne többé, s nem te táplálod, hanem a húsod és véred.

Az életet ne úgy tartsd távol magadtól, hogy elbújsz előle, mert észrevétlenül utánad kúszik, vagy váratlanul összeroppantja rejtekhelyedet. Nem lehet megszökni tőle, még a halálba sem.

Az életet úgy tartsd távol magadtól, hogy uralkodni tudj fölötte: ahogy a kígyó fölött, síp-zenéjével, a kígyóbűvölő uralkodik.

Míly zene, melytől az élet kígyója megszelídül és engedelmeskedik? amely a véges igényeket levetkőző, meztelen, határtalan lélekből árad.

Sem a tétlen remeteségben, sem a tevékenységben nem győzheted le az életet; csupán önmagadban, ha gyarló tulajdonságaidat úgy rendezed, hogy a tökéletes mértékhez igazodjanak.

Ha ezt eléred: tétlenséged is tevékeny, mint a napsugár; tevékenységed is tétlen, mint az időjárás váltakozása.

(részlet: A teljesség felé c. könyvből)

77 éve született Sára Sándor

Sára Sándor (Tura, 1933. november 28.) Kossuth-díjas magyar operatőr, filmrendező.


Turán született, ott és Ikladon nőtt fel. A Galga túlpartján, Domonyban akkoriban egy vele egykorú fiú cseperedett, Huszárik Zoltán. A gyerekkori barátok együtt jártak az aszódi gimnáziumba, és évek múlva művészi pályájuk is összeért.

Még gimnazista volt, amikor éppen begyújtani készült a sparheltbe, de az égő újságpapíron meglátta a Színiakadémia felhívását. Be is adta a jelentkezését, ám sajnos régi újságpapír volt a gyújtós, a tanfolyam már elindult. Végül úgy lett operatőr, hogy egyik barátja eldöntötte, filmrendező lesz, és megkérte, ő meg legyen operatőr, és akkor majd együtt dolgozhatnak.

Első filmje a Hintónjáró szerelem volt, de nem operatőrnek szerződtették, hanem az volt a feladata, hogy összeszedje a biciklit a kerékpározni nem tudó Bihari József színész után, miután az a felvétel végén mindig leesett róla.

Első valódi filmje a 45 éve készült Sodrásban volt, de évfordulósak híres rendezései is: a Feldobott kő negyven éve, a 80 huszár pedig harminc éve került a mozikba. Operatőrként több remekművet is jegyez - legszebb munkája a csodálatos képi világú Szindbád, Huszárik Zoltán filmje. Közös alkotásuk a magyar filmtörténet egyik legszebb műve lett.

Rónay György: Advent első vasárnapja


Amikor a fák gyümölcsöt teremnek,
tudhatjátok, hogy közel van a nyár.
Tűzre dobhatsz, Kertész, mert nem terem meg
korcs ágaimon más, mint a halál?
Amikor jelek lepik el a mennyet,
álmunkból kelni itt az óra már.
De ha hozzám jössz, pedig megüzented,
angyalod mégis álomban talál.
Meg akartál rajtam teremni, rossz fán;
Nem voltál rest naponta jönni hozzám.
Ajtóm bezártam. Ágam levetett.
Éjszakámból feléd fordítom orcám:
boríts be, Bőség! Irgalom, hajolj rám!
Szüless meg a szívemben, Szeretet! 

2010. november 27.

Hóember




Arany János: Téli vers

Ej, ej, garázda tél apó!
Ki ördög hítta kelmedet,
Hogy sz. Márton nap tájba' hó
Borítja házi telkemet?

Hogy bámul a vén vaksi hold
Hópelyheken át, mint szitán!
Pedig milyen jó szeme volt
Nyáron, szerelmesek után!

Mily villogó szemmel lesett
Minden sóvárgót, csintalant:
Tudta nélkül alig esett
Szerelmi légyott és kaland.

