2013. március 14.

1848. március 15.

A márciusi fiatalok cenzúra nélkül kinyomtatták Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét és az Irinyi József által megfogalmazott, a modern polgári magyar nemzet életkereteit tartalmazó tizenkét pontot.

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlés Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék el tőlünk.
11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsátassanak.
12. Unio. Egyenlőség, szabadság, testvériség.



 Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd a tízezres tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait is, hogy csatlakozzanak követeléseikhez.
Forradalmi választmány alakult, majd a tömeg megindult Budára, hogy a legfontosabb kormányszékkel is elfogadtassa követeléseit, s kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt.
A Helytartótanács nem mert katonai erőszakot alkalmazni, hanem elfogadta a 12 pontot, Táncsicsot pedig szabadon bocsátotta, s azonnal eltörölte a cenzúrát. Pest forradalma - ellentétben Párizséval és Bécsével - vértelen volt.
Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban kijelentette, hogy Kossuth Lajos 1848. március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását.
Az országgyűlés küldöttsége a felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése