2014. november 30.

Keresztszemes



Arany János: Téli vers


Ej, ej, garázda tél apó!
Ki ördög hítta kelmedet,
Hogy sz. Mártonnap tájba' hó
Borítja házi telkemet?

Hogy bámul a vén vaksi hold
Hópelyheken át, mint szitán!
Pedig milyen jó szeme volt
Nyáron, szerelmesek után!

Mily villogó szemmel lesett
Minden sovárgót, csintalant;
Tudta nélkül alig esett
Szerelmi légyott és kaland.

De most bezzeg bámulhat ám,
Míg, amivel lát, kiapad, -
Mégsem jön ifju és leány:
Nagyon szabad künn a szabad.

Sőt a fakó poéta sem
Motollál a négy végivel,
Hanem bent ül kedélyesen
S tollmardosó dolgot mivel:

"Óh, természet halála, tél!
Emígy kapaszkodik bele -
"S te hófehér hó, mint Adél
Fehér, hideg hókebele..."

Pedig jól tudja, a kötél,
Hogy a lány keble nem hideg:
Csak, persze, tiltja szép Adél
Körmét annál hevitni meg.

De én kemencém oldalán
Csak fumigálom a telet;
Megfér kivül szobám falán!
Ne bántsa ezt a kis helyet.

Most fázok, mert van benne mód
Mig el nem ég félölnyi fám:
Akkor... ha elrontom a szót
És fázom, - nem az én hibám.

(1850 nov.)

The Two Chellos

Kosztolányi Dezső: Az apa

Mily gyorsan távolodsz a nagy időben
tőlem, fiam.
Már idegesen kelsz föl az ebédtől,
eltünsz, szaladsz.
Ujságot olvassz, amikor beszélek,
kurtán felelsz.
Barátaiddal vagy. Üres a szobád.
Üres a lelkem.
Nem látod arcomon botor szerelmem.
Nem veszel észre.
Csikorgó hangom iszonyú tenéked.
Nehéz a kezem.
Anyád lett megint egyetlen barátnőm.
Vele beszélek.
Halkan említem hancúzó korunkat.
Hogy meg ne halljad.
Így hagytam el egykor én is apámat.
Ő is így ment el.
Nehéz sóhajjal, büszkén, átkozottan.
Vissza se nézve.
Ó, e magány a régihez hasonló,
mikor még nem éltél.
A reggelek hamut szórnak fejemre,
szürkék a delek.
Este a kertben nézem az eget,
a fákat, a lombot
S kérdem magamtól, miért nem érti
gyümölcs a törzset?

The Piano Guys

Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli


Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényű körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez, részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek nekem.

Őshonos gyümölcsfákat a kertjeinkbe!

 Legyünk lokálpatrióták, s telepítsük vissza az őshonos gyümölcsfákat a kertjeinkbe! Ezen fajták évszázadok során hozzászoktak a Kárpát-medence klímájához, így nagyon ellenállóak, szívósak, műtrágyát, permetszert nem igényelnek, könnyen tárolhatóak.

Surányi Dezső: Régi magyar ellenálló gyümölcsfajták

1. Almafajták
- Borízű alma
- Kecskeméti vajalma
- Leánycsöcsű alma
- Metélőalma
- Páris alma
- Pázmán alma
- Pónyik alma
- Sikulai alma
- Szentiván(y)i alma
- Szercsika alma
- Batul alma (ősi magyar fajta, belső Magyarországból egy időre eltűnt, de Erdélyből visszahoztak

2. Körtefajták
- Árpával érő körte
- Kármán (Kálmán) körte
- Makária körte
- Zelenka körte
- Cukor körte (pici, lédús, édes rikítóan sárga, nyár második felében érő, ízletes hazai körte)

3. Szilvafajták
- Besztercei szilva
- Boldogasszony szilvája
- Duránci szilva
- Nyári aszaló
- Penyigei szilva
- Sárga szilva
- Vörös szilva

4. Cseresznyefajták
- Glocker óriás
- Májusi korai
- Ölyvedi fekete
- Porcogós cseresznye

5. Meggyfajták
- Arató meggy
- Cigánymeggy
- Halyagmeggy
- Spanyre meggy
- Pandy meggy

6. Szőlőfajták
- Bakabor
- Góher
- Kék és fehér kecskecsöcsű

7. Őszi-és sárgabarackfajták
- Duránci
- Gumibarack
- Parasztbarack
- Vérbarack
- Woyssel magyar kajszija
- Tengeri barack

8. Héjas gyümölcsök
- Milotai dió (csúcsminőségő dió, de talajra és csapadékra nagyon kényes)
- Alsószentiványi dió (sokkal ellenállóbb fajta, 1976-ban nemesítettek. Talajminőségre és csapadékra kevésbé érzékeny, ellenálló a gomba és rovarfertőzéssel szemben, gyorsan nő és viszonylag hamar 4-6 éven belül termőre fordul.)
- Sebeshelyi gömbölyű-és hosszúdió
- Szelídgesztenye
- Mandula
- Mogyoró; Sulyom
- Vörösbelű dió (Kárpát-medencei unikum)

9. Bogyósgyümölcsök
- Szamóca
- Málna, Szeder
- Ribizke
- Köszméte (Pöszméte vagy Egres)
- Húros som
- Eperfa
- Áfonya

10. Elfeledett gyümölcsök
- „Nagy” (Leokováci) birs
- Naspolya
- Házi berkenye
- Nemes füge

11. Mostoha gyümölcseink
- Kökény
- Fekete bodza
- Sóskaborbolya
- Csipkebogyó
- Galagonya
- Vadalma
- Vadkörte (Vackor)
- Kánya bangita
- Barkóca berkenye
- Zelnicemeggy
- Myrobalán
- Homoktövis
- Som

Ezen a napon meghal Csókás József a gyümölcstelepítés úttörője

1905. november 30.

Cegléden meghal Csókás József parasztgazda. Munkássága különösen a filoxéravész utáni időkben vált jelentőssé. Bebizonyította, hogy az alföldi borvidéken, a homoki szőlőtermelő helyeken is lehet jó minőségű bort előállítani.
 

Kitűnő gyakorlati gazda, aki önműveléssel kiváló szakemberré vált. Eredményeit, módszereit rendszeresen publikálta. Közleményei, tanácsai a korabeli szaklapokban láttak napvilágot. A téves, maradi nézettel szemben bátran hirdette az alföldi, a homoki borok egyenrangúságát a hegyvidékieket – megfelelő, helyes kezelés esetén. Kiváló gyümölcsfajtákat ültetett és óriási munkát fejtett ki a Chasselas csemegeszőlő meghonosítása érdekében Kecskemét határában. Jelentős alkotása az Alföldön első ízben épített téglapince Ballószögön; a nagyrészt saját égetésű téglából épített pincében bizonyította be, hogy lehet jó bort szűrni a homoki szőlőből is.
Mintegy 20 szakcikket írt.

Gondolat a mai napra


“Két módon tehetnek bolonddá. Az egyik, hogy elhitetik veled a hazugságot. A másik, hogy visszautasítod az igazságot.” (Søren Kierkegaard)

2014. november 29.

Keresztszemes



Petőfi Sándor: Téli világ

Megölte valaki magát,
Az hozta ezt a rút időt.
Fuj a szél, táncol a tányér
A borbélyműhelyek előtt.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

A napszámos, napszámosné
Tuskót fürészel és hasít;
Daróc pólyában gyermekök
A szélvésszel versenyt visít.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Jár nagy léptekkel föl s alá
A katona az őrhelyen,
És számlálgatja lépteit;
Kínjában mást mit is tegyen?
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

A hosszulábu drótostót
Kopott gubáját cepeli;
Az orra érett paprika,
S hidegtől folynak könnyei.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Barangol a vándorszinész
Egy falutól a másikig;
Meleg ruhája nincs ugyan,
De mindazáltal éhezik.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Hát a cigány?... vacog foga
A rongyos sátorok alatt;
Kopogtat a szél és bemegy,
Bár a cigány nem szól: szabad!
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Megölte valaki magát,
Az hozta ezt a rút időt.
Fuj a szél, táncol a tányér
A borbélyműhelyek előtt.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Meghal Giambattista Bodoni olasz nyomdász

1813. november 29.