De most bezzeg bámulhat ám,
Míg, amivel lát, kiapad, -
Mégsem jön ifjú s leány:
Nagyon szabad künn a szabad.

Sőt a fakó poéta sem
Motollál a négy végivel,
Hanem bent ül kedélyesen
S tollmardosó dolgot mível:

"Óh, természet halála, tél!"
Emígy kapaszkodik bele -
"S te hófehér hó, mint Adél
Fehér hideg hókebele..."

Pedig jól tudja, a kötél,
Hogy a lány keble nem hideg:
Csak, persze, tiltja szép Adél,
Körmét annál hevítni meg.

De én kemencém oldalán
Csak fumigálom a telet:
Megfér kívül szobám falán!
Ne bántsa ezt a kis helyet.

Most fázok, mert van benne mód,
Míg el nem ég félölnyi fám:
Akkor...ha elrontom a szót
És fázom, - nem az én hibám.

Dsida Jenő: Tél közepén

Csörren a cserfák csupasz ága,
Kegyetlen a hideg!
Csikorgó tél van, s zordon éjjel,
S a világ didereg;
Gyémántmezőket lát az ember,
Amerre elhalad;
A hókristályok ezre csillog,
Ropog a láb alatt.

Mint oszlop, mely a természetnek
Ékíti templomát,
Halvány, fehér füst száll magasra
A messzeségen át;
Felette néma fenségében
Az ég hatalmas boltja,
S a tájra titkos szürke fényét
A hold világa ontja.

Ó, fantasztikus, égi festmény! -
Az apró csillagok
Pislogó szeme - mint megannyi
Kis gyertyaláng - lobog,
Oltára fent a havas orma
A büszke szentegyháznak,
És zúgó dalt a rengetegben
Viharok orgonáznak.

A szünetek közt néma csend lesz,
Nem rezzen semmi hang,
Egy szárnycsapás sincs fent a légben,
Egy lépés sincs alant...
De mégis!... Vagy csak látomás tán?...
A sápadt holdvilágnál
Prédáját lesve jő egy ordas
és meglapulva járkál.

1924. jan. 6.

Munkácsy trilógia

A múlt héten megérkeztek Budapestre Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának képei: Ecce homo, Golgota és Krisztus Pilátus előtt .
A kiállítás a  Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös szervezésében jön létre, a leghíresebb Munkácsy-képek keletkezéstörténetét is bemutatja.

Ecce homo

Krisztus Pilátus előtt

Golgota

A Munkácsy-trilógia április 30-ig lesz látható Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában.

Szabó Lőrinc: Téli este

Bernáth Aurél: Tél

Lócika megjött, hároméves,
a szél kicsípte, friss, piros,
veti mackóját, s magyarázza,
hogy nincs odaki semmi rossz,

és füstöl a ló orra, és ő
nem borult fel a ródlival,
s az ablaknál ölembe mászik
kinéz és szól: - Csak az a baj,

hogy korán kellett hazajönni!
- s mesél, és nézi csillogó
szemmel, hogy táncoltatja ott kint
fehér pillangóit a hó.

Mesél, s én érzem, gyönge szíve
a kezem alatt hogy dobog,
és egy őzike jut eszembe,
erdő és erős farkasok,

és háború és védtelenség,
és mindaz, amit hazajövet
láttam az utcán, s amit ti,
ti is tudtok mind, emberek:

mind, ami kín itt van köröttünk
s ami már ki se mondható,
mert ami még kimondható,
már az is csak irtózni jó.

... Mi lesz, őzike? ... A gyerek újra
tapsol: - Apu, de szép ez a tél! -
Jó volna hinni, néki hinni,
aki nem tudja, mit beszél.

79 éve láthattuk először

A Hyppolit, a lakáj 1931-ben bemutatott fekete-fehér magyar játékfilm.



A második magyar hangosfilm nagy sztárokat vonultatott fel. A Németországból hazatért Székely István, a slágerzeneszerző Eisemann Mihály, a korszak legnagyobb operatőre Eiben István és a forgatőkönyvíró Nóti Károly, valamint mellettük három legendás színész: Csortos Gyula, Kabos Gyula és Jávor Pál.

“Ha veszteség ért, tudd: ennyibe került a nyugalom.” (Tatiosz)

2010. november 26.

Karácsonyi ajtódísz



Megérkezett a tél

Kihalófélben

Az előrejelzések szerint az elkövetkező harminc évben az ismert emlősfajok negyede, valamint a madárfajok tizede eltűnik a Föld színéről. Kihalásuk elsősorban a klímaváltozással és az élőhelyvesztéssel magyarázható. Veszélyben vannak „kisebb karizmával rendelkező” állatfajok, rovarok, pókok, férgek is. Körülbelül tízezer állatfaj áll közel a kihaláshoz, úgy hogy közben vajmi keveset tudunk az élővilágban betöltött szerepükről.

Az állatok vándorlását tekinthetjük a globális változások indikátoraként. Ők  a néma szemtanúk, akik jelzik a Földön zajló hihetetlenül gyors átalakulást. Tudósok már jó ideje beszélnek a globális felmelegedés miatt várható tömeges állat- és növénypusztulásról. Ez, az előrejelzések szerint világszerte a küszöbön áll.

A kihaló fajok listája az itt láthatónál sajnos sokkal hosszabb lesz...

Kanada
A jegesmedve örökre eltűnhet a bolygóról, hacsak nem lassul a globális felmelegedés üteme. A vizen úszó jégtáblákon közlekedve vadásznak élelemre. Szakértők úgy vélik, hogy amennyiben a sarkkörök jege (így a jégtáblák tömege) évtizedenként 9 százaléknyit olvad, a jegesmedvék léte végveszélybe kerül.


Amerika
Az észak-atlanti bálna egyike a leginkább veszélyeztetett nagybálna-fajoknak. A legfenyegetőbb veszélyforrás az ember, és az ember által előidézett környezeti változások – az ő esetükben is. A melegedő víztömegek egyre kevesebb planktont tartalmaznak, amely pedig a bálnák fő táplálékforrását jelenti. Jelenleg 300-350 példányt számolhatunk belőlük. Kevés a remény, hogy populációjuk jelentősen nő.


Kína
Az óriáspandák jövője sem nagyon bíztató. A lakóhelyüket képező erdőket felszabdalták, így az egyes pandacsoportokat elszigetelték egymástól. A globális felmelegedés veszélyt jelent fő táplálékukra, a bambuszra... És akkor még meg sem említettük a pandák orvvadászatát.


Indonézia
Ázsia egyik majomfajtája, az orangután igencsak nagy bajban van. Indonézia esőerdeiben él, sajnos nem túl jó kilátásokkal: a melegedő klíma néhány évtizeden belül kést tesz az orangután-nép torkára. Aszályok, ismétlődő bozóttüzek tizedelik őket.


AfrikaAz afrikai elefántok élőhelye jelentősen zsugorodik, ezért sűrűbbé válnak az ember-elefánt konfliktusok. A csökkenő élettér miatt az elefántok képtelenek lesznek kitérni a felmelegedés hatásai elől. Az egyre hosszabb és egyre szárazabb periódusok, az egyre nehezebben elérhető vízlelőhelyek a szomjhalál képét vetítik előre.


AusztráliaA klímaváltozás hatással van sok ausztráliai békafajra, mert életfontosságú számukra a víz. A hőmérséklet emelkedésével kiszáradnak élőhelyeik, így lehetetlenné válik számukra a szaporodás és a fennmaradás.


IndiaSzakértők szerint már csak mintegy 3200 vadon élő tigris található a Földön. Ennek oka az orvvadászat, valamint élőhelyük – az erdők – feldúlása, kizsákmányolása. Az indiai magrove erdőkben találhatóak az utolsó nagy tigrispopulációk. A vízszint-emelkedéssel végveszélybe kerülnek ezek is.