2011. március 27.

Tavasz




Robert Browning: Dardzsilingi sír fölött

Ím itt a csúcs! A sokaság alant
Él, ahol lehet.
Ő hős: nem élni, de tudni akart –
S lenn kap sírhelyet?
Fenn a helye, hol felhő, meteor
És villám lobog,
Csillag jön s megy, vihar gyönyöre forr;
Csend, hints harmatot!
A nagy szándék a bérctetőre hág
S végül elpihen,
Még dicsőbben, mint hinné a világ,
Él s hal odafenn,
Mint ott lenn sejtenék…”

Weöres Sándor fordítása

A világ tetején - a Potala palota

A Potala a dalai lámák hagyományos téli rezidenciája, egyben Tibet vallási és történeti örökségének jelképe. A tibeti néphit azt tartja, hogy a palotát az istenek építették egyetlen éjszaka alatt. Aranytetőzete miatt egykor úgy jellemezték: "lángokkal van megkoronázva".


A Potala szanszkrit szó, a buddhista mitológiában annak az égi tartománynak a neve, ahol Avalokitesvara, "a látó szem", Tibet védőistene lakozik. A dalai lámát Avalokitesvara földi megtestesülésének tartják.
Potala-palota, csillogó gyöngy a világ tetején A Vörös-hegyre épült Potala-palota aranyozott tetői mérföldekre látszanak a Lhászát körülvevő síkságon. A legenda szerint miután Szongcen Gampo egyesítette Tibetet, békében akart élni a Kínában uralkodó Tang-dinasztiával. Az akkori uralkodó Taizong császár a békeígéret megpecsételésére Szongcen Gampónak ígérte lányát feleségül. A tibeti fejedelem ennek annyira megörült, hogy személyesen utazott a távoli Changanba a dinasztia fővárosába, hogy hazavigye a leendő hitvesét. A buddhista Szongcen Gampo fővárosa, Lahsza környékén fekvő hegyen szokott imádkozni. A hegynek pedig a Potala nevet adta. Miután 641-ben feleségül vette a császárlányt, parancsot adott, hogy építsék fel a Potala Palotát az ifjú feleség tiszteletére.


A történelmi források szerint a VII. században 32. Szongcen Gampo tibeti király tényleg építtetett palotát a hegyre, de ezt akkor még Hongshan-palotának nevezték. Később a dinasztia hanyatlásával párhuzamosan tönkrement az eredeti építmény. A 17. évszázadban az 5. Dalai láma építtette újjá, miután 1645-ben a pekingi kormánytól hivatalosan is megkapta vallási címét. Ezt már tényleg Potala-palotának nevezték.
Potala-palota, csillogó gyöngy a világ tetején A "csillogó gyöngy" 3700 méter magasan fekszik, alapterülete több mint 360 ezer négyzetméter. Kelet-nyugati irányban 420 méter hosszan nyúlik el, szélessége pedig 300 méter. A főépület 13 emeletes és 117 méter magas, így ez a világ legmagasabb, palotákat, várakat, pagodákat, és templomokat magába foglaló épületegyüttese. A palota falait gránitból rakták, vastagságuk helyenként öt méter, külső részüket öntöttvas köti össze, hogy ellenálljanak a földrengéseknek. A házak tetejét aranyozott, gömbölyű fémszerkezetek díszítik.


Potala-palota, csillogó gyöngy a világ tetején Az épületek elhelyezésekor ügyeltek azok a földrajzi fekvésére és a domborzatra. A palotacsoport négy részből áll. A középső Vörös Palotában az egykori dalai lámák nyugszanak. Itt nyolc önálló pagodát találunk, közülük is kiemelkedik az ötödik Dalai láma sírpagodája. Az elegáns, 15 méter magas szent helyet 3724 kilogramm arannyal vonták be és mintegy 15 ezer drágakővel, többek között gyémánttal, jádéval és igazgyöngyökkel díszítették. A Vörös Palota legnagyobb, 725 négyzetméteres nyugati termében kapott helyet a Dalai láma szentszéke.
Potala-palota, csillogó gyöngy a világ tetején A Vörös Palota köré épült hétemeletes Fehér Palotában a mindenkori dalai láma lakik. Nevét fehérre festett falairól kapta melyek szemet káprázatosan szikráznak a napsütésben. A negyedik szinten találjuk a 717 négyzetméteres nagytermet, ahol a mindenkori Dalai láma tartja a politikai rendezvényeket. Az ötödik és a hatodik emelet a dolgozó részleg, de itt vannak a lakószobák is. A Fehér Palota legmagasabb emelete a Dalai láma déli palotája. Mivel az épület tetején van, reggeltől estig ragyogó napfény éri, ezért a Napfény Pavilonjának is hívják. Az Alsó Palotában a kormányhivatalok, a börtönök és az istállók kaptak helyet, s az épületek mögött a Sárkány-király-tónak nevezett park terül el.


Potala-palota, csillogó gyöngy a világ tetején Jegyre megyA palota helyiségeinek a számáról 1984-ben kezdtek pontos kimutatást készíteni, akkor kétezret számoltak meg, valójában összesen hétezer lehet. Az épületegyüttes monumentális és impozáns. Kivétel nélkül minden pavilont, teremet, folyosót freskók díszítenek, amelyek vagy a történelmi kiválóságokat, vagy a buddhista szentkönyvekben szereplő főhősöket, építőművészetet, népszokásokat, sportot, az ünnepeket, az emberek munkáját és mindennapi életét ábrázolják. Mindemellett mintegy 10 ezer festményt és számos kő- és fafaragványt, agyagszobrot, szőnyeget, kerámia-, porcelán- és jádetárgyat őriznek a palotában.

Az UNESCO 1994-ben vette fel a Potala-palotát a világörökségek listájára. Nemrégiben Peking 53 millió jüanért (6,4 millió dollárért), öt éven át tartó munkával teljesen - és a XVII. század óta első ízben - felújította a Potala-palotát. A renoválás nem kis feladat el é állította a szakembereket, hiszen nem használhattak korszerű építőanyagokat, hanem több száz évvel ezelőtt is alkalmazott, korabeli anyagokkal kellett helyreállítaniuk eredeti pompájukban az épületeket.
Az egykori dalai lámák bebalzsamozott holttestét őrző, arannyal és drágakövekkel díszített sztupák talapzata köré üvegfalat helyeztek, így próbálják megóvni őket az egerektől, hogy azok ne tudják megrágni az aranylemezeket, amelyeket évszázadok alatt megízesített a zarándokok jakvajlámpásainak füstje.

forrás

Juhász Gyula: Ének Kőrösi Csomáról

Székely hegyekből messze Ázsiába,
Az őshazába vándorolt ki ő,
Feje felett a vén, szent Himalája,
Tán öregebb, mint maga az Idő.
Ott rótta a betűket és kereste
Puszták homokján vérei nyomát,
Meglátogatta ínség, balszerencse,
De ő csak várt és vándorolt tovább.
A régi hon új fényre földerült már,
De ő nem tudta, ő a múltba ment,
A hegyre tartott, hol örök derű vár
És egyre telt, csak telt a pergament.
Az indiai herceg lőn a társa,
A szent királyfi, a nagy nyugalom,
Úgy nézett vissza a letűnt világra,
Mint ősszel a tavaszra a falomb.
És ahogy egyre gyűltek ráncra ráncok
És gyászra gyászok, ő békélve már
A homokórát nézte, mely az átok
Percét számlálja, míg minden lejár.
Az őshazát nem lelte és az újat
Nem látta többé, nincs már vigasza.
Öreg magyar, örök magyar, ki tudja,

A Széchenyi-idézet Kőrösi Csoma Sándor sírkövén

Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi síroszlopa jobb oldalán a Magyar Tudományos Akadémia emléktáblája foglal helyet, a szöveg közt Széchenyi István szívbemarkoló szavaival, amelyeket döblingi magányában vetett papírosra:

„Egy szegény árva magyar,
pénz és taps nélkül,
de elszánt, kitartó
hazafiságtól lelkesítve
-KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR-
bölcsőjét kereste a magyarnak
és végre összeroskadt
fáradalmai alatt.
Távol a hazától alussza örök álmát,
de él minden jobb magyarnak lelkében."

Gróf Széchenyi István



Béla fiától Széchenyi István 1858-ban egy fényképet kapott ajándékba, amely Csoma sírját ábrázolta. Széchenyi, aki Csomának nagy tisztelője volt, a fényképről egy kis alakú festményt készíttetett, és ennek aranyozott rézkeretére a következő szöveget vésette:

„Az itt ábrázolt sírkő nyugszik hamvain.
Britt társaság emelte tudományos érdemeiért.
Egy szegény, árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt, kitartó hazafiságtól lelkesítve - Kőrösi Csoma Sándor - bölcsőjét kereste a magyarnak és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.

Nem magas helyzet, nem kincs a nemzetek véd-őre, hanem törhetetlen hazaszeretet, zarándoki önmegtagadás és vasakarat. Vegyetek példát hazánk nagyjai és gazdagjai egy árva fiún és legyetek hű magyarok tettel, nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással."

227 éve született Kőrösi Csoma Sándor

Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.), saját szavaival: Székely-Magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója.


1784. március 27-én szegény sorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként megszületett Csoma Sándor.
Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Hat testvéréből három érte meg a felnőttkort: Júlia, Krisztina és Gábor (1788-1850). Április 4-én megkeresztelték. 1790-ben megkezdte tanulmányait az elemi iskolában. 1799-ben édesapjával felgyalogolt Nagyenyedre és beiratkozott a Bethlen Kollégiumba, ahol „szolgadiákként” kezdte meg tanulmányait: kisebb munkákkal pénzt keresett, abból fizette tandíját.
Már enyedi diákként érlelődött benne a gondolat, hogy fel kell keresnie ősei hazáját. 1807-ben befejezte gimnáziumi tanulmányait. 1815-ben befejezte főiskolai tanulmányait. Elindult Németföldre, Bécsben konzultált Ujfalvy Sándorral, majd egy – valószínűleg – heidelbergi tartózkodás után ment Göttingenbe. 1816 – 1818 között a Göttingeni Egyetem angol ösztöndíjas hallgatója volt, Johann Gottfried Eichhorn tanítványaként orientalisztikával foglalkozott. Ekkor már 13 nyelven írt, olvasott. Tanulmányai után hazatért Erdélybe és felvette a kapcsolatot a kolozsvári tudóskörrel, Döbrentei Gáborral, Gyarmathi Sámuellel, Kenderesi Mihállyal.
1819. november 24-én Csoma Sándor Nagyenyedről indult útjára. November 28-án a Vöröstoronyi-szorosnál lépte át szülőföldje határait. Így írt egyik levelében: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.”


Itt bővebben olvashatsz Kőrösi Csoma Sándorról

A jelen méhében hordozza a jövőt. (Gottfried Wilhelm Leibniz)

2011. március 26.

Virágok


Kriza János - Erdővidék az én hazám

Erdővidék az én hazám,
Katonának szült az anyám,
Zöld erdő zúgásán,
Vadgalamb szólásán
Nevelt fel jó apám.

Mihent zekés gyerek lettem,
S a kabalát megülhettem,
Mentem a szántóba,
S apám háborúba,
A franciák ellen.

Nyílj mélyebben, te barázda,
Patakként folyt könnyem árja,
Apámat háború
Anyámat sok gond, bú
Szegényt elragadta.

Holnap indul a legénység,
Komondóba semmi mentség.
Zöld erdő zúgását,
Vadgalamb szólását
Majd meghallom esmég.

Érdekesség

A halálmadár

A bagolyhoz különös külseje és életmódja miatt sok hiedelem kapcsolódik. Ezek egy része - ha jobban megnézzük - nem is hiedelem, hanem megfigyelésen alapuló tény. A fülesbagolyról azt tartják, ha éjjel sokszor huhog, másnapra kiderül az idő. Az ok egyszerű: a bagoly jobban szereti a világosabb éjszakát, akkor nyugodtabb, és esős éjjelre gyakran következik tisztább éjszaka. A kuvikot sokfelé halálmadárnak hívják, és úgy tartják, amelyik ház körül megjelenik, ott hamarosan meghal valaki.


A magyarázat egyszerű: a falvakban gyakran oltották el korán a lámpát, csak ott égett égett egész éjszaka, ahol súlyos beteg mellett virrasztottak. A rovarok odarepültek a fényre, a kuvik pedig zsákmány reményében vidám hangot adva indult vadászatra utánuk. Hányszor fordul elő az emberek között is, hogy a kellemetlen hangúak szája nem áll be! A kuvik sem tehet arról, hogy a hangja egyáltalán nem kellemes. De arról sem tehet, hogy a világos ablak mögött súlyos beteget ápolnak, és a súlyos beteg gyakran meghal. A hiedelem társította a jelenségeket, a sorrend megbomlott, és így alakult ki a babona, hogy a kuvik halálmadár, és a hangja közeli halált jelent. Több helyen még azt is tudni vélték, hogy nem minden kuvikolás jelent halált, csak ha a madár háromszor szól. Nem valószínű, hogy a kuvik erről tudott.

Kriza János: Fáj a kutyámnak a lába

Fáj a kutyámnak a lába,
megütötte a szalmába,
ördög vigye a szalmáját,
mért bántotta kutyám lábát!

Fáj a kutyámnak a feje,
megütötte a pap veje,
ördög vigye a pap vejit,
mért bántotta kutyám fejit!

Fáj a kutyámnak a füle,
megütötte a vén szüle,
ördög vigye a vén szülét,
mért bántotta kutyám fülét!

Fáj a kutyámnak a háta,
megütötte oláh fáta,
ördög vigye oláh fátát,
mért bántotta kutyám hátát!

Fáj a kutyámnak a hasa,
megütötte török basa,
ördög vigye török basát,
mért bántotta kutyám hasát!

Fáj a kutyámnak a farka,
odacsípte ajtó sarka,
ördög vigye ajtó sarkát,
mért csípte meg kutyám farkát!

136 éve halt meg Kriza János

Kriza János (Nagyajta, 1811. június 28. – Kolozsvár, 1875. március 26.) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.


Tanulmányait 1820-ban a torockói algimnáziumban kezdte, a felsőbb osztályokat 1825-től Székelykeresztúron majd 1829-től Kolozsváron járta. Ugyanott végezte 1833-ban a bölcseletet és teológiát. 1833–35-ig akkori szokás szerint a jogot is hallgatta. Megtanult németül, angolul és franciául, buzgó munkása volt a 30-as években alakult kollégiumi olvasótársaságnak és Szentiváni Mihállyal megindítója a kis kör Viola, később Remény című folyóiratának.

1835-ben megválasztották a kolozsvári unitárius egyház lelkészévé, de hittudományi képzettségének befejezése végett két évre külföldi egyetemekre küldték és Berlinben főleg bölcseleti, s hittani tanulmányait folytatta, ezek mellett a nyelvészettel is előszeretettel foglalkozott. 1837 nyarán visszatért; azonban máj- és lépbetegsége miatt, csak a borszéki fürdőn töltött két hónap után foglalta el papi hivatalát, melybe az 1840. bölöni zsinaton szentelték fel. A Magyar Tudományos Akadémia 1841. szeptember 3-án levelező tagjának választotta (a Kisfaludy Társaságnak 1863-ban rendes tagja lett). 1861. július 1-jén a tordai zsinaton püspöknek választották.

184 éve halt meg Beethoven

Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.


