2012. november 4.

Párna







Gérecz Attila: 1955. Halottak napján



A földön járt,
és nem volt magányosabb nála;

volt olyan, ki
csillagot fűzött homlokára,
felhőkben járt,
cimborált az égiekkel,
s ki a halál
hűvössége mögé ijedt el
(de a szívét
úgy rázta, mint egy csörgődobot!)

Ő fölnézett,
és bús volt, hogy míly ütött-kopott
a csillag mind,
és fuldoklók, kik érte nyúlnak,
hogy hordták már
dicsfénynek s töviskoszorúnak;

Így – a Sátán,
midőn a hegyre vitte, és szólt:
“nézd, megosztom:
a föld kell-e hát, vagy az égbolt?”,
a földért nyúlt:
 “Isten arca” – s csákányt ragadott.

Én most szívét
(úgy rázzák, mint egy csörgődobot)
megszentelem,
s meggyújtom. Halottak napjára.
Ma szebb a föld!

... és nem volt magányosabb nála.

(Márianosztra, 1955.)

1083-ban Imre herceget szentté avatják

Szent Imre herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Veszprém közelében, 1031. szeptember 2.) I. István király és Gizella királyné fia.


Szent Imre herceg I. István király és Gizella királyné fia. Az uralkodó házaspár gyerekeiből, valószínű több volt belőlük, csak kettőnek a neve maradt fenn: Ottó, aki valószínűleg 1000 előtt született (a krónikák szerint 1002 előtt keresztelték meg, és korán halt meg), valamint Imre neve. Imre nevét, valószínűleg anyai nagybátyja. II. Henrik német-római császár után kapta. A hahóti kódex és a Pray-kódex a nevet Henricus alakban tartalmazza, az előbbi esetben meg is tévesztette a kutatókat, mert először II. Henrik említését vélték benne.
Életéről krónikák és legendák alapján vannak csak információk. Születésére nézve egyes források 1000-et jelölnek meg, míg a krónikák szerint 24 éves korában halt meg, így valószínűbb, hogy 1007-ben született.

A hagyomány szerint a székesfehérvári Ferences templom és rendház (Szent Imre templom) területén született.

Gérecz Attila:Halálraítéltek

(Töredékes, elveszett)

Az egyik megtébolyodott s az Isten
nevét csak súgva merte ejteni.
Harminc ezüstért, vére úgy segítsen ,
a menyországot én vettem neki!
Harminc.. de ha fölváltanák tövisben,
esküszöm millió annyi jönne ki!..
Mennyet loptak! s belé – foga megcsikordul
én raktam az istent tövisből és porból.

S te mit zokogsz itt bennem?! Tán fáj? jámbor!
művész vagyok, kell hogy szívedre üssek!
Ittál-e már a keserű pohárból?
hiszed-e őt? Krisztus sebére hűs seb
vagy halál az isten testén, akárhol..!
vágyadnál nem lehetsz kisebb.
S ha kérdeznéd, – s itt felkacag eszelősen –
mást nem mondhatna ő sem.

Megszűnnék, meg! De körbe-körbe járnunk
a csillagoktól le a sárig kell
hajts isten! gyííí! a lélek cifra jármunk
mit barom voltunk sora vezekel.
Társa ránéz. Hát meglehet hogy ránk únt
de vágyainkkal akkor merre ver?
Hallgatnak. A csönd meghasad közöttük
s négy szóvá lesz, mely Krisztusok fölött függ.

(Márianosztra, 1955.)

1696. november 4.

Könnyezni kezd a máriapócsi ikon

Egyháztörténeti adatok szerint a Szabolcs megyei Máriapócs egykori fatemplomában lévő Mária-ikon könnyezni kezdett. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlévőket. Hetekkel később 1696. december 8-án kíséretével a faluba érkezett a Tisza-vidékre vezényelt császári seregek főparancsnoka, gróf Corbelli tábornok. Megvizsgálta a táblakép épségét, és a lefolyó könnyeket egy kendővel felszárította.


A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a lovak patája nem ütötte át a jeget, a templomi kelyhekben pedig a bor és a víz is megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak.
A képet I. Lipót császár parancsára 1697-ben Bécsbe szállították és a Szent István dómban helyezték el. Az Ikonról több másolat készült, s közülük egy a máriapócsi templomba került. Ezen a másolaton 1715-ben, majd 1905-ben megismétlődött a könnyezés. Az 1715-ös jelenség után indult meg a máriapócsi búcsújáróhely fejlődése. 1756-ban új templom épült a szabolcsi községben, majd oda települtek a Szent Bazil Rend szerzetesei, akik kolostort létesítettek.

Máriapócs ma már Európa egyik legismertebb és leglátogatottabb kegyhelye, évente több, mint félmillió zarándok keresi fel. Meglátogatta a római katolikus egyház feje, II. János Pál pápa is, aki 1991. augusztus 18-án mutatott be szentmisét a görögkatolikus kegytemplomban.
Máriapócs 2003 óta tagja a kontinens legjelentősebb Mária-kegyhelyei egyházi szervezetének, az Európai Máriás Hálónak.

169 éve halt meg Mendelssohn

1847. november 4-én 38 éves korában meghal Mendelssohn

38 éves korában meghal Lipcsében a németországi zsidó családból származó zeneszerző, Felix Mendelssohn Bartholdy. Műveinek zenei formája inkább a klasszikához áll közelebb, az erős lírikus elem azonban a romantika közelébe vonja. A már 9 évesen nyilvános szereplést vállaló zongorista 11 éves korában kezdett komponálni. Első nagyobb sikerét Shakespeare "Szentivánéji álom" című darabjához írott nyitányával (1826) aratta. Írt operákat ("Camacho esküvője", 1827), oratóriumokat ("Paulus", 1836, "Elias", 1846), egyházi zenét, kórus- és zenekari műveket, emellett kamarazenét és zongoradarabokat. Ismert 1830 és 1845 közötti szerzeménye is, a "Dalok szavak nélkül".

Márai Sándor: Füves könyv – A lelkiismeretről

“Csak a lelkiismeret lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más! Ha írsz, csak a lelkiismeretnek tartozol számadással, senki másnak. Mindegy, mit várnak tőled, mindegy az is, mivel büntetnek, ha nem azt adod nekik, amit remélnek tőled, vagy amit hallani szeretnek! A börtön és a szégyen, a pellengér és a meghurcoltatás, a hamis vád és a nyelvelő megalázás, a szegénység és a nyomorúság, mindez nem érint igazán. Csak lelkiismereted tud büntetni, csak ez a titkos hang mondhatja: „Vétkeztél.” Vagy: „Jól van.” A többi köd, füst, semmiség.”