2014. február 2.

Február

Február a Gergely  naptár második hónapja. Régies neve februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava. A 18. századi nyelvújítók enyheges névre keresztelték, a népi kalendáriumban pedig böjtelő vagy böjt előhavaként találjuk.
Az amerikai indiánoknál – kik az esztendőt Nap-nak, a hónapokat pedig Hold-nak hívták (hét ismeretlen fogalom volt náluk) az év második hónapját „Éhes” Holdnak nevezték el.
Sőt, érdekességképpen: februárt az 1793. október 5-én életbe lépett, francia forradalmi naptárban (melyet aztán Napóleon szüntetett meg) Pulviose – esős hónapként említették és január 20. – február 18. közötti időre tették.
Február nevét Februusról (innen az ősi magyar  neve is), a megtisztulás római istenéről kapta és hozzá kötődik Februa római ünnep is, melyet e hónap 15-én tartották anno.
Február szabályos években 28, szökőévekben – mint az idén – 29 napos.

Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony, a „medveelőbújás napja” és a Vizes élőhelyek napja
A hagyományos néphit szerint az ezen a  napon a pap által megszentelt gyertya megvéd a gonosz, ártó szelleme ellen. A legenda úgy tartja, hogy Szűz Mária e napon mutatta be az akkor 40 napos csecsemő KisJézust a templomban ahol az előírt áldozat fölajánlásakor a jelenlévő agg Simeon a gyermeket a nemzetek megvilágosításra szolgáló fényességnek nevezte.
A medve ezen a napon jön elő a barlangjából, hogy megnézze milyen az idő.

A magyar népi mondóka a február hónapot a következőképpen jellemzi:

    Gyertyaszentelő melege
    Sok hó s jégnek előjele,
    Gyertyaszentelő hidege
    Kora tavasznak előhírnöke.
    Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál,
    S ha nem talál, akkor bizony csinál.
    Ha derűs a Román napja,
    Ég áldását bőven adja. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése