2013. január 20.

171 éve született Konkoly-Thege Miklós csillagász

Konkoly-Thege Miklós
(1842. január 2., Pest -- 1916. február 17., Budapest)


Középiskoláit magánúton végezte, egyetemi éveit Pesten, majd Berlinben töltötte. Csillagász tanára a kor egyik legnevesebb tudósa, Johann Franz Encke volt, 1870-ben, mielőtt a saját csillagvizsgálóját berendezte volna, végigjárta Európa legjelentősebb csillagászati intézményeit, hogy a látottak alapján foghasson hozzá munkájához. Később ő maga is készített csillagászati műszereket, illetve a vásároltakat célszerűen módosította.



Az a robbanásszerű fejlődés, mely a XIX. század végének magyar csillagászatát jellemezte szervező zsenialitásának köszönhető.

1871-ben, amikor ógyallai (Komárom megye) kastélyának tetején elkezdte csillagászati vizsgálódásait -- eleinte még csak puszta kíváncsiságból, a maga gyönyörűségére -- egyetlen működő csillagvizsgáló sem volt Magyarországon. Talán épp ebből fakadó hiányérzet adta neki az erőt arra, hogy csillagászati gyakorlatot szerezzen, s magát e tudomány akkor legfontosabb ágaiban, az asztrofizikában, spektroszkópiában és az égbolt fényképezésében mesterré tegye. Matematikai tehetsége kiváló technikai érzékkel párosult.

Jól tudta, hogy külföldi partnerektől elszigetelten nem lehet eredményes csillagászati kutatást folytatni, ezért állandóan ápolta külföldi kapcsolatait. Nemcsak tudósokkal volt jó baráti viszonyban, hanem korának legnevesebb műszerkészítőivel is. Ógyalla, mint a tudományos vizsgálódások méltó műhelye, és mint vidám vadászatok színtere egyaránt népszerű volt a külhoni tudósok körében.

Néhány esztendő alatt az ógyallai csillagda, műszereit és tudományos munkáját tekintve is, az európai csillagvizsgálók élvonalába került. Kutatásait a korszerűség kellemezte. Érzékenyen reagált a legérdekesebb csillagászati problémákra, és igyekezett a nemzetközi tudományos programokba már a legelején bekapcsolódni. Így történt ez az S Andromedea felfedezése idején, a Jupiter "vörös folt"-jára vonatkozó vizsgálódásokkal kapcsolatban, vagy a Halley-üstökös 1909-1910-es megjelenése alkalmával. Elsők között volt, akik üstökös spektrumot készítettek, többek közt magáról a Halley-üstökösről is.

Három nagyszerű kézikönyvet írt:
    Praktische Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen mit besonderer Rücksicht auf die Astrophysik, Braunschweig, 1883.,
    Anleitung zur Himmelsphotographie, Halle, 1887.,
    Handbuch für Spectroskopie im Cabinet und am Fernrohr für Anfanger auf dem Gebiete der Spectralanalyse, Halle, 1890.

1881-ben a londoni Royal Astronomical Society tagjává választotta. Hazai elismerésének sem volt híján: az MTA-nak 1876-ban levelező, 1884-ben rendes tagja lett.

Azzal is számot vetett, hogy az ország csillagászatának fejlesztéséhez nem elegendő egyetlen intézmény. Személyes varázsát latba vetve buzdított másokat is erre a szenvedélyre. Közreműködésével sorra épültek fel hazánkban az új csillagvizsgálók: 1878-ban a Haynal-obszervatórium Kalocsán, 1881- ben Gothard Jenőé és Sándoré Herényben, s 1886-ra Podmaniczkyék csillagvizsgálója is elkészült Kiskartalon. Segítsége a felépítéssel nem szűnt meg, a hazai obszervatóriumokat állandó munkakapcsolat fűzte össze.

1890-ben az Országos Meteorológiai Intézet igazgatójává nevezték ki. Hatalmas szervezőereje itt is megmutatkozott. Az ő igazgatásának idején épült fel az intézmény Kitaibel utcai palotája, egyúttal Ógyallán is otthont kapott a meteorológia. A Meteorológiai Intézet igazgatójaként sem hagyta abba a csillagászati tanulmányait, és amikor 1911-ben a pesti meteorológiai munkájától nyugdíjba vonult, minden erejét ismét a csillagászatnak szentelte.

Legfőbb vágya az volt, hogy az általa megindított fejlődés a hazai csillagászatban halálával ne szakadjon meg, ezért több ízben is felajánlotta ógyallai intézetét a magyar államnak, mely 1899-ben végre elfogadta ajánlatát. Ekkor alakult meg az Ógyallai Astrophysikai és Meteorológiai Observatórium, az az intézmény, melynek a mai Csillagászati Kutató Intézet a jogutódja. Ez vetette meg a későbbi folyamatos tudományos csillagászati kutatómunka alapjait Magyarországon.

Emlékét a Konkolya nevű kisbolygó, a szlovák Konkoly-emlékérem és az MTA Csillagvizsgálójának elnevezése őrzi.

Az MKE alapító tagja volt.

forrás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése