2013. február 22.

Mai napra való

“Mikor Istenre bízom a sorsom, érzem, hogy Isten nem ad föltétlen jogot ehhez. Hinnem kell benne, hogy “madárka tolla se hull ki” az Ő akarata nélkül, de nincs jogom vaksi bizalommal mindent az Ő kezébe tenni le; Isten reám bízta, hogy csináljam és igazítsam a sorsom. S csak, ha vállalom ezt a feladatot, akkor segít.

2013. február 6.

Várjuk a tavaszt - gyerekszobába







Madárhangok a Kárpát-medencéből

Petőfi Sándor: Három madár


Három madár van, akit szeretek,
Három madárról mondok éneket.
Ha oly szép lenne rólok énekem,
Amily nagyon én oket szeretem,
Amennyi boldogságot, örömet
Ezen madarak nékem szerzenek!

Az elso madár egy kis cinege,
Nem sérti ot a télnek hidege,
Nem háborítja ot meg semmi vész,
Télben, viharban vígan fütyörész,
Vigan ugrál a száraz ágakon,
Mint a pillangó a virágokon,
Ugrál, miként a gyermek, gondtalan,
Jön és megyen, máshol van untalan,
Alig képes kisérni ot a szem. -
Kedélyed e cinege, kedvesem!

A második madár egy csalogány,
Elrejtve él a lombok alkonyán,
Nem látja más ottan s mást o se’ lát,
Kis fészke néki az egész világ,
Ebben dalolgat, s ha dalolni kezd,
Elfojt az alkony mindennémü neszt,
Hogy meg ne háborítsa énekét,
Hogy gyönyörködjék a föld és az ég,
Gyönyörködjék e dalban, amino
Hozzánk csak legszebb álmainkban jo,
Amelynek minden hangja eltemet
Egy bánatot és szul egy örömet,
Mert mindenik hang egy szent szerelem. -
Ez a csalogány szíved, kedvesem!

A harmadik madár egy ifju sas,
Szárnyának röpte merész és magas,
A villámokkal egy tanyán lakik
S tekintetét fölküldi a napig.
Nyugodt idoben alszik, elvonúl,
De ha vihar jön és üvölt vadúl,
Fölébred a sas szendergésibol,
És a viharnak karjaiba dol
És vinni hagyja magát általa,
Mint viszi a lovast a paripa
Rémíto bátran, szörnyu sebesen. -
Ez a sas a te lelked, kedvesem!

Kedélyed gyermek, szíved asszony és
A lelked férfi, te csodás, mesés
Teremtmény! s én valóban nem tudom,
Mi több: szerelmem vagy csodálatom?

Pest, 1848. augusztus

Giulliaume Apollinaire: Madár dalol


Madár dalol itt valahol
én azt hiszem hogy a te lelked
virraszt közöttünk ránkhajol
s tépett bakáknak énakalget

Hallgasd csak oly szelíden búg
nem is tudom hogy melyik ágont
teli dalával minden út
bármerre járok e világon...

S mit is mondhatnék lélek ez
de dallá lett s dalol a fáról
s a szívből égi rózsa lesz ,
mit is mondhatnék e madárról

Bakáknak ő a szerelem
az én szerelmem mint a rózsa
oly szép leány és csaknekem
dalol a kék madár ma róla

Ó kék madár oly kék vagy mint
égi szerelmem szíve bájos
gyöngy éneked kezdd el megint
a távoli kattogós halálos

gépfegyvereknek is ne félj
talán csak csillag hull sziszegve
az éjre nap jő napra éj
kék szerelem hajlik a szívemre

177 éve született a Fertő madárvilágának első kutatója

Fászl István (Kőszeg, 1838. február 6. – Sopron, 1900. január 26.) ornitológus. Bencés tanár Kőszegen később Sopronban. A Fertő madárvilágának egyik első jelentős kutatója.

Fászl István

Született Kőszegen 1838. február 6-án. Atyja nehéz körülmények között élő cipészmester volt, aki tehetséges fiát beíratta a kőszegi gimnáziumba. Mivel a továbbtanulásra nem volt más módja, 1855. szeptember 8-án belépett a bencés rendbe, így lehetősége nyílt a tanári oklevél megszerzésére. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte s 1862. augusztus 22-én misés pappá szenteltetett föl. Oklevele megszerzése után 1861-től 1867-ig gimnáziumi tanár Kőszegen. 1867-től 1895-ig a soproni főgimnáziumban vegytant, mennyiségtant, rajzot, földrajzot, ásvány-, állat- és növénytant tanított, egyben a vegytani szertár és a természetrajzi szertár őre is volt.


Soproni évei alatt a Fertő madárvilágát kutatta, amelynek egyik első, jelentős kutatójaként tartjuk számon. Begyűjtötte a Sopron és környéke és különösen a Fertő faunájának fajait, iskolai gyűjteményének mintegy ezer madár példányát maga gyűjtötte és preparálta. Négy éves gyűjtőmunka eredményeként név nélkül közölte Sopron és környéke légyfaunájának alapvetését. A dolgozat az igen precíz lelőhely adatok mellett néhány ökológiai tényezőt is közölt a légyfauna áttekintése során. Gyűjteménye megsemmisült. Sopron város készülő monográfiája számára állította össze a város környékének virágos növényei listáját. A monográfia azonban nem jelent meg, így munkája kéziratban maradt.


hajnali madásles a Fertőn

Madártani munkásságánál nem kisebb érdeme, hogy két európai hírű ornitológust nevelt: Chernel Istvánt és Csörgey Tituszt, akik annak idején tanítványai voltak a soproni gimnáziumban.

1892-ben egy fertői kiránduláson megfázott és tüdőhurutot kapott. Látszólag kigyógyult ugyan bajából, de a betegség csírája visszamaradt benne s tüdősorvadássá fejlődött, mely életerejét lassanként elemésztette. Az utolsó két évben már alig mozdult ki szobájából. 1900. január 26-án déli egy órakor, karosszékében ülve érte a halál. Sopronban, a Szent Mihály temetőben nyugszik.

196 éve született Trefort Ágoston

Trefort Ágoston, teljes nevén: Trefort Ágoston Ádám Ignác (Homonna, 1817. február 6. – Budapest, 1888. augusztus 22.) művelődéspolitikus, reformer, publicista, közoktatási és vallásügyi miniszter, az MTA tagja, később igazgatója, majd pedig elnöke volt.

Trefort Ágoston
 A kapitalizmus fejlődésének következtében konkrétabbá vált a közoktatással szembeni igény. A hangsúly a népoktatással szemben az új, ipari-kereskedelmi oktatási formák felé tolódott el. A közoktatás politikájának jellemzője lett, hogy előnyben részesítette azokat az iskolatípusokat, amelyek nem humán pályákra, hanem iparra, mezőgazdaságra, kereskedelemre neveltek. Trefort miniszterségének második felében többek között arra törekedett, hogy a közoktatást összhangba hozza a társadalom szükségleteivel. Például a felsőoktatás terén szükségét érezte egy harmadik egyetem vagy legalább egy harmadik orvosi fakultás felállításának. Eötvös és Trefort sokoldalú politikája a modern magyar felsőoktatás megszületését eredményezte. Mindezek következtében új intézmények, tanszékek, laboratóriumok szervezésére, tananyag változtatására, a szakmai színvonal emelésére került sor.

A központi „K” épület a Duna felől 2007-ben

1872-ben a Politechnikum Műegyetemmé vált, és megnyílt az ország második egyeteme Kolozsváron, bár ezek még Eötvös munkásságához tartoztak. Ezeken túlmenően új tanszékek jöttek létre, felépültek a természettudományi és orvoskari épületek, kialakultak a művészeti felsőoktatási intézmények. A folyamat egyik magyarázata az is, hogy Trefort figyelme a felsőoktatásra összpontosult. Vonzalommal viseltetett az orvosi és természettudományi szakok iránt. Rendkívüli jelentőséget tulajdonított az orvostudománynak, az orvosképzésnek és a közegészségügynek.

Új épületek emelésével, új tanszékek alapításával, a laboratóriumok számának gyarapításával, felszerelésük korszerűsítésével emelte (általában) a felsőoktatás, különösen az orvosképzés színvonalát. Ekkor készültek el a Műegyetem Múzeum körúti épületei, az Egyetemi Könyvtár, az Orvostudományi Kar, s az Üllői út mentén a „Klinikai negyed” épületei. Az oktatás kérdésének terén végzett munkája során szaporította a tanszékek számát is. Új tanulmányi és vizsgarendet, fegyelmi szabályzatot hozott létre, amelyekkel egységesítette az egyetemek szervezetét. Fontos intézkedése volt, hogy kiterjesztette az egészségtan oktatását a jogi és bölcsészeti karokra, s megszervezte a középiskolai egészségtan-tanári és iskolaorvosi tanfolyamokat is. Trefort szerint döntő tényező a tanár személye ezért a személyi kérdésekben elfogulatlanul döntött felülkerekedve a felekezeti szempontú gondolkodáson. Továbbá biztosította az iskolateremtő, kiemelkedő tudású professzorok működését.
A bölcsészkar történetében kevés olyan időszak volt, mikor egy időben annyi valóban kiváló professzor működhetett, mint Trefort alatt. A bölcsészkar fejlődésére nézve fontos eredmény a szemináriumok intézményének megalkotása és a tanulmányi idő háromról négy évre emelése. Az egyetemen az előadások látogatásán kívül a tudomány alaposabb elsajátítására kevés lehetőséget biztosított.

A tanárképzés
1873-ban újjáalakították ezt a rendszert is. Egyesítette a gimnáziumi és reáliskolai tanárok képzését. A színvonal javítása érdekében újraszervezte a tanárvizsgáló bizottságot, biztosította a külföldi ösztöndíjakat. A tanítási módszerek tökéletesítése érdekében elrendelte az iskolákban a módszertani értekezletek rendszeres tartását is. Az 1883. évi középiskolai törvény rendelkezett a tanári képesítés feltételeiről és a vizsgálatok általános követelményeiről. Előírta a szakjukhoz tartozó tárgyak négyéves tanulmányozását. Az egyéves nevelői gyakorlatot, továbbá a képesítő vizsga tételét vizsgáló bizottság előtt. Tanítás terén a rendszeres módszertani értekezletek mellett a szemléltetés és a kísérletezések útján való tanítást is bevezette. A Műegyetemmel kapcsolatban továbbfejlesztette Eötvös kezdeményezéseit. 1882-ben készült el a Múzeum körúti épület, amely a technikai oktatáshoz biztosított megfelelő feltételeket. Az orvostudományi kar is számos épülettel bővült az Üllői úton. Továbbá a kolozsvári egyetem is neki köszönheti az új vegytani, bonctani és élettani intézetek létesítését.

Középiskolai képzés
A gimnázium és a reáliskola az ő korában a magasabb tanulmányokra, a szellemi pályára készítette elő az uralkodó osztályok és a középrétegek gyermekeit. A szabadságharc leverése után a 8 osztályos gimnázium, mint az osztrák tanulmányi rendszer vált kötelezővé Magyarországon. A kiegyezést követően a kapitalista termelés igényei megkívánták a középiskolai oktatás átalakítását. Eötvös 1870-es törvénytervezetében leírja, hogy a középiskoláknak egyaránt biztosítaniuk kell az általános műveltséget, és a felsőbb tanulmányokra történő felkészítést. Trefort átdolgozta ezt a tervezetet, és próbálta elfogadtatni a diétával. Közben 1879-ben bevezettette a Kármán Mór által előkészített gimnáziumi tanrendet. Ebben a humán tárgyak, a klasszikus stúdiumok továbbra is nagy óraszámot birtokoltak. A reál tárgyaknak mintegy 30% jutott. Nagy eredmény az 1883. évi XXX. törvénycikk, a középiskolai törvény. Ez biztosította a középiskolákban és a felekezeti gimnáziumokban az állam felügyeleti és ellenőrzési jogát. Továbbá a tanárképzésben is érvényesítette az állam vezető szerepét. A törvény a dualizmus időszakának középiskolai alaptörvénye volt.
A középfokú oktatást egységesen szabályozta, 8 osztályosnak ismerte el a gimnázium mellett a reáliskolát is. Egységesítette a tanórák számát. Ezen rendelet több mint 40 éven keresztül érvényben maradt. Megkönnyítette a reáliskolákban a gimnáziumba történő átlépést. Például a latin nyelvet bevezette az előbbi iskolatípusban, felemelte az évfolyamok számát 6-ról a már említett 8-ra, és az érettségit is bevezettette. A felsőbb osztályokban lehetővé tette az ipari, gazdasági, vagy kereskedelmi szakképzést.

Trefort rendeleteiben szabályozta a polgári iskolák, középiskolák és a szakiskolák közötti átmenetet. Szabályozta a kereskedelmi iskolák szervezését. Javasolta az ipartanuló-iskolák és központi ipartanoda felállítását. 1880-ban nyílt meg a Budapesti Állami Középipartanoda, amely 3 évfolyamos volt, és építőmestereket előmunkásokat, művezetőket képzett. 1884-ben megszületett az iparostanonc-oktatást szabályozó XVII. törvénycikk is.

Trefort utolsó éveire mintegy negyvenezerre emelkedett az ipartanulók száma, vagyis megtette az első lépést a szakoktatás hálózatának kiépítésére. Ezekben az időkben javultak a népiskolák munkájának tárgyi feltételei is, emelkedett a tanintézmények és a tanulók száma is.

Trefort szerint a népoktatás feladata „a nép erkölcsi, és értelmi, egészségi és gazdasági állapotának javítása”. Az 1884 évi V. tc. előírta a népiskolai hálózat fejlesztését. Ezáltal gyarapodott az elemi iskolák, a tantermek, a tanítók száma. Az iskolákba járó diákság mintegy félmillióval nőtt. Az általános tankötelezettség mégsem valósult meg teljesen a gyakorlatban. A tankötelesek 20-25%-a egyáltalán nem járt iskolába. Továbbá nyomasztó volt a tanítók tudatlansága, tehát a szakképzettség hiánya. A nők számára is igyekezett lehetővé tenni a tanítói, ipari és kereskedelmi pályákon való elhelyezkedést. Létrehozta az első lányközépiskolát, valamint az állami polgári iskolai tanítónőképző intézetet. Trefort biztosította a tanárok önművelését. Intézkedett a tanítók nyugdíjáról és ötévenkénti 10%-os korpótlék bevezetéséről. Elősegítette tankönyvek írását, megalapozta a szemléltető oktatást. 1877-ben alapította az Országos Tanszermúzeumot, ahol modelleket, találmányokat mutattak be.

A művészetek fejlesztésére irányuló működéséből a legjelentősebb a Zeneakadémia megalapítása, amelyet 1875. november 14-én nyitottak meg, vezetője Liszt Ferenc lett.

A Zeneakadémia 1907-ben megnyílt eklektikus-szecessziós épülete

 A képzőművészetet is pártfogolta, ugyanis megalapította az első festészeti mesteriskolát, amelynek vezetője Benczúr Gyula lett. Továbbfejlesztette az Országos Mintarajztanoda Rajztanárképezdét is. A képzőművészeti tárlatok forgalma megnőtt, a művészek egyre sűrűbben kaptak megrendeléseket a közintézményektől. A műemlékvédelem terén is tevékenykedett. Elérte, hogy törvény intézkedjen műemlékeink megóvásáról, például a budavári Mátyás-templom, a kassai Szent Erzsébet-dóm, a bártfai Szent Egyed-templom, a jáki apátság, pécsi székesegyház, a vajdahunyadi vár, a visegrádi Salamon-torony rendbehozataláról. Az ipar és iparművészet érdekében megalapította az Iparművészeti Múzeumot. Az 1880-as évek elején pedig a Technológiai Iparmúzeumot.

Magyar Iparművészeti Múzeum

A nemzeti kérdés kapcsán a magyarosító politikai vonalvezetés jellemzi, amely halála után továbberősödve vált igazán retrográddá.

Gyakran érték támadások a felekezetek részéről és a parlament bal szárnyáról. Trefort igyekezett egyformán felkarolni és fejleszteni tárcájának minden területét. Hármas jelszava: „közegészség, közgazdaság, közoktatás” volt. Világosan látta a kultúra fejlődésének összefüggését a gazdasági és társadalmi kérdések megoldásának szükségességével. Még irodalmi működése is kultúrpolitikai céljait szolgálta.

Mai napra való

“Az időd véges, úgyhogy ne vesztegesd el arra, hogy valaki más életét éled! Ne engedd, hogy mások véleménye túlharsogja a saját belső hangodat! De ami a legfontosabb, legyen elég bátorságod a szívedre és a megérzéseidre hallgatni! Ők valahogy már most is tudják, mivé akarsz válni valójában.”

(Steve Jobs)

2013. február 4.

Bevásárló táska






Nátha ellen

Ahogyan minden évben, idén is elérkezett az idő, amikor könnyebben kapjuk el a náthát. Hideg van, az iskolában, a közlekedési eszközökön, a munkahelyen is fokozottan ki vagyunk téve annak, hogy lecsapjon ránk a megfázás. Ha még nem is tört ránk a betegség, érdemes tudnunk, milyen hasznos gyógynövényt vethetünk be ellene - így a kikúrálás sokkal egyszerűbb (és olcsóbb) lesz. Kezdjük a legalapvetőbb teákkal és tinktúrákkal. Persze egy jó meleg fürdő sem utolsó ötlet!
De melyek a legalkalmasabbak gyógynövények náthára?
Íme az öt legegyszerűbb, mégis leggyakrabban használt gyógynövény megfázásra - támogatják az immunrendszert és segítenek megküzdeni a betegséggel.

Citromfű
Nem lehet nem szeretni! Az íze kellemes, antivírus-tulajdonságai pedig régóta ismertek. Kevesen vannak, akik ne kedvelnék frissítő aromáját. Nemcsak jól használható a megfázás és nátha ellen, de az orvosságok keserű ízét is elviselhetőbbé teszi.
Stressz ellen szintén használják. A nyűgös, beteg ember számára kiváló nyugtató - a relaxáció, a pihenés citromfűvel könnyebben elérhető. Más gyógynövényekkel együtt is jól alkalmazható, így a kamillával vagy a mentával. Fiatalabb betegek számára ásványvízzel érdemes keverni.
Bodza
Mindig élvezet belekeverni egy hasznos gyógynövény-koktélba! Annak, aki óvatos a gyógynövényekkel szemben, különösen ajánlott megismertetni előnyeiket a bodza segítségével, hiszen finom innivalót lehet készíteni belőle! Nemcsak palacsintára használhatjuk szirupként, meleg vízzel hígítva remek tonik a család fiatalabb tagjai számára. Ha vad változatához nem jutunk hozzá, a szárított ugyanolyan jó lehet. Amennyiben magunk szárítjuk, tegyük óvatosan, mert ha túlságosan zsúfolva tesszük a tálcára, nem száradnak ki egyenletesen és igen kisméretűre is zsugorodhatnak.
Zsálya
Az egyik legjobb gyógynövény megfázásra. Köhögés csillapítására és torokfájás enyhítésére nagyon hasznos. Készítsünk egyszerű gargalizáló folyadékot belőle (például kissé lehűtött teával), és élvezzük a hatást. Fontos ugyanakkor tudni, hogy a szoptató édesanyák csak módjával alkalmazhatják, mert a zsálya képes elapasztani a tejet.
Szilfa
Valójában egy fa. Ám a vörös szilfa kérge gyógynövényként is kiváló. A nyálkahártyákra nyugtató hatású: nyálkaanyagot tartalmaz, amely a torkon védőréteget képez. Használhatjuk torokfájásra, csepegtessünk belőle házi köhögéscsillapító italunkba. Megnyugtatja a háborgó gyomrot és hasmenésre is gyógyír. Zabkásába vagy más főtt gabonába keverve szintén jól fogyasztható.
Rendkívül könnyű és puha, ezért ha vásárolunk belőle, legyen nálunk egy nagyméretű, könnyed szerkezetű táska, kosár.
Ökörfarkkóró
Nem számít, mennyire van odakint hideg, a tüdőnk általában megsínyli. Segíthet az ökörfarkkóró, mely szintén csodás hatású gyógynövény náthára. Teaként alkalmazva kiváló tisztító, de keserű íze miatt érdemes keverni más gyógynövényekkel- így a kicsi gyermekek is könnyebben fogyasztják. Az ökörfarkkóró teát alaposan szűrjük le, mert apró szőrszálak maradhatnak benne és irritálhatják a torkot. A kávéfilter is alkalmas lehet a célra - és máris megkapjuk a tiszta, gyógyító teát.

Falusi udvar



 

Hagyományaink

102 éve született Püski Sándor


Püski Sándor (Békés, 1911. február 4. – Budapest, 2009. augusztus 2.) magyar könyvkiadó

„Minden ember a barátom, aki olvas. Aki ír, azt még egy pohár borra is meghívom. Annak pedig, aki képes egy könyvkiadót fenntartani minden nyűgével és küszködésével, hát neki még a lakásomat is felajánlom." A filozófiatanárom szerette így rendszerezni a körülötte élő embereket, s igazából csak azokkal nem állt szóba, akik nem értették, mire való a könyve.


Püski Sándorral, aki életében legalább háromszor fogott neki egy könyvkiadó megalapításának és fenntartásának, minden bizonnyal a legjobb bora mellett beszélgetett volna hajnalig a lakásában. Püski földműves családba született 1911-ben Békésen, a boldog békeidők utolsó éveinek egyikében, amikor már forrt, zubogott a világ, és nem sok jóval kecsegtette azokat, akik nem a megfelelő helyre és időben érkeztek.
Ám ez sem akadályozta meg, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi doktorrá avassák, majd 1938-ban megnyissa első könyvesboltját. Nem sokkal ezután a Nemzeti Önállósítási Alaptól kapott kölcsönnel Magyar Élet Könyvkiadó néven megalapítja élete első könyves műhelyét. Öt év alatt mintegy nyolcvan kötetet jelentet meg Tersánszkytól Kodolányin át Szabó Dezsőig, főként népi írókat, de felvállalja az általa tehetségesnek gondolt pályakezdőket is.

66 éves lenne Máthé Péter





Máté Péter (Budapest, 1947. február 4. – Budapest, 1984. szeptember 9.) magyar énekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista. Közel 150 dal szerzője és előadója.

87 éve született a "fekete párduc"

Grosics Gyula (Dorog, 1926. február 4. –) magyar labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, a Nemzet Sportolója, 86-szoros magyar válogatott.



A sportsajtóban elterjedt beceneve „a fekete párduc” volt (ő volt az első kapus, aki fekete mezt vett fel a pályán).
Grosics Gyula a magyar válogatott 1948 és 1954 között veretlen csapatának, állandó kezdő kapusa volt. A Budapesti Honvéd színeiben játszott és 1952-ben a Helsinki olimpián olimpiai bajnok lett a magyar válogatottal. Az 1954-es svájci világbajnokságon mindenki magyar győzelemmel számolt. Az 1956-os forradalom leverése után szétesett az Aranycsapat, Grosics több csapattársával együtt az itthon maradás mellett döntött. A válogatott kapusa maradt, de egy évre eltiltották a pályától, később szerepelt az 1958-as és az 1962-es világbajnokságon is, 1963-ban vonult vissza.

A mai napra



“Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan oda állnak mellé.” (Böjte Csaba)

2013. február 3.

Dobozka



Téli madáretetés

József Attila: Tél


Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy melegednének az emberek.

Ráhányni mindent, ami antik, ócska,
Csorbát, töröttet s ami új, meg ép,
Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! -
S rászórni szórva mindent, ami szép.

Dalolna forró láng az égig róla
S kezén fogná mindenki földiét.

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hisz zúzmarás a város, a berek...
Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
És rakni, adjon sok-sok meleget.

Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,
Hogy fölengednének az emberek!



Nézd végig a videót...  a mai nap is tanított valami fontosat nekem:

897 éve halt meg Könyves Kálmán



Könyves Kálmán (1074 körül – 1116. február 3.) magyar király 1095 – 1116. I. Géza fia, anyja Loozi Zsófia, a belga-limburgi Arnulf herceg leánya volt.



Szent László királyunk fiúutód nélkül halt meg, így fiatalon elhunyt bátyja, Géza gyermekei kellett, hogy kövessék.
A fiúk közül Kálmán volt a legidősebb, akit László pappá neveltetett (egyházi ismereteit még a pápa is elismerte), s felnőve váradi vagy egri püspök lett. A trónörökös viszont a másodszülött herceg, Álmos volt (a többi testvért nem ismerjük). László 1095-ös halála után azonban Kálmán úgy gondolta, hogy műveltsége és szellemi képességei - s nem utolsósorban elsőszülöttsége - miatt őt illeti a korona.
A magyar politikai vezetőréteg is két részre szakadt, s Kálmán hívei kerekedtek felül.. Kálmánt nyáron koronázták királlyá, Álmos pedig lemondott trónigényéről, cserébe viszont megkapta a hercegséget, a dukátust. A testvérek közötti béke azonban csak időleges volt, Álmos rendre szervezkedett Kálmán ellen, mire ő 1107-ben elvette tőle a dukátust, s vidéki birtokaira kényszerítette. Álmos azonban 1115-ben ismét összeesküvést szőtt uralmának megdöntésére. Az öregedő Kálmán erre Álmost Béla nevű fiával együtt megvakíttatta, s Bizáncba száműzte.

Kálmán uralma alatt szilárdult meg a László idejében megkezdett horvát hódítás. Ennek eredményeképp 1102-ben Tengerfehérvárott horvát királlyá koronázták. Majd 1105 nyarán elfoglalta Közép-Dalmáciát is. Belpolitikában szintén maradandót alkotott. A László által hozott törvényeket felülbírálta, enyhítette. Szigorúan fellépett a babona, mindenekelőtt a boszorkányégetések ellen.

Könyves Kálmán megtiltotta a boszorkányégetést

A pápa támogatását élvezve alakította át az egyházi szervezetet, életet. 1106-ban lemondott az invesztitúra jogról, bár ennek ellenére a gyakorlatban a magyar királyok nevezték ki a főpapokat. A pápai támogatás egyébként szükséges volt eleve az uralkodáshoz, hiszen a Szentatya engedélye kellett, hogy érvénytelenítsék pappá szentelését, s világi uralkodó lehessen. Kálmán vezette be a cölibátust az országban, s megalapította a káptalanokat, amelyek a műveltség forrásai lettek, későbbi hiteles helyek. Kálmán érdeme tehát. hogy hazánk ezen századokban nagyhatalom lehetett az őt követő tehetségtelen utódok ellenére is.
Első felesége, a szicíliai normann hercegnő fiatalon meghalt. Ebből a frigyből született Zsófia, István, és László. Második hitvese, a kijevi Eufémia megcsalta, ezért visszaküldte szülőföldjére. Ott adott életet Borisznak, aki később trónkövetelőként számos problémát okozott. Kálmán súlyos betegségek következtében halt meg, Székesfehérvárott temették el, Szent István király mellé. A trónon fia, a léha életű II. István követte, majd a megvakított Béla.

Babits Mihály: Balázsolás

Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!
    Gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
    s úgy néztem a gyertyák közül,
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
    Tél közepén, Balázs-napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
    aki hozzád imádkozott
fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az
    oltár előtt, kegyes szokás
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én,
    s ő se jól értett. De azért
te meghallgattad és megóvtad gyermeki
    életem a fojtogató
torokgyíktól s a veszedelmes mandulák
    lobjaitól, hogy fölnövén
félszáz évet megérjek, háladatlanul,
    nem is gondolva tereád.
Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is,
    segíts, Sebasta püspöke!
Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag,
    hátra se nézünk, elfutunk
a zajló úton, eleresztve kezetek,
    magasabb szellemek – de ti
csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt.
    Nem sért ha semmibe veszünk
s aztán a bajban újra visszaszaladunk
    hozzátok, mint hozzád ma én
reszkető szívvel… Mosolyogj rajtam, Balázs!
    ki mint a szepegő kamasz,
térdeplek itt együgyű oltárod kövén –
    mosolyogj rajtam, csak segíts!
Mert orv betegség öldös íme engemet
    és fojtogatja torkomat,
gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm
    zihál, s mint aki hegyre hág,
mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel,
    kifulva, akként élek én
örökös lihegésben. S már az orvosok
    kése fenyeget, rossz nyakam
fölvágni, melyet hajdan oly megadón
    hajtottam gyertyáid közé,
mintha sejtettem volna már… Segíts, Balázs!
    Hisz a te szent gégédet is
kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány
    kivégzett: tudhatod, mi az!
Te ismered a penge élét, vér izét,
    a megfeszített perceket,
a szakadt légcső görcseit, s a fulladás
    csatáját és rémületét.
Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,
    okos felnőtt! Te jól tudod,
mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall
    még az Isten jósága sem,
s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is
    olyan nagy dolog a halál.

Szent Balázs - balázsolás

Szent Balázs (születési helye ismeretlen – meghalt 316. február 3-án) orvos és püspök volt az örmény Sivas városban (ma Törökországban fekszik). Életéről nagyon keveset tudni.

Püspökké választása után visszavonult egy magányos hegyi barlangba, ahonnan imádkozva vezette népét, tanácsokat osztott és gyógyította a közösséget. A legendák szerint vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki.



316-ban egy Agricola nevű római helytartó, Licinius császár keresztényüldözési parancsainak eleget téve elfogta és bíróság elé állította a püspököt, akin az oroszlánokból, tigrisekből, medvékből és farkasokból álló derék testőrség sem tudott segíteni. Mivel Balázs hitét nem sikerült megtörni, megkorbácsolták és siralomházba került. Rabsága során rengeteg csodát tett. Vízbefojtás általi halálra ítélték, de végül lefejezték.

Tisztelete már rögtön halála után megkezdődött, a keleti egyházban a 6. századtól, a nyugati egyházban pedig a 9. századtól tisztelik a torokbajok ellen védő szentként.

Mivel egy kínzó torokfájás esetén segített, a késő középkorban a tizennégy segítőszent közé sorolták. A Balázs-áldás mindmáig élő liturgikus szokása csak a 16. században keletkezett és a 17. században nyomtatták ki a Rituale Romanum (Római Szertartáskönyv) függelékében.
Balázst rendszerint püspöki öltözetben vagy palástban ábrázolják; pásztorbottal és keresztbe illesztett gyertyákkal; sertésfejjel és gerebennel (emlékezésül arra a vaskampóra, mellyel a legenda szerint kínzatása alkalmával a testét tépték).

Általában gégedaganatok, vérzések, kelések, hólyagbetegségek, pestis és fogfájás esetében imádkoztak és imádkoznak segítségért. Emiatt az orvosok védőszentje. Továbbá védőszentje a takácsoknak, a szélmolnároknak és a fúvós muzsikusoknak is. Időjelző szentként is tisztelik: ünnepének ideje a tél végét és a veszedelmes viharokat jelzi. Ugyanakkor az állatok oltalmazójaként is tisztelik, mint aki távoltartja a farkasokat a nyájaktól.

Szent Balázs ünnepét február 3-án tartják, a katolikus egyházban ekkor végzik a balázsolást.
Balázsolás, amikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Máshol a pap a beteg gyermekek álla alá két gyertyát tett keresztbe és imát mondott. Balázs napja a magyarság körében az iskolások ünnepe is volt, amikor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak. Ez az úgynevezett „balázsjárás”, ami a szlovákok és csehek körében is ismert volt.

371 éve választották fejedelemmé II. Rákóczi Györgyöt

1642-ben választották fejedelemmé II. Rákóczi Györgyöt.

I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna fiát még a híres fejedelem idejében választották meg az erdélyi rendek. 1648-tól lépett trónra, apja halála után.


Báthory Zsófiát vette feleségül, hiszen példaképe Báthory István  volt, de a Báthory birtokok is jól jöttek.
Az 50-es évek elején hűbéri fennhatósága alá vonta Havasalföldet és Moldvát. 1657-ben sikertelen hadjáratot vezetett a lengyel trón elnyerése érdekében. Az oláhokkal, kozákokkal, svédekkel szövetségben kezdetben sorra győzött, még Varsót is elfoglalta, ám a lengyel ellentámadás miatt szövetségesei elpártoltak. A kedvezőtlen békében hatalmas sarcot kellett fizetnie miután közel 10.000 katonát vesztett hadjáratával. Ráadásul mivel az egész háborút a szultán akarata ellenére tette, a Porta szembefordult vele. A török Gyulefehérvárt elpusztítva megfosztotta fejedelmi trónjától. Rákóczi ugyan egy évvel később kalandos vállalkozással visszafoglalta a trónt, de a szultáni hadak 1660 május 22-n a szászfenesi csatában szétverték seregét, és mivel hős hadvezérhez méltóan bátran harcolt a csatában, halálos sebet kapott.

2013. február 2.

Egy kis ráadás...










Házikó



Babits Mihály: Dal az esztergomi bazilikáról


Épen olyanok mint otthoni dombjaim:
alattam, fölöttem egy kis darab enyim.
Távolabb a város, és túlnan látszik a
szemközti dombról a komoly bazilika.

Hoc erat in votis... S ne jutna legalább
a jóknak annyi föld, hol megállhat a láb
nyugodtan és bölcsen, s kinyúlhat égig a
lélek, mint dómjával ott a bazilika?

Rossz föld, de megterem itt legalább a csend
virága, nyugtató lótuszom, s odalent
kertem az egész táj, hol óriás csiga
kétszarvú dómjával e bölcs bazilika.

De túl már cseh határ... Idegen katonák
s szuronyos szólamok szorítják a Dunát,
mely ma friss ér helyett zsibbasztó pántlika:
áldástalan nézi a hűs bazilika.

Egy kis darab enyim... De hát hol a mienk,
amit épúgy védjen a törvény és a rend?
Hogy bölcs nemzeteken bíró ököl s iga
legyen, miért hagyod, óh szent bazilika?

Ne bánd ma, lelkem! Itt fölülről egyhatár
minden; és kék és zöld, s szálló szem s gyors madár
tanítják, hogy nagy az Isten és kicsik a
nemzetek, és a Menny külömb bazilika.

Óh ős Templom! azur architrávod alatt
tűrd és áldd meg ezt a csöndes fecskefalat.
Csönd van itt; csak egy-egy kocsi vagy talyiga
zörg föl a városból, s zeng a bazilika.

Mérföldjáró öreg csizmákban a vihar
erretoppan olykor szürke lábaival:
az se soká marad; elszáll és nincs hiba:
mint orgona után néma bazilika.

A Szent István bazilika harangjai



A Szent István bazilika harangjai szólnak az érseki szentmisére 10 órakor. Legelőször a nagyharang szólal meg, majd sorban a kisebbek egymás után.

Harangadatok:

Szent István harang: 9250 kg, 240 cm, 1990 Perner, Passau

Boldogasszony harang: 3600 kg, 178,5 cm, 1863 Walser Ferenc, Budapest

Szent Henrik harang: 2150 kg, 150 cm, 1993 Perner, Passau (dúrterces)

Boldog Gizella harang: 1200 kg, 117,8 cm, 1993 Perner, Passau

Szent Imre harang: 750 kg, 1993 Perner, Passau

Szent Erzsébet harang: 500 kg, 1993 Perner, Passau 

De essék szó a mi Szent István-bazilikánkról!

A Szent István-bazilika, Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, Budapest egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A Szent István-kultusz fő helyszíne: a bazilika névadója a magyar államalapító király, I. (Szent) István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik.


A Szent István-bazilika Budapest második, Magyarország harmadik legmagasabb épülete a maga 96 méterével. Hossza 87,4 méter, szélessége 55 méter. Mintegy 8 ezer személyt képes befogadni.


A Hild József által elkészített eredeti, klasszicista tervek szerint a bazilika a mainál zártabb, tömörebb épület lett volna, amelynek nyugati főhomlokzatát korinthoszi oszlopos portikusz, oldalait pedig négy-négy hatalmas pillér zárta volna le. A bazilika Ybl újragondolása nyomán nyerte el ma ismert formáját, amely az eredetihez képest főleg a homlokzati rész kialakításában mutat jelentős eltérést. Az óriási, félkörös fülkével széthúzott homlokzati tornyok közötti, tágas előtéren keresztül lehet bejutni az épületbe.

Lotz Károly mozaikja a kupola mennyezetén

A két toronnyal közrezárt, nyugatra néző főhomlokzaton korinthoszi oszlopfős pilaszterek tartják a timpanont, amelyben Fessler Leó szoborcsoportja látható, A magyar szentek és Szent Lipót hódolata a Madonna és a kis Jézus előtt címmel. A timpanon alatti párkányon olvasható a Szentírásból vett krisztusi mondat: EGO SUM VIA, VERITAS ET VITA (’Én vagyok az út, az igazság, az élet’). A toronyfülkék és a kupola külső szobrai Fessler Leó, Brestyánszky Béla és Mayer Ede alkotásai. A torony falfülkéiben Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Gergely és Szent Jeromos, míg a kupolatamburon a négy evangélista szobra látható. A keleti oldalon, a sekrestye- és a Szent Jobb-kápolna félkörívét koronázó mellvéden a tizenkét apostol, fölöttük pedig Krisztus alakja látható.

A szentély a baldachinos főoltárral


És a Bazilika harangjai:

    Szent István-nagyharang:
A déli (jobb) toronyban található. 9250 kilogrammos, alsó átmérője 240 cm. Magyarország legnagyobb harangja. 1990-ben készült a passaui Perner öntödében. Érdekessége, hogy füles harang; koronáján 6 db. fülecske van és ezeknél fogva van felfüggesztve. Legfőképpen augusztus 20-án és szilveszter éjfélkor kondul meg, emellett főünnepekkor hallható. Elődjét Szlezák László öntötte 1930-ban. Ez a harang 7945 kilogrammos volt. A második világháborúban, 1944. május 20-án hadi célokra elvitték. Az eredeti nagyharang Walser Ferenc öntőmester műhelyéből származott, 1891-ben készült. A Szentháromság tiszteletére szenteltek fel 1892-ben, s az első világháborúban rekvirálták négy másik társával együtt.

    Nagyboldogasszony-harang:
Az északi (bal) toronyban található. 3600 kilogrammos, alsó átmérője 178,5 cm. Walser Ferenc öntötte 1863-ban Pesten. Ez volt az egyedüli, amelyet nem vittek egyik világháborúban sem, és ez a templom egyetlen eredeti harangja. Csak főünnepekkor hallható.

    Szent Henrik-harang:
Az északi toronyban található. 2150 kilogrammos, alsó átmérője 150 cm. A passaui Perner harangöntöde öntötte, 1993. augusztus 20-án szentelték fel.

    Boldog Gizella-harang:
Az északi toronyban található. 1200 kilogrammos, alsó átmérője 117,8 cm. A passaui Perner műhelyben készült, 1993. augusztus 20-án szentelték fel.

    Szent Imre-harang:
Az északi toronyban található. 750 kilogrammos. A passaui Perner öntöde készítette, 1993. augusztus 20-án szentelték fel.

    Árpád-házi Szent Erzsébet-harang:
Az északi toronyban található. 500 kilogrammos. A passaui Perner harangöntöde műhelyében készült, 1993. augusztus 20-án szentelték fel.

a párizsi Notre-Dame

850 éves a Párizsi Notre-Dame

2012. december 12-től 2013. november 24-ig 850 év történelmet, művészetet és spiritualitást ünnepelnek Párizs szívében.




Nagystílű újítások is várhatóak: az északi torony 8 új kisharangot kap, a déli torony pedig egy új nagyharanggal bővül (amely a nagy Emmanuel harang mellett kap majd helyet). Az új harangokat 2013. február 2-án, szombaton szentelik fel és mutatják be a nagyközönség számára díszünnepséggel kísérve. Ennek az újításnak köszönhetően a Párizsi Notre-Dame Katedrális ugyanúgy fog harangozni, ahogyan a 18. század végén tette.


Egy normandiai öntőműhelyből indult el január 31-én Párizsba a Notre Dame-katedrális kilenc új harangja.
Az egy és két méter átmérőjű új harangokat február elsején helyezik el ünnepélyesen a világ egyik leglátogatottabb keresztény templomában, fennállásának 850. évfordulója alkalmából.
Az új harangok egy évig készültek, s várhatóan 200–300 évig szolgálnak majd a gótikus művészet gyöngyszemének tartott párizsi székesegyházban. A harangcsere mintegy 2 millió euróba került, amit adományokból finanszíroz a Katolikus Egyház.

A Notre-Dame Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma. Monumentális méreteivel és díszítettségével nagy hatást gyakorol a rá tekintőkre. A Notre-Dame francia kifejezés, jelentése: „Mi Asszonyunk”.

Alapkövét 1163-ban, Párizsban fektette le III. Sándor pápa, ezután 157 évig, 1320-ig építették. A francia forradalom alatt majdnem teljesen elpusztult, 1845 és 1878 között azután az eredeti terveknek megfelelően újjáépítették. Így ma már szinte teljes pompájában látható ez a nagy katedrális, amely mellett eltörpülnek az emberek.
A Notre-Dame kőből épült, a nagy középkori templomokra jellemző keresztboltozatos megoldással. Ugyancsak a gótikus stílusra jellemzők a faragott kőcsipkék. A három gazdagon díszített ajtó és a szintén díszes ablakok jól mutatnak a katedrálison. Homlokzatán végighúzódik egy oszlopsor faragott alakokkal. Fontos elemei a nagy rózsaablakok is, amelyek többszínű üvegből készültek. Alaprajza funkciójának tökéletesen megfelel, ugyanis egyszerre több mint 6000 hívőt képes befogadni. A Notre-Dame beltere a maga öt hajójával szintén hatalmasnak számít, ugyanis az egész épület az egyház diadalát hivatott hangsúlyozni.




Ehhez méltóan orgonája is hatalmas. A 7800 sípos orgonát már felújították és ma tökéletesen működik. A Notre-Dame 113 regiszteres és 5 manuálos nagyorgonáját ma a világ egyik legjobb hangszerének tartják.

Huszka Jenő: Bob herceg

53 éve halt meg Huszka Jenő

Huszka Jenő (Szeged, 1875. április 24.Bp., 1960. február 2.)  zeneszerző, a magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa.

Huszka Jenő
 
A Zeneakadémián Hubay Jenő és Koessler János tanítványa. Jogot is végzett. Párizsba került és egy évig első hegedűse volt a Lamoureux-zenekarnak. Visszatérése után a kultuszminisztérium művészeti ügyosztályán dolgozott. Itt ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később szövegírója lett.
Felesége Arányi Mária író.
Első nagy sikerét a Bob herceg c. operettjével aratta (Népszínház, 1902). Megdöntötte az angol és bécsi operett kizárólagos uralmát, és új lehetőségeket tárt fel az őt követő magyar komponisták (Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Kálmán Imre) előtt.
1903. november 6-án a Király Színházat, Budapest új operettszínházát ~ Aranyvirág c. operettjével nyitották meg.


Többi operettjei közül legnépszerűbb a Gül Baba (Király Színház, 1905), a Lili bárónő (Városi Színház, 1919).
Megbecsült egyénisége volt a m. művésztársadalomnak, a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete elnökévé választotta. A Zeneszerzők Világszövetségének 1930-i budapesti kongresszusán a világszövetség alelnökéül választották meg. 1955-ben mutatták be Szabadság, szerelem c. történelmi daljátékát.