Beethoven virtuóz zongorajátéka mindenkire nagy hatást gyakorolt, előadóművészként és tanárként egyaránt népszerű volt. Hamarosan termékeny zeneszerző lett. Műveit kedvezően fogadták, és húszas éveinek közepétől könnyedén el tudta őket adni a kiadóknak.

Huszas éveinek vége felé járt, amikor a süketség első jeleit észrevette magán. Nem meglepő, hogy a fiatal zeneszerzőt mélyen felkavarta ez a baljóslatú fejlemény, egy ideig még az öngyilkosság gondolatával is foglalkozott.
Növekvő süketsége miatt az emberek megalapozatlanul ugyan, de azt gondolták, hogy embergyűlölő. Több fiatal hölgyhöz fűzték gyengéd szálak, de úgy tűnik, hogy minden kapcsolata boldogtalanul végződött, és végül sohasem nősült meg.
Ahogy múltak az évek, úgy szentelt mind kevesebb figyelmet arra, hogy kora közönségének zenei ízlését kielégítse, mindazonáltal muzsikája továbbra is sikeres maradt.
Negyvenes évei végére teljesen megsüketült. Nem adott több nyilvános koncertet, és még inkább visszavonult a társasági élettől. Kevesebb művet írt, és azok is nehezebben érthetőek voltak. Ekkorra már elsősorban csak magának és egy jövőbeli ideális közönségnek komponált. Állítólag egy kritikusnak ezt mondta: "Ezek nem önnek készülnek, hanem egy későbbi kor számára".

Beethoven hatalmas életműve kilenc szimfóniát, harminckét zongoraszonátát, öt zongoraversenyt, tíz, zongorára és hegedűre írt szonátát, egy sor vonósnégyest, kórusműveket, egy operát és még sok mást foglal magában. Művei mennyiségénél mégis sokkal fontosabb a minőségük. Fenségesen egyesítik magukban az érzelmek intenzitását és a kivitelezés tökéletességét. Beethoven bebizonyította, hogy a hangszeres zene nem tekinthető többé másodrangú művészetnek, és saját szerzeményei a művészet legmagasabb fokára emelték a zenét.

85 éve született Kallós Zoltán

Kallós Zoltán (Válaszút, Románia, 1926. március 26.) Kossuth-díjas néprajzkutató, népzenegyűjtő.


1946-ban végezte el a Tanítóképzőt Kolozsvárott, majd a Gheorge Dima Zeneakadémián tanult tovább.
1946–1950 között Magyarvistán, majd 1956-tól 1968-ig Lészpeden volt tanító. 1958-ban rövid időre bebörtönözték a politikai nézetei miatt. 1969 óta szabadfoglalkozású. A táncházmozgalom egyik megalapítója Kolozsváron.

Néprajzi gyűjtőtevékenysége mind az énekes és hangszeres zenére, mind a népszokásokra kiterjed; mintegy 15 ezer mezőségi és csángó népdalt őrzött meg az utókornak.
Tucatnyi hanglemeze, és számos, alapműnek számító népballada-kötete jelent meg.
1992-ben egyszemélyes alapítványt hozott létre.

Elismerései:
1990 – Életfa-díj
1993 – Magyar Művészetért-díj
1996 – Kossuth-díj, Julianus-díj
1997 – Martin György-díj
2002 – Corvin-lánc
2005 – A Csángó Kultúráért díj (visszautasította)
"Köszönöm megtisztelő szándékukat, miszerint az idei Csángó-díjra engem találtak méltónak. A csángók, a szórvány- és általában az anyaországtól elszakított magyar közösségek érdekében kifejtett több mint fél évszázados munkásságomat eddig is önzetlenül végeztem, és ezután is így teszem" - áll abban a nyílt levélben, amit a neves néprajztudós, Kallós Zoltán írt Bozóki Andrásnak, a magyar kulturális tárca vezetőjének.
"Több magyar kitüntetés tulajdonosaként úgy döntöttem, hogy ezt a díjat nem fogadom el" - folytatódik a dokumentum.
"Csalódottan tapasztaltam az utóbbi időben - indokolja döntését Kallós -, hogy az általam legfontosabbnak gondolt szórványmagyar közösségek művelődési-oktatási rendszerének támogatására nincs megfelelő akarat, ezért a szülőföldön magyarként boldogulás esélye nagyon leszűkült."
A néprajztudós úgy értékeli, hogy az amúgy is rohamosan fogyatkozó Kárpát-medencei magyarságnak jelen pillanatban nem a kitüntetések fontosak, hanem inkább egy jól átgondolt támogatási stratégiára lenne szükség.

2006 - Hazám-díj
a Magyarországi Református Egyház tiszteletbeli presbitere
a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja

Igaz barát az, aki előtt hangosan gondolkodhatom. (Ralph Waldo Emerson)

Húsvétra készülve

1.



2.



2011. március 25.

9 apró










Érdekesség

Silhouette sziluettje

Ázsiában sokfelé kedvelt látványosság az árnyjáték. Vásznat feszítenek ki, előtte ül a közönség. Mögötte tükörrel úgy irányítják a fényforrás fényét, hogy az ne szórtan essék a vászonra, így az alakok körvonalait élesen lehet látni. (Jáván az ilyen árnyjátékok gyűjtőneve: wayang.) A játék neve a legtöbb nyelvben az "árnyjáték" szó megfelelő fordítása.