73 éves korában meghal az észak-itáliai Parmában Giambattista Bodoni olasz betűmetsző, szedő és nyomdász, aki főleg a klasszicista antikva betűtípusok kifejlesztésével szerzett nevet magának. A Saluzzóban született Bodoni, akinek már az ősei is könyvnyomtatással foglalkoztak, 1768 óta vezette a parmai herceg nyomdáját. 1791-ben saját nyomdát nyitott. Megbízói a környékbeli fejedelmi udvarok voltak, 1806-tól kezdve főleg a Parmában székelő "Napoleonidák" (a Bonaparte-család tagjai).

Bodoni elfordul a barokk és rokokó túldíszített formáitól, és az antik betűfajtákhoz visszanyúlva az antikva továbbfejlesztésével foglalkozik. Az antikva, a fraktúra ellentéte, a latin betűfajtán alapuló karoling minuszkulából származik.
A Bodoni betűvel az olasz betűmetsző megalkotta a klasszicista antikvát, mely erőteljes alap és finom hajszálvonalai révén különbözik a reneszánsz vagy középkori antikvától, amelynél a betű mindegyik része egyforma vastag. Giambattista Bodoni számos olasz és latin író műveit kiadta. Ezek a könyvek nemcsak a betűtípus, hanem a szedés, a nyomás és a papír kiváló minőségével is kitűnnek. "Nyomdászati kézikönyv" című művével, melyet 1818-ban özvegye adott ki, az olasz betűmetsző jelentős befolyást gyakorolt a könnyen olvasható, művészi kvalitású betűfajták kifejlesztésére. Csak antikvából majdnem másfél százat tervezett. Kiadványai közül a háromkötetes "Iliász" és a kétkötetes teljes Vergilius nyűgözte le a kortársakat, köztük Napóleont is. 


Puccini: Tosca (levélária)

A nyomdászat rövid története

A nyomdászat már jóval a reneszánsz beköszönte előtt tudománynak, mesterségnek számított, hagyományai a régi korok ötvösművészetére vezethető vissza. A 15. században főként kártyajátékok, illusztrációk készítésére használták és a hírneves búcsúcédulák is ilyesfajta mesteremberek kezei alól kerültek ki. A könyvek, kódexek még mindig ügybuzgó szerzetesek munkáját dicsérték. Ám ahogy a különféle tudományok fejlődtek, gomba módra szaporodtak az iskolák, egyetemek, az igény is egyre nőtt a könyvek iránt, és bizony ezt a mennyiséget már aligha lehetett volna előállítani a hagyományos módon. Ekkor jött a képbe a hírneves Johannes Gutenberg, akit azóta is a könyvnyomtatás atyjaként emlegetnek. Persze nem érdemtelenül, bár azt meg kell jegyeznünk, hogy az említett férfiú már létező eljárásokat alkalmazott, a régi hagyományokat fejlesztette tovább, így létrehozva a mozgatható betűs nyomtatás eljárását. A hagyomány szerint Gutenbergnek saját pecsétgyűrűje adta az ötletet. 


    Az újdonsült nyomtatási technikának lényege a következő volt. Először is elkészítették a betű egy példányát valami keményebb fémből, például acélból. Ez volt az úgynevezett patrica, avagy bélyegző, amit a későbbiek során egy puhább fémbe, rézbe, vagy bronzdarabba ütöttek. Így alakult ki a matrica, azaz a negatív, ebbe öntötték bele az ón, ólom és antimon ügyes keverékét, amit Gutenberg kísérletezett ki a célnak megfelelően. Az így elkészült öntvényt használták a nyomtatáshoz, az egymás mellé, alá rendezett betűket felfestékezték, papírlapot helyeztek rá, majd egy különleges prés segítségével rászorították. Gutenberg találmánya volt mind a présgép, mind pedig a festék összetétele. Az így készült ősnyomtatványok formailag szinte semmiben sem különböztek írott társaiktól, a díszítéseket és iniciálékat kézzel festették, ráadásként a használt betűk is hajszálra olyanok voltak, akár a kézzel írottak. Gutenberg az első időben úgy árusította könyveit, mintha kézzel másolták volna őket, így talán több pénzt kapott értük, mert az új eljárás minimum 50%-kal lecsökkentette a kiadványok árát. A sors fintora, hogy így sem gazdagodott meg belőlük. Egyik műve elkészítéséhez, a hírneves 42 soros Bibliához, kölcsönt vett fel, hitelezője megszimatolta a találmányban rejlő lehetőségeket és szegény Gutenberget alaposan kiforgatta minden vagyonából.

     A magyarországi nyomdászat elterjedése a késő reneszánszra tehető. Az olasz származású Hess András Mátyás jóvoltából került Budára, ahol is nyomdát működtetett 1473-tól. Az ő keze alól került ki a Chronica Hungaronum, az első latin nyelvű könyv. A magyarok történetét írja le és 500 példány készült belőle. Ezidőtájt tevékenykedett Szilveszter János, hittudós, Heltai Gáspár, protestáns prédikátor és szerző. Ez utóbbi úriember Tinódi Lantos Sebestyén dalait adta ki és a Krónika az magyaroknak dolgairól című művet. 1500-as években kialakul Magyarországon az úgynevezett vándornyomdászat, elsősorban az egyes területek vallási különbözősége miatt. A Vizsolyi Biblia is ilyen nyomdában készült Vizsoly várában 1590 körül.



     A nyomdászat technikája lényegében nem sokban különbözött az elmúlt századokban sem Gutenberg módszerétől. A betűk kézi szedése egészen a 19. századig tartotta magát. Ekkortájt, mint az ipar, és voltaképp az élet minden területén, a könyv és folyóiratok nyomtatásában is megkezdődik a gépesítés. A lyukszalagos, lyukkártyás szerkezetek már lényegében a számítógépek ősei, a fotózás kémiai és mechanikai módszereit alkalmazva pedig a mostani levilágítógépek elődeit láthatjuk.
forrás

90 éve halt meg a nagy kedvenc - Puccini

Giacomo Puccini (Lucca, 1858. december 22. – Brüsszel, 1924. november 29.) a XX. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője volt.



Zenészdinasztiából származott, dédapja zenekarában Paganini, „az ördög hegedűse" volt az elsőhegedűs, nagyapja operákat írt, apja zeneiskolai igazgató és orgonaművész volt.

Témáit a mindennapi életből vette, hétköznapi történeket beszél el zenei nyelven, főszereplője sokszor a saját zenei témával rendelkező, mélyen érző „szenvedő asszony" (Manon, Mimi, Madame Butterfly, Liu). A Tosca vádirat a rendőrállam ellen, a Pillangóasszony - amelyet a magyar színpadokon egészen a legutóbbi időkig Pillangókisasszony címen játszottak - a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés ellen emel szót, a Turandot középpontjában a női egyenjogúság áll.

Érett operái közül 1896-ban került először színre a hétköznapi témát feldolgozó Bohémélet, majd 1900-ban a Tosca. Érdekesség, hogy legnagyobbat a Pillangóasszony első, két felvonásos változatával bukott 1904-ben, ugyanakkor a két hét alatt átdolgozott, három felvonásos verzió egyik legtöbbet játszott műve lett. A Nyugat lánya ősbemutatóján a New York-i Metropolitanben Toscanini vezénylete mellett a nagy tenor, Caruso is énekelt, az operában a közel húsz férfi mellett egyetlen nő szerepel.

Az egyszerre több betegséggel, cukorbajjal és a dohányzás miatt torokfájdalommal küszködő Puccini 1918-ban készült el Triptichonjával, három egyfelvonásos operájával (A köpeny, Angelica nővér, Gianni Schicchi). Utolsó, legnagyobb szabású operája a távol-keleti témájú Turandot, ezt már vázlatai alapján Franco Alfano fejezte be.

Puccini 1924. november 29-én halt meg Brüsszelben, ahol gégerákját kezelték.
Az 1926 áprilisi bemutatón a milánói Scalában a karmester Toscanini a Puccini által leírt utolsó ütemnél félbeszakította az előadást, a teljes mű csak a második estén hangzott el.

Ady Endre: Az eltévedt lovas

 Vak ügetését hallani
Eltévedt, hajdani lovasnak,
Volt erdők és ó-nádasok
Láncolt lelkei riadoznak.

Hol foltokban imitt-amott
Ős sűrűből bozót rekedt meg,
Most hirtelen téli mesék
Rémei kielevenednek.

Itt van a sűrű, a bozót,
Itt van a régi, tompa nóta,
Mely a süket ködben lapult
Vitéz, bús nagyapáink óta.

Kisértetes nálunk az Ősz
S fogyatkozott számú az ember:
S a domb-keritéses síkon
Köd-gubában jár a November.

Erdővel, náddal pőre sík
Benőtteti hirtelen, újra
Novemberes, ködös magát
Mult századok ködébe bújva.

Csupa vérzés, csupa titok,
Csupa nyomások, csupa ősök,
Csupa erdők és nádasok,
Csupa hajdani eszelősök.

Hajdani, eltévedt utas
Vág neki új hináru útnak,
De nincsen fény, nincs lámpa-láng
És hírük sincsen a faluknak.

Alusznak némán a faluk,
Multat álmodván dideregve
S a köd-bozótból kirohan
Ordas, bölény s nagymérgü medve.

Vak ügetését hallani
Hajdani, eltévedt lovasnak,
Volt erdők és ó-nádasok
Láncolt lelkei riadoznak.

217 éve született Donizetti

Gaetano Donizetti (Bergamo, 1797. november 29. – Bergamo, 1848. április 8.) olasz zeneszerző. Gioacchino Rossini és Vincenzo Bellini mellett az olasz bel canto korszak legnagyobb, legtermékenyebb operakomponistája volt.


Szegény család ötödik gyermekeként született.
Első operáját (Pügmalion) 1816-ban írta. 1827-ben szerződést kötött Domenico Barbajával, a nápolyi színházak impresszáriójával, így egy időre a dél-itáliai városba költözött. Itt ismerkedett meg Vincenzo Bellinivel, akivel barátságot kötött ugyan, de a színpadon mindvégig riválisok maradtak. Rossini visszavonulása (1829) és Bellini korai halála (1835) után Donizetti lett az olasz opera korlátlan és rivális nélküli ura. Miután nem kapta meg a konzervatórium vezetői állását, illetve miután a cenzúra betiltotta Polyutus című operáját, a nápolyi életből kiábrándulva Párizsba ment, ahol egyaránt írt vígoperákat (Az ezred lánya) és – a francia közönség óhajának eleget téve – nagyoperát is (A kegyencnő).
Párizsból kisebb-nagyobb utakat tett, így Bécsbe is, ahol 1842-ben oly nagy sikerrel vezényelte a Linda di Chamounix-t, hogy a császár kinevezte udvari karmesternek, kamarazenei igazgatónak és udvari zeneszerzőnek.
1845 nyarán mutatkoztak rajta először az elmezavar jelei. 1846 februárjában egy Párizs melletti szanatóriumba szállították, ahonnan hozzátartozói csak hosszas utánajárás után tudták hazavinni Bergamóba. 1848. április 8-án, szülővárosában érte a halál.





Donizetti zenetörténeti fő jelentősége, hogy utolsóként lehelt életet a nápolyi iskola (akkoriban már erősen hanyatló) operastílusába. Számos operája közül az utolsó alkotó korszakában írottak maradtak leginkább repertoáron. Buffáiban megfigyelhető, hogy hangvétele mindig harsányabb elődeinél (Rossini, Bellini); ezen darabokból féktelen temperamentum árad. Vígoperái (Szerelmi bájital, Don Pasquale) máig az operaszínpadok közkedvelt repertoárdarabjai, de drámai operái is nagy népszerűségnek örvendenek.

Ma reggeli gondolat



“Egy napon miután uralmunk alá hajtottuk a szelet, a hullámokat, az árapályt, és a gravitációt, talán hasznosíthatnánk a szeretet energiáit is. Akkor a világtörténelem során másodszor, az ember újra felfedezi majd a tüzet.”
(Pierre Teilhard De Chardin)

2014. november 28.

Jön a tél!





Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli


Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez, részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek nekem.

Ezen a napon halt meg Bernini

Giovanni Lorenzo Bernini (Gian Lorenzo Bernini), (Nápoly 1598. december 7. – 1680. november 28.) olasz építész és szobrászművész. Ő fejlesztette tovább a Michelangelótól kiinduló barokk stílust. Tudatosan alkalmazott, olykor halmozott eszközei erős, egységes összhatást keltenek. Számos tanítványa és követője volt. 
Önarckép
 A szobrászatot apjától, Pietro Berninitől tanulta. Virtuóz mintázó képessége már ifjúkorában megmutatkozott. Korai munkái között Scipione Borghese bíboros megrendelésére készítette az Aeneas és Anchises-csoportot, a Dávidot (1619), a Perszephone elrablását (1622) és az Apolló és Daphnét (1625).
 
Apolló és Daphné
  VIII. Orbán pápa megbízásából az 1620-as években bekapcsolódik a Szent Péter-templom építésébe és díszítésébe. Elkészíti a tabernákulumot, a négy kupola-pillér és a hosszház pilasztereinek díszítését, az előcsarnok kapuja fölötti márványreliefet, 1656-ban a szentély falánál álló Cattedra Petrit, valamint VIII. Orbán (1647) és VII. Sándor (1671-78) síremlékét. 1656-ban kezdte el a templom előtti tér kiépítését. 1666-ban megépítette a vatikáni Scala regiát, és a lépcső előtti fülkébe Nagy Constantinus lovasszobrát (1670) állította. Fantáziadús, festői felépítésű közkútjai közül legnevezetesebb a Piazza Barberini Triton-kútja (1644) és A négy folyam Piazza Navonán álló kútja (1644). X. Ince pápa uralkodásának első felében a Santa Maria Vittoria-templom Cornaro-kápolnájának pazar berendezését alkotta. A Chigi család számára a római Santa Maria del Popolóban (1656) és a sienai székesegyházban (1658-59) épített kápolnát. 1665-ben Párizsba utazott, hogy XIV. Lajos megbízásából terveket készítsen a Louvre keleti homlokzatához.

Szent Teréz extázisa

Radnóti Miklós: November

Megjött a fagy, siklik a ház falán,
a holtak foga koccan. Hallani.
S zizegnek fönn a száraz, barna fán
vadmirtuszok kis ősz bozontjai.
Egy kuvik jóslatát hullatja rám;
félek? Nem is félek talán.

534 éve született Magellán

Ferdinand Magellan (feltehetőleg Porto, 1480 – Fülöp-szigetek, 1521. április 27.) portugál felfedező, a Csendes-óceán névadója. Magellán hajózta körül a Földet elsőnek, ám útja közben meghalt.

 1519. szeptember 20-án a portugál származású Magelán a spanyol korona zászlaja alatt elindult arra a Föld körüli útjára, ahonnan ő maga már nem térhetett vissza. Halhatatlanságáról azonban többek között a róla elnevezett Magellán-szoros gondoskodik.





Magellánnak portugál nemesi családba születve, és a portugál királyi udvarban felnőve kitűnő nevelésben volt része. Húsz évesen, egy indiai katonai kiképzésen tűnt ki először társai közül földrajzi és hajózási érdeklődésével.

A távoli vidékről visszatérve kezdetben újra a portugál udvarban rendezkedett be, egy udvarbeli viszályt követően azonban Magellán a spanyol királyi család szolgálatába szegődött, így fordulhatott elő, hogy portugál létére spanyol színekben hajózta körbe a Földet.

485 évvel ezelőtt, 1519. szeptember 20-án Sanlúcar kikötőjéből öt spanyol hajó kapitányaként indult el nyugatra. Mikor erről a portugál király tudomást szerzett, azonnal egy különleges hajóegységet küldött Magellán üldözésére, akinek azonban sikerült a portugálok elől elmenekülnie.

Magellánnak a kezdeti nehézségek után még több problémával kellett szembenéznie. A hajókon a hosszú, nehéz út során gyakoriak voltak a zendülések, melyeket néha csak a felbujtók megöletésével tudott megfékezni, valamint csak kemény küzdelmek után találták meg azt a csendes-óceáni átjárót, amelyet ma Magellán-szorosként emlegetünk.

1520 végén sikerült átjutniuk a Csendes-óceán térségébe, amit Magellán nevezett el az óceán nyugodt vizéről. Bár a „csendes” jelzőt megragadt az óceánon, később bebizonyosodott, hogy ez korántsem tartós állapota e hatalmas víztömegnek.

Az út Magellán számára szomorú véget ért, mivel 1521 tavaszán az egyik csendes-óceáni sziget lakói elleni harcban életveszélyesen megsebesült és meghalt. A Föld körüli út mérlege nem volt tehát túl pozitív: 1522. szeptember 6-án az öt hajóból csak egyetlen egy, a Viktória nevezetű tért haza Spanyolországba, ám az is a kapitány, Magellán nélkül.

81 éve született Sára Sándor

Sára Sándor (Tura, 1933. november 28. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező. Sára Balázs operatőr édesapja, Bálványosiné Sára Magda testvére.

Dokumentumfilmekkel kezdte pályáját, majd a hatvanas és a hetvenes években egyéni látásmódjával hozzájárult a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez. Leggyakrabban Kósa Ferenccel és Szabó Istvánnal dolgozott együtt. Képein az emberi arc és a magyar táj árulkodó módon vallott arról, hogy mi történt az emberben és az emberrel a történelmi kataklizmák során.

Mai napi gondolat

„Amikor az Emberfia eljön dicsőségében, az összes angyalával, akkor leül dicsőséges trónjára. Akkor minden nemzet összegyűlik elé, és ő kettéválasztja őket, ahogyan egy pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat a jobb oldalára, a kecskéket pedig a bal oldalára állítja.
Ezután a király így szól majd a jobb oldalán állókhoz: Gyertek, Atyám áldottai! Örököljétek azt az királyságot, amit Isten a világ kezdete óta elkészített nektek!
Mert amikor éhes voltam, enni adtatok nekem. Amikor szomjas voltam, inni adtatok. Amikor idegen voltam, vendégül láttatok. Amikor nem volt ruhám, adtatok nekem. Amikor beteg voltam, gondoskodtatok rólam. Amikor börtönben voltam, meglátogattatok.
Erre így felelnek majd az igaz emberek: Uram, mikor volt az, amikor éhesnek láttunk téged és megetettünk téged? Mikor volt az, hogy szomjasnak láttunk téged, és inni adtunk neked? Mikor láttunk téged idegennek, és adtunk neked szállást? Mikor láttunk téged ruha nélkül, és adtunk neked ruhát? Mikor láttunk betegnek vagy börtönben, hogy elmehettünk volna hozzád?
Akkor a király így válaszol majd erre: Igazán mondom nektek: amikor megtettétek a legkisebb testvéreim egyikével, velem tettétek meg.”

(Máté evangéliuma 25:31-40)