2014. január 7.

Európa legnagyobb vigalmi negyede volt a lágymányosi Konstantinápoly

Konstantinápoly pontos  Duna-parti másának felépítéséből és bazárbevételeiből szeretett volna milliomos lenni Somossy Károly revüigazgató, életművész. Az uzsorahitelekből  felépített lágymányosi török város azonban a rendszeres szúnyogtámadások miatt fél év alatt csődbe ment. A budai Aja Szófia dzsámi helyén ma a Schönherz Zoltán Kollégium áll.
 

 
Az 1896-os millenniumi ünnepségekre készülő főváros a sokat hangoztatott Lágymányos, Gellérthegy, Margitsziget, Lóversenytér, Pékliget és Népliget helyett, az 1885-ös országos kiállítás egykori helyén - a Városligetben - építette meg rendezvényépületeit, a mai Vidámpark helyére pedig a korábbi világkiállítások mintájára (Alt-Wien, Vieux-Paris) egy középkori hangulatú tornyokkal, bástyákkal, sőt még egy dzsámival is gazdagított Ős Budavára névre keresztelt Patyomkin falut építtetett. Somossy Károly a Nagymező utcai Orfeum (a jelenlegi Operettszínház helyén) anyagilag sikeres tulajdonosa látván a városligeti építkezés „egyszerűségét” döntötte el, hogy Ős Budaváránál egy dekoratívabb, nívósabb, egzotikusabb és egy sokkal nagyobb vigalmi negyedet fog felépíteni a Gellérthegy tövében, az egykori Déli Kikötő helyén. A lágymányosi város mintaképének Konstantinápolyt szemelte ki (a két földrészen elnyúló város 1923-ig volt Törökország fővárosa, és csak 1928-ban kapta meg hivatalosan az Isztambul elnevezést).



A tetemes banki és magánkölcsönökből megalapított Konstantinápoly Budapesten Rt. igazgatósága első lépcsőben Kellner Lipót építészt és Gerster Kálmán, a Nemzeti Szalon igazgatóját kérte fel a grandiózus Duna-parti török város megtervezésére. Míg a lágymányosi „Bizánc” felépítését a cégben kisebb részvénypakettel rendelkező Hauszmann Sándor vállalkozó emberei készítették el, addig az épületek kifestését a színházi előadások díszleteinek megfestésében jártas Gerster Károly grafikus és csapatára bízták. Mivel a vigalmi negyed főbejáratát a Zenta utca magasságában képzelték el, így a márciusában elkezdett tereprendezési munkálatok során a mai Bertalan Lajos utcáig teljesen fel kellett tölteniük a tó északi részét. A mai Kuspér - Stoczek- Egry József utcák határolta tömb magasságában egy félszigetet is kialakítottak a promontori Duna-ágban.


A tereprendezés során több mint 72 ezer köbméternyi földet mozgattak meg. A munkálatokkal olyan gyorsan haladtak, hogy a tervezett egy év helyett –bár nem száz százalékos készültségi szinten- két hónap alatt végeztek.
 A vállalat ügyésze, dr. Hirschfeld Antal bemutatásával a budapesti Konstantinápoly 1896. május 23-án, délután 6 órakor nyitotta meg kapuit vendégei előtt.

2 megjegyzés:

  1. Zsinóros,magyar ruhákat kerestem a neten és úgy bukkant elő a blogod,aminek nagyon örülök!!!!! :)

    VálaszTörlés