Hasonló módon régebben valakinek az árnyképét is kivágták, sokszor bekeretezték, a lakások falán is függött. Ennek a neve árnykép. XV. Lajos francia király 1759-ben pénzügyminiszterévé nevezte ki Étienne de Silhouette-et. Hallatlanul magas adót vezetett be, emiatt gyorsan ellenszenvet váltott ki. Ő nem engedte, hogy az arcát lefessék, hanem csak annak árnyképét, ezt hívták az ő neve alapján sziluettnek. Sziluettje sokfelé megjelent, szűk ruháját és jellegzetes hajviseletét is utánozták tiltakozásul a magas adók miatt, ezeket sziluettruhának, illetve sziluettfrizurának nevezték. A szó igen gyorsan elterjedt, és a Francia Akadémia is kénytelen volt elfogadni "árnykép" jelentésben. A szó nem maradt meg francia nyelvterületen, hanem gyorsan elterjedt a világnak szinte minden nyelvében. A történet jól példázza, milyen kiszámíthatatlan egy-egy szó keletkezése vagy elterjedése.

forrás

Szécsi Margit: Téli szellők fújjatok...

Téli szellők fújjatok, csak
játszatok a hajamon.
Olvassz havat, melengető
márciusi szép napom.

Fagyos folyó megáradjon,
vessen bimbót minden ág,
Szebb a somfa gyenge szirma,
mint a szürke jégvirág.

Március van, március van.
Ember s állat érzi már,
dong a kaptár, szárnyat rezget
százezernyi kismadár.

Jó volna a nagykabátot
félredobni, s könnyeden
játszani és birkózni a
városvégi zöld gyepen.

Jó volna már munkálkodni;
arra vár a kert, mező.
Szép reményhez, szorgalomhoz
kell a fény, a jó idő.

Pacsirtának kék magasság,
vetőmagnak tiszta föld,
Jöjj el tavasz, földről, égről
már a telet eltöröld!

Kányádi Sándor: Aranyeső /részlet/

Kinyílott a tavasz- leső
kertekben az aranyeső.
Megjöttek a „”kell-e dió”-t
kiabáló sárgarigók.

Csupa fitty- fütty, csupa ticcs-taccs,
”azért mit kérsz?” ”ezért mit adsz?”
Kert és erdő most egy zajos
zsibvásárhoz hasonlatos.

Jönnek újra új érkezők,
csivitelők, kerepelők,
s túlharsogják a berekedt,
ágrólszakadt verebeket.

85 éve született Papp Laci

Papp László (közismert nevén Papp Laci, beceneve Görbe), (1926. március 25. – 2003. október 16.) olimpiai bajnok magyar ökölvívó.

130 éve született Bartók Béla

Szuhafői Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára.


Bartók Béla a magyar határhoz közeli Nagyszentmiklóson látta meg a napvilágot. Vidéki városokban nevelkedett, ötéves korától tanult zongorázni édesanyjától, kilencévesen már kis táncdarabokat komponált. 1892-ben nyilvános hangversenyt adott, melyen saját kompozícióját is eljátszotta. Rendszeres tanulmányait 1894-ben, Pozsonyban kezdte meg. 1899-ben iratkozott be a budapesti Zeneakadémiára, ahol elsősorban zongoristaként fejlődött.
1902-ben Richard Strauss hatására kezdett ismét komponálni, Kossuth szimfóniája Straussra emlékeztet, de magyar jellegű, az osztrák himnusz eltorzítása botrányt is keltett.
Tanulmányai befejezése után a magyar népzene felé fordult. Kodály Zoltánnal együtt felismerte, hogy ez nem azonos a cigány műzenével, s gyűjtőútjaik során hatalmas anyagot tártak fel, a népi dallam- és ritmusvilágot saját műveikbe is beolvasztották. Bartók 1907-ben lett a Zeneakadémia zongora-tanszékének tanára, ahol 1934-ig tanított. Az oktatási szünidőben népdalokat gyűjtött, s hamarosan közzétette népdal-monográfiáit és tanulmányait.
1911-ben írta egyetlen operáját, Balázs Béla drámájának szövegére, A kékszakállú herceg várát. Zenéje Debussy-hatást is mutatott, de áthatották a régi magyar népdal jellegzetességei. Két táncjátékot is írt az 1910-es években: A fából faragott királyfit és a Lengyel Menyhért műve alapján készült, pantomimszerű A csodálatos mandarint.



Az I. világháború megakadályozta gyűjtőútjait, ezért Bartók a zeneszerzés mellett a népdalgyűjtemény rendezésével foglalkozott. A Tanácsköztársaság alatt Kodállyal és Dohnányival a zenei direktórium tagja volt. Utána Kodályt eltávolították a Zeneakadémiáról, Bartók, bár tanártársa védelmére kelt, állásában maradhatott.
Az 1920-as és 30-as évek Bartók legtermékenyebb korszaka, érett zenei nyelve is ekkor alakult ki. Stílusa dinamikus és változatos, amelyet a diatonikus és kromatikus elemek együttélése és élénk ritmus jellemez. Ekkor írt főbb alkotásai: hegedűversenye, két zongoraversenye, a zenekari kísérettel készült kórusmű, a Cantata Profana, a Zene húros- ütőhangszerekre és cselesztára és a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, valamint a Divertimento.
Zongoraművész-pályáján is ez volt a legsikeresebb korszak: Európa majd valamennyi országában, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban is fellépett.
A fasizmus elől 1940-ben az USA-ba emigrált, ahol feleségével, Pásztory Dittával kétzongorás koncerteket adott. Utolsó éveiben a leukémia mind a tanításban, mind a koncertezésben akadályozta.
New York-ban halt meg 1945. szeptember 26-án.
Népdalgyűjtésének egy részét, a román, szlovák és török anyagot csak halála után adták ki. 13 ezer dallamot tartalmazó magyar gyűjteménye 1991-ben jelent meg. Kutatói teljesítménye talán még zeneszerzői hagyatékánál is jelentősebb. Darabjait életében külföldön ritkán játszották, mára a Concerto és a hat kvartett az alaprepertoár része lett. Zenéjét a világklasszikusok közt tartják számon. 1988. július 7-én hamvait Budapesten helyezték végső nyugalomra.

190 éve született Leövey Klára

Leövey Klára (olykor Löwey vagy Lövei, Máramarossziget, 1821. március 25. – Budapest, 1897. április 8.) pedagógus, író, újságíró.


A magyar nőnevelés egyik úttörője Máramarosszigeten látta meg a napvilágot. 1846-tól Teleki Blanka pesti nőnevelő intézetében volt tanítónő, majd 1849 elején Teleki Blankával Debrecenben sebesülteket ápolt, az üldözötteket, majd a bujdosókat segítette és a forradalom, a függetlenség gondolatának ébren tartásán munkálkodott. Erdélyben lett nevelőnő, de hazafias tetteiért elfogták, 5 évi várfogságra ítélték és Teleki Blankával a kufsteini várbörtönben raboskodott. Szabadulása után Máramarosszigeten leánynevelő intézetet alapított. Ennek megszűnése után 26 éven át a Teleki családnál volt nevelőnő.
Közben 1865-től a Máramaros című lap munkatársaként gazdasági, politikai, irodalmi és főleg színházi vonatkozású cikkei jelentek meg. A szabadságharcra vonatkozó visszaemlékezéseit, tárcáit, verseit fővárosi lapok is közölték. Budapesten halt meg 1897. április 8-án.

Az emberek túl sok falat építenek, és túl kevés hidat. ( Isaac Newton)

2011. március 22.

Madarak

Érdekesség

A Szuezi-csatorna

A Szuezi-csatorna a világ egyik legfontosabb útvonala, amely átvágja a Szuezi-földszorost, és így csaknem felére rövidül az Európából az Indiai-óceán környékére vezető vízi út. A csatorna gondolatával már az ókorban is foglalkoztak, sőt két alkalommal el is készült. Kr. e. a XV. században - férje halála után - Hatsepszut ült a fáraók trónján. Illatszereit keletről szállították a karavánok a sivatagon át, a rablók azonban gyakran elvették az értékes árut. Lényegében ezért rendelte el Hatsepszut a csatorna megépítését, bár fontosabb célokra is használták: azon szállították a rézércet délről Egyiptomba.


A csatornát állandóan tisztítani kellett volna, mert a gyakori homokviharok miatt egyre keskenyebb lett. A tisztítást azonban elmulasztották, ezért a vízi út kiszáradt. Újabb csatornát majdnem ezer év múlva, 612-ben kezdett építeni II. Nékó fáraó. A munkát azonban abbahagyták, részben azért, mert a birodalom már gyenge volt ilyen hatalmas ilyen hatalmas feladat végrehajtására, részben azért, mert a jósnők kedvezőtlen jövőt mondtak. Többszöri próbálkozás után végül Dareiosz perzsa király fejezte be a csatorna építését, amely így több mint két évszázadon át szolgálta ismét a kereskedelmet. Lassan azonban ez is eliszaposodott, a karbantartására nem fordítottak gondot, mert Egyiptom a Római Birodalom része, a kereskedelem iránya pedig Itália lett. Nem fűződött nagyobb érdek ahhoz, hogy ez az út megmaradjon.


Majdnem két évezred telt el, mire új csatorna készülhetett. Az ókori csatornák után Szueznél sokáig nem építettek újat. A kereskedelem fellendülésével szükség lett volna rá, a XVII. században elkészült terv azonban azt mutatta ki, hogy a Vörös-tenger szintje kilenc méterrel magasabb, mint a Földközi-tengeré. Ezért attól féltek, a Vörös-tengerből annyi víz kerülne a Földközibe, hogy a környékén katasztrófát okozna, és lemondtak a csatornáról. A számítás hibás voltát csak a múlt század közepén derítették ki.
Lesseps Ferdinánd kapott engedélyt az építésre. A vállalkozás csaknem megbukott, mert az ásást kézi erővel akarták végezni. Mivel a sivatagban nem volt megfelelő víz, szállás és ellátás, a munkások egy része elpusztult, a többi része elmenekült. Édesvízi csatornát kellett építeni, majd kotrógépeket hozattak, és az akkor modernnek számító eszközökkel több mint tíz év máltán végezetek a munkával.


A csatorna 1869. november 17-én nyílt meg. Az izraeli-arab háború után, 1967 és 1975 között a vízi út zárva volt, azóta újra használható. Iszmail pasa a megnyitóra megrendelte Verditől az Aida című operát. Verdi csak 1870 végére készült el. A díszleteket a porosz-francia háború miatt nem tudták elszállítani Párizsból, így a bemutatót csak 1871. december 24-én tartották meg.

forrás

Részlet az Angol beteg című filmből



Almásy gróf a sivatagok szerelmese volt, a róla készült film minden idők egyik legsikeresebb, kilenc Oscar-díjjal jutalmazott mozija lett.

Sebestyén Márta a filmben elhangzó betétdalért Grammy-díjat kapott:

"szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem. miért nem virágoztál minden fa tetejen, minden fa tetején, diófa levelén. úgy szakisztott volna minden leány s legény"

Radnóti Miklós: Március

Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bújt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.

60 éve halt meg Almásy László

1951. március 22-én meghal Almásy László Ede Afrika-kutató, felfedező


Almásy László Ede Borostyánkőn született, 1895. aug. 22-én.
Középiskoláit Kőszegen kezdte, majd 1909 és 1913 között Angliában, egy londoni magániskolában folytatta az érettségiig.
Első pilótajogosítványát 1912-ben szerezte, két évvel később itthon, saját összeállítású gépével sikeres repülést hajtott végre. Az első világháborúban pilótaként többször kitüntették. A húszas években neves autóversenyző, az osztrák Steyr Werke kereskedelmi képviselője Szombathelyen.

1926-ban túrakocsival elsőként hajtott a Nílus mentén Szudánba, majd gyára érdekeit képviselte Egyiptomban, és megbízásból több szudáni motorizált szafarit vezetett. 1929-ben két kísérleti Steyr-kocsival Mombaszából Kelet-Afrikán és Szudánon keresztül jutott Alexandriába. A harmincas években több hosszú távú, nemzetközi jellegű autós expedíciót szervezett a Líbiai-sivatagba, ahol elsőként használt felderítésre könnyű sportrepülőgépet.
Egyiptomi kormányszolgálatban jelentős kutató- és térképező munkát végzett a sivatagban. Fontos szerepet játszott az egyiptomi polgári repülés létrehozásában, az Al-Maza repülőtér alapítója (1932), 1936-tól instruktora volt.


A második világháborúban a német hadseregben az afrikai fronton szolgált, mint tanácsadó és felderítő. Tevékenységéért perbe fogták, de 1946-ban felmentették, mivel parancsot teljesített.


Visszatért Egyiptomba, ahol repülésüggyel, autóképviselettel foglalkozott. 1951-ben kinevezték a kairói Desert Institute igazgatójának, de helyét hirtelen halála miatt nem foglalhatta el.

Nem volt képzett tudós, mindenekelőtt kiváló műszaki érzékével, gyakorlati tudásával tűnt ki kortársai közül, amit rekordjai is bizonyítanak. A technikai kérdések után egyre inkább a tudományos problémák felé fordult, az általa fiatal sivatagnak tartott Szahara kialakulása, őstörténete érdekelte, melyekhez útjai során értékes információkat gyűjtött.
Legsikeresebb expedícióját 1933-ban vezette a sivatagba: újra felfedezte a legendás, elveszett oázis, Zarzura harmadik völgyét, és világhírű sziklafestményeket talált az Uvainat-hegység barlangjában.

Johann Wolfgang Goethe: Szerelmes minden alakban

Bár volnék fürge hal,
mely táncol és nyilall.
Ülnél a horognál,
Engemet kifognál.
Bár volnék fürge hal,
Mely táncol és nyilall.

Bár volnék drága ló,
Kisasszonynak való,
Vagy hintód, mely ölében
Útra vinne szépen.
Bár volnék drága ló,
Kisasszonynak való.

Bár volnék én arany,
Szolgád untalan.
Kiadnál s mindig újra
Visszatérnék gurulva.
Bár volnék én arany,
Szolgád untalan.

Volnék hű, szüntelen,
S újulna kedvesem.
Igéretem kötözne,
Otthon ülnék örökre.
Volnék hű, szüntelen,
S újulna kedvesem.

Bár volnék öreg,
Ráncos és hideg;
Bármit megtagadnál,
Az se volna baj már.
Bár volnék öreg,
Ráncos és hideg.

Bár volnék majom,
Mókás, víg nagyon;
Fájna valami néha;
Elűzné azt a tréfa.
Bár volnék majom,
Mókás, víg nagyon.

Volnék bárányszelíd,
Oroszlán, büszke szív;
Hiúz-szemmel figyelnék,
Szereznék róka-elmét.
Volnék bárányszelíd,
Oroszlán, büszke szív.

Volnék bármilyen,
Tiéd volnék, szivem,
Királyi adománnyal
Adnám magam által.
Volnék bármilyen,
Tiéd volnék, szivem.

De én csak én vagyok,
Vedd, amit adhatok!
És ha tán kevesled,
Fess magadnak te szebbet.
Mert én csak én vagyok,
Vedd, amit adhatok.

(Nemes Nagy Ágnes)

Johann Wolfgang Goethe: Vándor éji dala

Immár minden bércet
csend ül.
Halk lomb, alig érzed,
lendül
sóhajt az éj.
Már búvik a berki madárka
te is nemsokára
nyugszol, ne félj.

179 éve halt meg a költő óriás

1892. március 22-én halt meg Johann Wolfgang Goethe.


Frankfurt am Main-ban született 1749. augusztus 28-án. Jogi tanulmányokat folytatott Lipcsében, majd Strassburgban, itt ismerkedett össze Herderrel, aki a világirodalom több nagyságára, és a népköltészetre is felhívta figyelmét. 1772-ben a wetzlari kamarai bíróság gyakornoka, itt szeretett bele Charlotte Buffba, akit a Werther Lottéjaként örökített meg.
1791 és 1817 között a weimari udvari színház igazgatója. 1823-tól visszavonultan élt. Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom- és művészelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. Első korszaka, a "Sturm und Drang" idején a zsenielmélet irodalmi megjelenítése. Ezt követte a strassburgi "áttörés", akkor írt verseiben az fejeződött ki, hogy korlátnak érzi korának társadalmát.


1794-ben barátságot kötött Schillerrel, kapcsolatukat termékeny együttműködés és nemes versengés jellemezte.
Életműve kiemelkedő a lírában, a drámában, az epikában és az esszéirodalomban is. Munkássága az irodalom mellett a természettudomány, színház, képzőművészet, politika területére is kiterjedt.
Legfontosabb műveinek felsorolása alig áttekinthető: Az ifjú Werther szenvedései szentimentális levélregény, hatása egész Európára kiterjedt, és Goethét végig a Werther szerzőjeként tisztelték.
Következő nagy műve a Római elégiák, ezek az antik szerelem erotikáját, az érett férfi életörömét fejezik ki. Híres balladái (A villikirály, Az isten és a bajadér, A bűvészinas, A korinthusi menyasszony), a Schillerrel való versengés során keletkeztek, témájuk régi és távoli forrásokból származik, melyek Goethe feldolgozásában mély erkölcsi és mitikus tartalommal telítődtek.
Ismert műve még: a Wilhelm Meister tanulóévei, a Hermann és Dorothea, a Vonzások és választások. Késői szerelmének csodás terméke a Marienbadi elégia, amely búcsú is az élettől.
Halála előtt befejezte félbehagyott műveit, az Utazás Itáliában-t, a Költészet és valóság önéletrajzi köteteit, s lezárta főművét, a Faustot, a "világkölteménynek" szánt tragédiát, amely élete fő műve lett.

A főnek kell művelnie a szívet.(Bolyai János)

2011. március 21.

Házikó



Kassák Lajos: Megállt az óra

E dalt még neked szánom de nem hízelgő ajándékul
hanem hogy láthattam szemed fogad tíz gyöngyház körmöd
s hogy azokban a pokolszülte feketevörös órákban
nem öltél meg engem és én nem gyilkoltalak meg téged.

Bezárom az ajtót s a falról leakasztom a tükröt.

Papíromon fekete tintafolt. Ez az éjszaka.
A sűrű csöndben volt szeretőim szemei ragyognak.

Dayka Gábor: A titkos bú



1791


Homályos bánat dúlja lelkemet.
Talám újúlnak régi szenvedésim? -
Talám tündér előre-érezésim
Rémítnek, s új lest hány a Végezet?
Sírnék - de tsak el-fojtott sóhajtások
Emelkednek kétséges szívemből:
Tsak rejtett  áh, tsak néma jajgatások
Váltják eggymást, s a titkos bú el-öl -
   Ó Végezés! öröm-könnyet nem várok -
Részt a'ban eggy sebes szív nem vehet,
Melly önn-nyugalmának gyilkossa lett -
De ennyi jaj, de olly keserves károk,
De ez emésztő bú enyhíttsen! adj
Tsak eggy könny-tseppet méltó bánatimnak!
S azonnal hozzd-el végét napjaimnak,
Vagy e kősziklánál keményebb vagy -

242 éve született Dayka Gábor

Dayka Gábor (Miskolc, 1769. március 21. – Ungvár, 1796. október 20.) költő, pap, tanár.


Szegény családból származott, apja szabómester volt, de nagyon korán meghalt. Iskoláit Miskolcon kezdte, ahol tanárai felfigyeltek a jó eszű gyerekre és felvették az egri papneveldébe, ahonnan Kassára, majd Pestre került. Kiváló nyelvérzéke volt, latinul, görögül, németül, olaszul is írt verseket, franciából fordított, tudott szlovákul és héberül, értett angolul. Megismerkedett a felvilágosodás eszméivel, és 1790-ben egy Ovidius fordítása nyomán barátságot kötött Kazinczy Ferenccel. 1791-ben, nem sokkal pappá szentelése előtt kilépett a rendből, miután egy prédikációja miatt összeütközésbe került feletteseivel, akik eretnekséggel vádolták a vallási türelmet hirdető költőt. Szikszóra ment egyik barátjához, majd Lőcsén helyezkedett el a katolikus gimnázium tanáraként.

Csokonai Vitéz Mihály által is sokra tartott költő volt, aki a felvilágosodás eszméitől áthatott, szentimentális verseket alkotott. Ezekben felfedezhető az egyén és a társadalom konfliktusából eredő érzelmi feszültség, a konvenciók között vergődő költő lázadása is. Mestere volt a természet festésének, a külső természet és a belső világ összehangolásának. Mivel líralírája témákban és hangulatokban szegény, nem vált a magyar irodalmi hagyomány igazán élő s ható egészévé.