2011. március 11.

112 éve halt eg Than Mór

Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.): festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja.

Rusz Károly metszete Marastoni József litográfiája alapján

Úgy tartják, hogy Ő tudta festészetünkben felvirágoztatni a monumentális faldekorációt és annak gazdag tárgykörét. 1864-től Lotz Károly mellett dolgozott a pesti Vigadó falképein, ekkor vált az egyik legelismertebb freskófestővé. Fata Morgana c. képe 1867-ben sikert aratott a párizsi Salonban, 1873-ban pedig első díjat nyert a történeti festménypályázaton.

Az ónodi országgyűlés (Budapest, Országház)

Monumentális falképek és önálló történeti festmények (Mohácsi csata) mellett arcképeket, életképeket (Újoncozás az 1848 előtti időkből), illetve mitológiai és bibliai témájú kompozíciókat is festett. Az 1848-1849-es szabadságharc fontos eseményeit, csatáit például a Görgei serege mellett szerzett személyes tapasztalatai alapján örökítette meg egy vízfestménysorozaton, valamint az Operaház aranykazettás tükörmennyezetén is az ő kilenc téglalap alakú festménye látható, mi a Zene ébredését és diadalát ábrázolja.

A tápióbicskei ütközet

Az 1870-es években Lotz Károllyal együtt ő kapta a Nemzeti Múzeum lépcsőházának falait díszítő sorozat elkészítését. Than feladata volt a kereszténység felvételétől a kiegyezésig terjedő korszak eseményeinek ábrázolása. Nagy lélegzetű, de hűvös és kissé száraz hangulatú alkotásai nem találkoztak olyan kedvező visszhanggal, mint vonzóbb festői előadású társának, Lotz Károlynak az alkotásai, kinek monumentális falképfestészete játékosabbnak, könnyedebbnek bizonyult, így Than Mór némiképp háttérbe is szorult. A mellőzéstől elkeseredve 1885-ben Olaszországba költözött, ahonnan 1890-ben tér vissza, hogy átvegye a Ligeti halálával megüresedett titkári állást a Képzőművészeti Társulatnál. Így lett 1890 és 1896 között a Nemzeti Múzeum képtárának őre, majd 1896-ban rövid ideig az Országos Képtár igazgatója is volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése