2011. május 21.

Virágok



Érdekességek

A repülő postás

A galambok nagy távolságról is hazatalálnak. Ezért kezdték hírtovábbításra használni - postagalambként. A madár persze nem hírvivőnek születik, hanem fokozatosan nevelik azzá.

Már az ókori Babilonban és Egyiptomban is alkalmaztak postagalambot. A föníciaiak a hajóikon, a rómaiak a seregeikkel sok galambot vittek, hogy mindig megüzenhessék az otthoniaknak, merre is járnak. 1815-ben a londoni Rothschild bankár tudni akarta, mi lesz a napóleoni háború végeredménye. Emberei postagalambokkal követték az angol sereget. Így tudta meg, hogy Napóleon elveszítette a waterlooi csatát. Rothschild azonnal összevásárolt minden angol értékpapírt. Amikor később eljutott Angliába a győzelem híre, az angol papírok értéke felszökött. Rothschild néhány napon belül több mint egymillió fontot nyert! Az ilyesfajta "hírzárlat" érdekében a postagalambok elpusztítására a cári Oroszországban sólymokat tanítottak be. Különleges szolgálatra manapság is használnak postagalambot. Angliában a plymouthi kórházból a vérvizsgálathoz szükséges vérpróbát postagalambokkal küldik a város másik végén levő laboratóriumba. A forgalmi dugók, a közlekedési lámpák annyira lelassítják a forgalmat, hogy a galamb minden járműnél gyorsabban elvégzi a sürgős szolgálatot. Régen előfordult, hogy nagyobb távolságon pihenőállomást rendeztek be a galamboknak. Itt a nőstényeket különválasztották a hímektől, mert előfordult, hogy a galambok turbékolás közben megfeledkeztek útjuk igazi céljáról...

forrás

Kosztolányi Dezső: Május

Szív és torok hogy fuldokol.
Isten fölöttem és az ég
s lenn a fényes pokol.

Egy éneket,
hatalmasat és lüktető-vadat,
neked.

Térdig rózsában és övig a fűben
kacagni,
egészségesen, egyszerűen.

Szeszélyt
dadog a szájam, és ifjú foggal harapnám
a vad veszélyt.

Nem félek én,
mert hogyha meghalok, ezerszer élek én,
és szép a sorsom,
és szép, ezerszer szép az én koporsóm.

Én.
Hazug a rím, nem leszek soha
vén.

Ettem.
Virágot, mézet, lángokat.
Szerettem.

Úsztam.
Az elmúló folyón örök barázdát
húztam
s fülem körül - még egyre hallani -
csörgött a hajnali
folyó.

Vizes hajamra lángoló
csókot dobott a nyár,
és - hallali -
nem múl el soha már.

Hallod?
Hogy zengenek a messze-messze halmok,
s a szép
és mély zenét,
mely csöndbe símul szívünk láza mellé,
mint hogyha benne most is hullám csobogna
s a nyugtalan folyó emelné.

A parton
a boldogságomat magasba tartom
atléta-kézzel és fejem
könnyű ábrándra fektetem.
Így dalolok, egészen és betelten,
amíg az élet záporozva hull rám,
s a lelkem
viszi a hullám.

Lindbergh átrepüli az Atlanti-óceánt

1927. május 21-én történt.
A világnak új hőse van: Charles A. Lindbergh. Az amerikai postarepülő New Yorkból indulva 33 óra és 29 perc elteltével az Atlanti-óceán fölött első ízben végrehajtott magányos repülés után jó egészségben és a legjobb hangulatban ért földet Párizsban.


A Detroitban született 25 esztendős hőst, a lelkes embertömeg kitörő örömmel üdvözli. A "Flying Fool" ("Repülő őrült"), ahogyan a sajtóban hívják, a 6000 km-es légiutat az egymotoros Spirit of Saint Louis nevű repülőgéppel tette meg. Lindberghnek nem volt a gépén rádiókészüléke, s a tájékozódásban egyedül térképre és iránytűre volt utalva. A legnagyobb problémát a közel 34 órát utazás fáradsága jelentette számára. Az útvonal New Yorkból Új-Skócián, Új-Foundlandon, Dél-Írországon és Dél-Anglián keresztül vezetett az európai szárazföldre, Párizsba, ahol a Le Bourget repülőtéren ért földet. Lindbergh repülőgépét a rekordrepüléshez megfelelően átépítették, hogy a szükséges üzemanyag-tartalékokat el lehessen benne helyezni. New Yorkban a népszerű hős tiszteletére konfettiparádét tartottak, és a "New York Times" május 22-én Lindberghnek szentelte az első oldalát.

540 éve született Dürer

1471. május 21-én megszületett Albrecht Dürer, német festő és grafikus.


Magyar származású nürnbergi ötvös fiaként látta meg napvilágot. A német gótikus festészet eredményeit, rajzbeli hagyományait fejlesztette tovább a valóság teljes megismerésére irányuló reneszánsz törekvések szellemében. A valóságot nagy egyszerűséggel visszaadó vízfestményei a korai tájképfestészet remekei.
Rézmetszetei közt új műfajt képviselnek népi életképei. 1498-ban készült az Apokalipszis című fametszete, amelynek 15 lapja a középkort idéző mozgalmas, kavargó grafika.

1511-ben adta ki Nagy Passio és Kis Passio, valamint Mária élete című fametszetsorozatait, amelyekben a reneszánsz művészet formanyelvének teljes elsajátítása tükröződött. Szenvedélyesen foglalkozott művészetelméleti kérdésekkel, arányelméleti-geometriai kutatásokkal. 1528-ban jelent meg Tanulmány az emberi test arányairól című értekezése.
Nürnbergben halt meg 1528. április 6-án.

“Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” (Wass Albert)

2011. május 8.

Apróság




Érdekességek

Megy a gyűrű...

A gyűrű az egyik legősibb ékszer. A természeti népek kéz- és lábujjukon, sőt orrba, fülbe erősítve is viselték. Így lett a fülbevaló egyik őse. Az egyiptomi sírokból is került elő gyűrű. Annak idején pecsétgyűrűvel hitelesítették az okmányt. A görögök ékszernek használták az aranygyűrűt, a hellenisztikus korban drágakövet is foglaltak bele. Rómában a gyűrű anyaga a társadalmi rangot jelezte. Végül már csak a rabszolga nem viselhetett gyűrűt.
Rómából ered az eljegyzési gyűrű szokása. Ez a díszítés nélkóli végtelen kör jelképezi a házastársak örök hűséget.
A középkorban egyre nagyobb szerepet kapott a pecsétgyűrű, ezzel hitelesítették az iratokat.


A katolikus érsekeknek a pápa adott gyűrűt. A pápai iratokat ma is a pápa nagyméretű gyűrűje hitelesíti; neve Halászgyűrű, mert a halászó Szent Pétert ábrázolja.
A középkori templomkapukon az oroszlán szájában lévő gyűrű (karika) nagy szerepet játszott a menekülők életében. Aki a karikát megérintette, azt nem volt szabad tovább üldözni, a templom védelme alatt állt.
A gyűrűt már a honfoglalás kori magyarok is ismerték. Őseink a múlt századig a középső vagy a kisujjukon viselték a gyűrűt, akkor tették át az addig "nevetlen ujj"-nak nevezett negyedik ujjra, így kapta az a gyűrűsujj nevet.


A régi magyar szokás szerint a 17. századig csak a menyasszony kapott karikagyűrűt, a vőlegényt azóta illeti meg.

József Attila: Május

A rengő lomb virágban ég
és készül a gyümölcsre,
a nyilt uccára lép a nép,
hogy végzetét betöltse.
Iramlanak a bogarak,
friss jelszavak repülnek.
S az aranyba vont ég alatt,
- mert beköszönt az ünnep -
a szabadság sétára megy.
Hős népe ágat lenget,
s ő kézenfogva vezeti
szép gyermekét, a rendet!

1935 vége

200 éve született Liszt Ferenc

150 éve - Öngyilkos lesz gróf Teleki László

Gróf széki Teleki László Pesten született 1811. február 11-én, tehát kerek 200 évvel ezelőtt született, s ugyancsak Pesten 1861. május 7-én, azaz 150 évvel ezelőtt, máig tisztázatlan körülmények között halt meg az uralkodónak adandó országgyűlési válasszal kapcsolatos vita előestéjén, arra készülve. Otthonában öngyilkosságot követett el.


Ez a hivatalos verzió. Azonban a magyar történelem tele van rejtélyes halálokkal, kezdve Szent Imre herceggel, Mátyás királyon, II. Lajoson, Zrínyi Miklóson, Széchenyi Istvánon, Teleki Lászlón, Teleki Pálon, Horthy Istvánon és ifj. Károlyi Gyulán át napjainkig, hogy csak a jelentősebb neveket említsük.

Teleki erősen hibáztatta magát vigyázatlan fogásba kerüléséért (III. 26.), de méltó politikai feladatként vállalhatta az új országgyűlésen többségbe kerülő Határozati Párt vezetését. (Az elnevezés - Deák Ferenc Felirati Pártjával szemben - arra utal, hogy a parlament nem fordulhat felirattal Ferenc Józsefhez, mert ezzel törvényes uralkodónak ismerné el.) Ám egyre inkább tapasztalnia kellett, hogy pártjának vezetői - Tisza Kálmán, Podmaniczky Frigyes báró, Károlyi Ede és Sándor grófok stb. - már nem követik híveik elvárása szerint az emigráció legális politikai taktikáját, hanem maguk is - ha a Deák Ferenc felirati javaslatában foglaltaknál "drágább áron" is - meg kívánnak egyezni a bécsi udvarral.
A labilis idegzetű politikus nem érzett elég erőt magában a szembefordulásra, így öngyilkosságának legvalószínűbb oka az önvád amiatt, hogy ezt a rokoni-baráti köréből kikerülő csoportot éppen ő segítette az 1850-es évek végén a hazai titkos szervezet, majd a Határozati Párt élére.
A politikus, hála Illyés Gyula társszerzői munkájának, drámaíróként is beírta nevét a történelembe.

105 éve született Rosselini

1906. május 8-án megszületett Roberto Rosellini olasz filmrendező.


A filmművészet egyik legnagyobb mestere Rómában látta meg a napvilágot. Pályáját amatőr filmesként kezdte. Az 1930-as évek végén forgatókönyvek írásában vett részt, majd készített néhány rövid természetfilmet. Az antifasiszta ellenállás időszakában játszódó Róma nyílt város (1945) világsikere után az olasz neorealizmus atyjának kiáltották ki. A film közvetlen kapcsolatot teremtett az utca emberével, valóságos érzelmeket, valóságos helyzeteket mutatott be. Ezután forgatott filmjei: Stromboli (1949), Utazás Olaszországban (1953) nem voltak sikeresek, ezért rövid időre a színház felé fordult, megrendezte Verdi Otellóját, és Honegger Johanna a máglyán című oratóriumát. 1959-ben ismét sikert aratott az ellenállás időszakát szokatlan hangnemben feldolgozó Della Rovere tábornok című filmje, Vittorio de Sica főszereplésével. Jelentős alkotásai még: Rómában éjszaka volt (1960), Vanina Vanini (1961). 1975-ben készült utolsó filmje, a Messiás, Jézus életének izgalmas, modern szellemiségű feldolgozása.

Radnóti Miklós: Május


Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

A Vöröskereszt világnapja

A kor legvéresebb harcának mondott csatája - az 1859-es Solferino-i csata - során több mint 40 ezer sérült vagy halott katonát hagytak a csatamezõn. Henry Dunant - 1828. május 8-án született jómódú üzletember - elborzadt a látottakon; üzleti útját megszakítva a helyi asszonyok segítségével próbált meg segíteni a sebesülteken.

a solferinói ütközet

Dunant javaslata az volt, hogy minden országban hozzanak létre egy segélyszervezetet, amely olyan önkéntesekbõl áll, akik háború idején a sebesülteket ápolják, és kössenek nemzetközi egyezményt a harcmezõn maradt sebesültek, valamint ápolóik védelmérõl olyan módon, hogy részükre semleges státuszt biztosítanak. Munkásságáért 1901-ben Béke Nobel-díjat kapott.


1863-ban megalakul a Vöröskereszt

Februárban jött létre az Ötök Bizottsága (Dunant is tagja volt), mely a mai ICRC - Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának az elõde. (Akkori neve: Sebesülteket Segélyezõ Nemzetközi Bizottság volt.) A vörös kereszt lett a szervezet jelképe, mely a svájci zászló inverze és 1863-ban egy nemzetközi konferencia fogadott el.

1864. augusztus 22-én aláírták a harctéren megsebesült katonák körülményeinek javítására vonatkozó Genfi Egyezményt. A mostani 4 Genfi Egyezmény a Nemzetközi Humanitárius Jog alapjait képezi.

1919-ben, Párizsban megalakul a Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Szövetség. Az I. Világháború tapasztalatai azt mutatták, hogy szükség van a nemzeti vöröskeresztes szervezetek összefogására, a megszerzett tapasztalat és humán erõforrás megtartására és egyesítésére, és bõvítésére. Az alapító tagok Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán és az Amerikai Egyesült Államok voltak. Jelenleg 181 elismert tagja van a Szövetségnek, akik évi 80 humanitárius akcióban vesznek részt.

Mai napra való

“Nem tudom, hogy egyszer az emberiség tudatosan követni fogja-e a szeretet törvényét. De ez nem kell, hogy zavarjon. A törvény működni fog, ahogy a gravitáció is működik, akár elfogadjuk, akár nem. Az, aki felfedezte a szeretet törvényét sokkalta nagyobb tudós volt, mint korunk tudósai. Egyelőre a kutatásaink nem olyan fejlettek, ezért nem lehetséges mindenki számára ennek a megértése.”

 (Mahatma Gandhi)

2011. május 1.

Levendula







Szerb Antal: Budapesti kalauz

Marslakók számára






Marslakó egy szép nap szerencsésen megérkezett Pestre, szobát vett ki a Bristolban, lekefélte ruhájáról a csillagok porát és telefonált nekem, hogy megbeszélésünk értelmében mutassam meg neki a Várost.


Uram, igen tisztelt Idegen, mindenekelőtt arra kell nyomatékosan kérnem, ne hallgasson az ujságírókra és a jeles megfigyelő tehetségekre, akik azt fogják Önnek mondani, hogy a pesti ember ilyen meg olyan. A pesti ember, akiről ők beszélnek, éppolyan, mint minden más kereskedő, ha nincsen pénze. Mit érdekel az egy Marslakót? Általában az emberek, hát fontosak az emberek a városban? Párisban csak az emberek utálatosak és érdektelenek. Én a várossal akarom Önt megismertetni, azt hiszem, a házak az igazán lényegesek. De talán nem is a házak: az utcák egymásrahajló erotikája, melyben néha erő fejeződik ki és olykor grácia, a forgalmak hőfoka talán, a közterek és a szobrok éghajlati viszonyai, az autóbusz-számokkal kapcsolatos irodalmi asszociációk vagy valami ilyesmi. Hisz Ön ért engem.





ÁNCHÍD. Talán először őt méltóztassuk. Budapest a nagy hidak városa. A Lánchidat a mult század elején építették, sok évtizeden át, őszinte kollektív lelkesedéssel. Róla énekelte a költő, az egyébként ismeretlen Vidor Emil, az Athenaeum 1842-es évfolyamában:


Hullám alá ott künn magot temettek,
Melyből - dacos habok piruljatok! -
Maholnap hajh a szellem fegyverének
Nagy győzedelmi íve kelni fog!
Nyakát a' vén folyam békén lehajtja,
Melly oly sokáig délceg 's büszke volt,
A honfiak nagyobbat ünnepelnek:
Az ész előtt egy nemzet meghajolt.

A Lánchidat valószínűleg mind a négy évszakban építették, de azért mégis főképp téli híd. Téli és esti, fekete a jellegzetes színe, meg az a csokoládé-barna, ami a nagyvárosi aszfalt, ha vizes. És azért is téli híd, mert az elődje nem volt téli híd. Azelőtt hajóhíd kötötte össze Pestet Budával, azon sétált Virág Benedek, a szent öreg, lelkes társaival. Télen a hajóhidat szétszedték. De akkoriban a Duna még gyakran befagyott és az emberek átkorcsolyáztak Budára. Ha nem fagyott be, csak zajlott, egészen Bécsig kellett felkerülni annak, aki, mondjuk, a Krisztina-téren akart vacsorázni. Valószínűleg.

A Lánchíd, amint látja, Uram, empire-stílusban épült, mint az egyik oldalon az Alagút bejárata és a másik oldalon a Főkapitányság. Általában Pestnek két történelmi rétege van: a barok, amely az alapvető katholikus és német polgárság lelke, és az empire, amely egy nagy magyar lendület emlékét őrzi, egy lendületét, amely azóta a semmibe enyészett. Itt, az Alagút és a Főkapitányság között, még megvan valami belőle. Ha a nádor lenézett palotájából, száz évvel ezelőtt, ezt a képet látta. És sóhajtva Széchenyire gondolt, akit ő csak Stefi gróf néven becézett. Azután visszatért íróasztalához, konok munkakedvvel, mint Habsburg ősei.

A Lánchíd éktelenül hosszú. Próbálja meg egyszer, Uram, és nem bánja meg. Sétáljon át egy hölggyel Budára és azután jöjjön vissza, lehetőleg ugyanazzal a hölggyel. Meglátja, szerelmet fog vallani, mert a híd olyan hosszú. Budapest az igaz és mélységes szerelmek városa. Higgye el, Uram, aki ismeri ezt a várost, csak könnyezve tud beszélni róla.

Ne nézzen jobbra és ne nézzen balra. Ön csak a Főkapitányságra nézzen, az szép és arányos és hallgatag. Ne nézze az Akadémiát, hogy olyan dühösen és makacsul méltóságteljes, mint tudományos életünk. Szólítsa kegyelmes úrnak, bár lehet, hogy csak méltóságos, de jobb, ha az ember óvatos. És ne nézze a Gresham-palotát. Szegény valamikor merész volt és fiatal. Így élünk mi is, pesti lelkek, mint a Főkapitányság, egyfelől a hivatalos, másfelől a kommerciális fesz és pöf cifrái közt. Azért nem nézünk se jobbra, se balra.

110 éve született Szerb Antal

A budapesti Vígszínház megnyitása.Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1. – Balf, 1945. január 27.) jelentős magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regények szerzője.Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1. – Balf, 1945. január 27.) jelentős magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regények szerzője.


Nemzedékek óta nagyon művelt értelmiségi család leszármazottja volt. A piarista gimnáziumba járt, majd a pesti bölcsészkaron tanult. Versekkel indult, de nem volt igazán lírai alkat, a próza lett igazi terepe, széleskörű műveltsége, csillogó intelligenciája, finom humora itt nyilvánult meg leginkább. 1924-ben doktorált, s középiskolai tanár lett a Vas utcai Felsőkereskedelmi Iskolában, itt tanított mindaddig, míg a zsidótörvények értelmében le nem parancsolták a katedráról.
Közben hosszabb-rövidebb időt külföldön, Párizsban, Olaszországban és Londonban töltött. Nem mindennapi vállalkozásának megírásába az Erdélyi Helikon című lap pályázatának nyomán kezdett: a feladat a magyar irodalom történetének megírása volt. Szerb tárgyi és mesterségbeli tudása méltó terepet talált magának a kibontakozáshoz, s az 1932-re elkészült Magyar irodalomtörténet elnyerte az első díjat. A mű országos hírnevet hozott neki, ám egyúttal vihart is kavart, mivel a magyar irodalom jeles és kevésbé jeles alakjait Szerb egyszerűen leemelte a piedesztálról, emberközelbe hozta őket és műveiket, csodálat és megrendültség helyett szeretetteljes iróniával, olykor humorral írt irodalmunk nagyjairól.
Nem kevésbé olvasmányos, s nem kevésbé "szentségtörő" az 1941-ben megírt A világirodalom története sem, amely a világháború után okozott zavart a szovjet fejezet miatt, s csak 1957-ben jelenhetett meg teljes egészében.
A harmincas évek voltak írói és közéleti munkásságának legmozgalmasabb évei: 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották, 1935-ben és 1937-ben Baumgarten-díjat kapott, előadásokat tartott a Magyar Rádióban, s közben írt és fordított fáradhatatlanul.
Nagy sikert aratott regénye, a Pendragon-legenda, amely szerencsésen ötvözi magában a kalandregényt, a krimit, a kultúrhistóriát, s mindezek paródiáját, valamint az 1937-es kultuszmű, az Utas és holdvilág, a magát kereső ember önelemző regénye.

A negyvenes évek elejétől, a nácizmus térhódításával az egyébként katolikus hitben nevelkedett Szerb Antal számára kezdtek beszűkülni a lehetőségek, állásából elbocsátották, a Magyar irodalomtörténetet indexre tették.
1943-ban, majd 1944 júniusában munkaszolgálatra hívták be. Előbb Pesten dolgoztatták, ebben az időben állította össze - Nemes Nagy Ágnes segítségével - utolsó művét, a Száz vers című gyűjteményt.
1944 novemberében Sopron mellé, előbb Fertőrákosra, majd Balfra vitték. Innen felesége és befolyásos ismerősei kétszer is próbálták megszöktetni, ám ő nem hagyta magára vele együtt szenvedő barátait, írótársait, Sárközi Györgyöt és Halász Gábort.
Az állandó nélkülözéstől, a kemény munkától és ütlegeléstől legyengült írót végül 1945. január 27-én egy nyilas keretlegény puskatussal egyszerűen agyonverte.

Zrínyi Miklós: Epigrammata

ATILLA
1.
Isten haragjának én szelleti voltam,
Mikor ez világot fegyverrel nyargaltam,
Vércataractákat karddal árosztottam,
És mint egy villámás, földet megfutottam.
2.
Én vagyok magyarnak legelső királyja,
Utolsó világrészrül én kihozója!
Én lehetek tehát magyarnak példája,
Hirét s birodalmát hogy nyujtsa szablyája.


BUDA

Mely rosszul alkhatnak egy királyi székben
Méltóság és egy esz, az mely engedetlen,
Rólam és Remusrul példát vehet minden
Vesztő, mert nem fértem az bátyám székiben.


SZIGETI ZRINI MIKLÓS

Mint Hector Troiának,
Ugy én Szigetvárnak
Erős őrzője voltam;
Mutattam pogánynak,
Hogy nagy Jehovának
Kedves szolgája voltam,
És előbb éltemet,
Hogysem hüvségemet,
Testembül kibocsáttam.

391 éve született Zrínyi Miklós

Zrínyi Miklós, gróf (Ozaly, 1620. május 1. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus.


1620. május 1-jén születik Csáktornyán. Szüleit korán elveszti. Neveltetésére a király öttagú gyámtanácsot nevez ki, a legfontosabb ügyekben a döntés Pázmány Péter esztergomi érsek kezében van. Két évvel fiatalabb öccsével, Péterrel együtt a gráci jezsuita gimnáziumban tanulnak. Középfokú tanulmányaik lezárásaként a testvérek 1536–37-ben nyolchónapos itáliai utazáson vettek részt. Hazatérve Miklós átvette birtokainak kormányzását és berendezkedett csáktornyai várában. A kezdetektől fogva harcban áll a hódoltsági területekről a birtokaira be-becsapó török portyázókkal. 1645-ben részt vesz egy svédek elleni hadjáratban, a következő év februárjában feleségül veszi Draskovich Mária Euzsébiát.
1647-ben kinevezték horvátországi bánná, ezentúl az ő feladata az egész délvidék katonai védelmének megszervezése. 1655-ben a törökellenes háborút követelő politikai párt jelöltjeként sikertelenül próbálja megszerezni a nádori címet.
Folyamatosak a nézeteltérései az udvarral engedély nélkül indított török elleni akciói miatt. 1663-ban a meginduló török háborúban a magyarországi hadak vezetője, saját költségén felépíti Új-Zrinyivárat. 1664-ben katonai sikereinek híre egész Európát bejárja, az udvar azonban nem vállalja egy nagy háború kirobbanásának kockázatát, ezért 1664 augusztusában Vasváron nagy engedmények árán békét köt a törökkel.
Zrínyi halálának korabeli ábrázolása. Zrínyi Miklós 1664. november 18-án Csáktornya mellett egy vadászaton vett részt. Egy megsebesített, felbőszült vadkan által a földön fekvő Zrínyit hét agyardöfés érte, ami után már képtelen volt beszélni és csak kézjelekkel kommunikált a segítségére sietőkkel.
A végsőkig elkeseredett Zrinyi új politikai terveket kovácsol, azonban 1664. november 18-án Csáktornya közelében egy megsebesített vadkan megöli.

Dsida Jenő: Hálaadás

Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm Istenem
az édesanyámat!
Amíg Ő véd engem,
nem ér semmi bánat.

Körülvesz virrasztó
áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal
dolgozni nem restell.

Áldott teste, lelke
csak érettem fárad,
Köszönöm Istenem
az édesanyámat!

Köszönöm a lelkét,
melyből reggel, este
imádság száll Hozzád,
gyermekéért esdve.

Köszönöm a szívét,
mely csak értem dobban,
itt e földön senki sem
szerethet jobban! -

Köszönöm a szemét,
melyből jóság árad,
Istenem köszönöm
az édesanyámat!

Te tudod, Istenem
- milyen sok az árva,
Aki oltalmadat,
vigaszodat várja.

Leborulva kérlek:
gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek
nincsen édesanyjuk!

Vigasztald meg őket
áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat
takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám
járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását,
áldd meg szenvedését!

Áldd meg imádságát,
melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel
az édesanyámat!

Halld meg jó Istenem,
legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm
az édesanyámat!

Májusfa

Május l-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd. A május elsején állított fákat pedig sokfelé éppen pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

A magyar nyelvterületen a májusfa-állításnak két jellegzetes formája ismert: az egyik a lányos házakhoz vitt májusfa, a másik a középületek, kocsmák előtt felállított májusfa.


Május elsejéhez néhány időjárásjósló, földműveléssel kapcsolatos és egyéb hiedelem kapcsolódott. E nap időjárása mutatja, milyen lesz a jövő tél. A Mura-vidéken nem ajánlatos borsót vetni, ellenben a szlavóniaiak kendervetésre alkalmas időpontnak tartották. Az ezen a napon köpült vajat Fülöp-Jakab vajának nevezték, és fülfájás ellen kenték a fülüket vele Turán. Jászdózsán úgy vélték, hogy sűrűbb lesz a tej, ha május l-jei harmatot adnak a jószágnak. Szeged környékén régi hiedelem szerint bodzával díszítették a házat a boszorkányok ellen.