2011. március 13.

Érdekesség

A nemzeti lobogó

A lobogó vagy zászló mindig valamilyen eszmét jelképez. A nemzeti lobogó a nemzethez tartozást fejezi ki.


Mint hadi jelvény, mindig nagy lélektani hatást gyakorolt. A fejedelmek országuk védelmére használták. A sereg mindig az ország lobogója alatt vonult háborúba. A középkori országokban azonban az a földesúr, aki ki tudott állítani legalább ötven hűbérest, mindegyik mellé két-három íjászt, továbbá fegyvernököt, apródot, vagyis kétszázötven-háromszáz fős sereggel vett részt a harcban, a maga címeres lobogójával vonulhatott a csatába. Így mindig meg lehetett különböztetni a csapatát másokétól.


Magyarországon 1896 óta minden ünnepélyes alkalomra fel kell lobogózni a hivatalokat. A monarchia idejében sok vitára adott alkalmat, hogy melyik épületre kell piros-fehér-zöld és melyikre az uralkodóház színeit viselő fekete-sárga zászlót tűzni. A magyar királyi lobogó színe kezdetben a vörös volt. A zászlórúd tetején először turulmadár lehetett. Szent István uralkodása idején ezüstkereszt. Majd az Árpád-házi címer piros-fehér csíkjai váltak nemzeti színné. A XV. századtól tűnik fel szegélyként a zöld, a piros-fehér-zöld szint azonban csak az 1847-48-as országgyűlés szentesítette.


Wagner Sándor Dugovics Titusz-képe 1859-ben készült. Több piros-fehér-zöld lobogó látszik rajta. Nándorfehérvárnál 1456-ban ilyen zászló azonban még nem lehetett, Wagner a maga korának hangulatát vetítette vissza a múltba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése