2012. április 14.

317 éve született a hegedűkészítés királya

1695-ben született Pietro Guarneri olasz hangszerkészítő († 1762)

A Guarneri (néha Guarnieri) hangszerkészítő család Cremonában tevékenykedett a 17., illetve a 18. században, Amatiék és Stradivariék mellett.

Az olasz hangszerkészítők rivalizálása már több száz éve tart. A sort Andrea Guarneri kezdte, aki eredetileg tanonc volt Antonio Stradivarival együtt Amatiék üzletében. Úgy tartják, hogy a Guarneri famíliában Andrea egyik unokája, bizonyos Bartolomeo Giuseppe Antonio Guarnieri (ismertebb nevén: Joseph Guarneri del Gesú) fejlesztette tökélyre a hangszerkészítés családi hagyományát.

Josep Guarneri del Gesú violin, készült Cremona 1741- ben.
A hangszert 633 millió forint értékben vásárolta meg a tulajdonos az árverésen.

Del Gesú sokak szerint az egyetlen hangszerkészítő, aki képes volt felülmúlni a Stradivarikat. A mester 1744-ben hunyt el, tehát a fentebb említett, 1741-ben elkészült Vieuxtemps Guarneri minden bizonnyal az egyik utolsó és talán a legjobb munkája. Magáért beszél az a tény, hogy ezt a hegedűt 18 millió dollárért kívánják értékesíteni, míg az eddigi legértékesebb Stradivarius hegedű ennek töredékéért, 3,5 millió dollárért talált gazdára.


"Cannone" (a nagyágyú) Guarneri del Gesu 1743-ban készült Cremonaban.
Niccolo Paganini tulajdona volt. 1851 óta Olaszország Genova tulajdonában van a hegedű. A két évente megrendezett Paganini hegedűverseny győztese szólaltathatja meg a drága hegedűt.

A hegedű

A hangszekrény formája jellegzetes, nagyban egyezik a brácsáéval és a gordonkáéval. Három fő része az enyhén domború hátlap, a szintén domborúra faragott tető és az őket egymástól eltartó függőleges oldalfa, az úgynevezett káva. A káva hat ívelt részből áll, és a hátat is két darabból illesztik össze.
A tetőt is igen gyakran két faragott lap alkotja. A hangszekrény belsejében található tőkék, valamint a tető és a hát közé illesztett lélek a hangszer merevítését szolgálják. A hegedűcsalád egyik sajátossága, hogy hát- és fedlapja peremet képezve túlnyúlik a káván. A fedlapon két f alakú hanglyuk található. Ezek feladata az, hogy rajtuk keresztül szabadon kiáramolhasson a húrrezgés által keltett, s a hangszekrény belsejében felerősödött hang.

A hangszekrény felső hajlatára illeszkedik a fogólappal ellátott nyak, amelynek végén enyhén hátratört kulcsszekrény található. A kulcsszekrénybe illesztett, oldalsó állású hangolókulcsok és a hangszekrény alsó hajlatánál, a káva-részen található gombon rögzített húrtartó között feszítik ki a húrokat, amelyek zengő hosszát a fogólap és kulcsszekrény találkozásánál lévő nyereg és a hanglyukak középvonalában elhelyezkedő láb távolsága határozza meg.
A játékos a vonó segítségével a láb és a fogólap vége között hozza rezgésbe a húrokat. A hegedű négy húrját kvint távolságra hangolják (g, d', a', e'').

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése