2017. március 24.

Pilinszky János: A mélypont ünnepélye



A mélypont ünnepélye
Az ólak véres melegében
ki mer olvasni?
És ki mer
a lemenő nap szálkamezejében,
az ég dagálya és
a föld apálya idején
útrakelni, akárhová?
Ki mer
csukott szemmel megállani
ama mélyponton,
ott, ahol
mindig akad egy utolsó legyintés,
háztető,
gyönyörű arc, vagy akár
egyetlen kéz, fejbólintás, kézmozdulat?
Ki tud
nyugodt szívvel belesimúlni
az álomba, mely túlcsap a gyerekkor
keservein s a tengert
marék vízként arcához emeli?

Itt a tavasz!

Pilinszky János: Meghatározás


Féregnek lenni mit jelent?
Vágyakozni egy tekintetre,
egy olyan hosszú, nyílt szembesülésre,
ahogy csak Isten nézi önmagát,
erre vágyni, egyedül erre,
és ugyanakkor üveges szemekkel
belefuródni abba, ami nincs,
beszorúlva a semmi és
valamiféle utánzat közé.

Gyógynövények - Szív- és koszorúérre

CSERESZNYE, MEGGY
( PRUNUS AVIUM – PRUNUS CERASUS )

A levelekből készült tea ajánlott nyálkaoldásra, az elzsírosodás megakadályozására, a szívműködés segítésére, vízhajtásra, hólyaggyulladásra. Inkontinencia esetén, a bél és a gyomor elnyálkásodása ellen kiváló hatású a szárából készült tea.


FEHÉR FAGYÖNGY(VISCUM ALBUM )

Vérnyomáscsökkentő- ill. szabályozó gyógynövény. Javítja a vérkeringést, gátolja az érelmeszesedést, segíti a szívműködést. Rák elleni gyógyszert is készítenek belőle. Csökkenti a vércukorszintet. Görcsoldó hatását is ismerjük. Gyomor-, tüdő-, méh- és bélvérzéseknél is használható a fagyöngy tea. Hidegen készítjük!



GALAGONYA
(CRATAEGUS OXYACANTHA )
A magas vérnyomás és a szív kiváló gyógyítója a galagonya virágos ágvége.

Vérnyomást csökkent, szívritmust szabályoz, szívideget nyugtat, érelmeszesedés - különösen koszorúér-elmeszesedés - ellen jó hatású, a szív és az erek izmait rugalmasan tartja.Hogyan gyűjtsük? A növény - Crataegi summitas - virágos leveles ágvégét, hajtásvégét használják gyógyászati célra. A cserje május-júniusban virágzik, termését októberben szedik



ORBÁNCFŰ(HYPERICUM PERFORATUM)Antidepresszáns, nyugtató hatású a teája, jó máj-epe-és vesebetegségek kezelésére.
Nyugtató hatása miatt szív-és fekélybetegeknek is ajánlott. Kiváló gyulladásgátló és immunerősítő



ZSURLÓ
(EQUISETUM ARVENSE L.)
Fő hatásterülete a vesetisztítás illetve a vizelethajtás.
Két hétnél hosszabb ideig nem ajánlatos fogyasztani.
Reuma és csúz, epe- és májbántalmak orvoslására is jó. A kis veseköveket és vesehomokot is érdemes vele oldani, eloszlatni. Szívnyugtatóként is lehet használni.

Gyógynövények - légzőszervi panaszokra


APRÓBOJTORJÁN(AGRIMONIA EUPATORIA)
Torokfertőtlenítésre, máj-és epeműködés szabályozására, bélrenyheségre, vizelettartási problémákra teáját, reumára a főzetéből készült fürdőt ajánljuk. Jó még vérszegénység ellen. Külsőleg égési sebekre használják. Korlátlan ideig iható.


BODZA(SAMBUCUS NIGRA)
A 2-3 cm-es bodzahajtás igen jó hashajtó, gyümölcsének nedve a köszvény ellenszere. A bodzabefőtt- illetve lekvár vese- és hólyagöblítő, kiváló tüdőtisztító. Teájával gőzölögtetést is végezhetünk fülfájásnál, rekedtségnél. Virágának izzasztó, vizelethajtó hatása van.


CSALÁN ( URTICA DIOICA )
Vértisztító, vizelethajtó, vérképző. A vese és hólyaghomok képződését megakadályozza, elhajtja a már meglévőt. Csökkenti a vércukorszintet is. Máj és epebántalmakra, gyomor- és légzőszervek hurutos megbetegedéseire, fáradékonyság ellen is használják teáját. Reumatikus, ízületi fájdalmakra, érszűkületre, hajhullásra külsőleg használjuk.


FEKETE ÁFONYA( VACCINIUM MYRTILLUS )
Cukorbetegségre, bélhurutra, hasmenés ellen jó. Használható még vese- és epekőbántalmak ellen, vérnyomáscsökkentésre, láz és köhögés csillapítására. A-, B- és C-vitamint is tartalmaz.




FODORMENTA(MENTHA CRISPA )
Elismerten kiváló szélhajtó, étvágygerjesztő, nyugtató, görcsoldó, epeműködést serkentő hatása van, köhögés csillapítására is használjuk.


IBOLYA(VIOLA ODORATA )
Az ibolya nagyon jó köptető, vértisztító, nyugtató és lázcsillapító. Jó hatással van a náthából eredő hörgő- és torokgyulladásra. Tuberkulotikus köhögéseknél, tüdőcsúcshurutnál, légzési nehézségnél is használjuk teáját. Ha a friss, összemorzsolt ibolyalevelet homlokunkra kötjük, elmulasztja a migrént.


KAKUKKFŰ(THYMUS SERPYLLUM)
A vad kakukkfű teáját elsősorban köhögés ellen használjuk, de jó szélbántalmak megszüntetésére és étvágytalanság ellen is. Oldja a menstruációs görcsöket. Nagyon jó immunerősítő, és gátolja a sejtek öregedését.


PAPSAJT
(MALVA NEGLECTA WALL)
Elsősorban hurutoldó hatását ismerjük. Toroköblögetésre használjuk mandulagyulladásnál, torokdaganatoknál, bedagadt fogínynél és köhögésnél.


ÚTIFŰ(PLANTAGO LANCEOLATA L.)
Az útifű baktériumölő, sebgyógyító hatása az aukubin enzimatikus bomlástermékének tulajdonítható. Nyálkaoldásra és köhögéscsillapításra kiváló. Erre a célra szirup formájában is fogyaszthatjuk.

Gyógynövények májra és epére

APRÓBOJTORJÁN(AGRIMONIA EUPATORIA)
Torokfertőtlenítésre, máj-és epeműködés szabályozására, bélrenyheségre, vizelettartási problémákra teáját, reumára a főzetéből készült fürdőt ajánljuk. Jó még vérszegénység ellen. Külsőleg égési sebekre használják. Korlátlan ideig iható.


ARANYVESSZŐFŰ(SOLIDAGO GIGANTEA)
Kiváló méregtelenító funkciója van, máj-és epebántalmakra, menstruációs görcsökre, reumás bántalmakra, valamint vízhajtóként fogyasztjuk. Hatékony emésztésjavító.


CSALÁN ( URTICA DIOICA )
Vértisztító, vizelethajtó, vérképző. A vese és hólyaghomok képződését megakadályozza, elhajtja a már meglévőt. Csökkenti a vércukorszintet is. Máj és epebántalmakra, gyomor- és légzőszervek hurutos megbetegedéseire, fáradékonyság ellen is használják teáját. Reumatikus, ízületi fájdalmakra, érszűkületre, hajhullásra külsőleg használjuk.



CSIPKERÓZSA (ROSA CANINA)
A csipkebogyóban sok C-vitamin van, ezért teáját hidegen áztatva készítsük! Húgyhajtó hatású, vesehomokra és vesekő leválasztásra is használható. Kedvezően hat a cukorbetegségre, jó emésztésjavító. A csipkemagban csak E-vitamin van, teája epekőoldó hatású, hólyagbántalmak ellen is nagyon jó. A csipkebogyóbor főleg idősebb korban kitűnő házi szer a hólyag és a vese rendszertelen működése ellen.


FEKETE ÁFONYA( VACCINIUM MYRTILLUS )
Cukorbetegségre, bélhurutra, hasmenés ellen jó. Használható még vese- és epekőbántalmak ellen, vérnyomáscsökkentésre, láz és köhögés csillapítására. A-, B- és C-vitamint is tartalmaz.


FODORMENTA(MENTHA CRISPA )
Elismerten kiváló szélhajtó, étvágygerjesztő, nyugtató, görcsoldó, epeműködést serkentő hatása van, köhögés csillapítására is használjuk.


GYUJTOVÁNYFŰ(LINARIA VULGARIS)
Jó hatású epegyulladásra, használható hashajtónak, vizelethajtónak, éjjeli ágybavizelés ellen. Aranyérbántalmak esetén javasolt ülőfürdőt venni főzetéből. Teája bélféreg űzésére is alkalmas.



ORBÁNCFŰ(HYPERICUM PERFORATUM)
Antidepresszáns, nyugtató hatású a teája, jó máj-epe-és vesebetegségek kezelésére.
Nyugtató hatása miatt szív-és fekélybetegeknek is ajánlott. Kiváló gyulladásgátló és immunerősítő.


SZAGOS MÜGE (ASPERULA ODORATA L.)
Teáját vese,- máj,- és epebetegségek ellen, vértisztítónak és izzasztónak használják. Baktériumölő tulajdonsága is van.


ZSURLÓ(EQUISETUM ARVENSE L.)
Fő hatásterülete a vesetisztítás illetve a vizelethajtás. Két hétnél hosszabb ideig nem ajánlatos fogyasztani. Reuma és csúz, epe- és májbántalmak orvoslására is jó. A kis veseköveket és vesehomokot is érdemes vele oldani, eloszlatni. Szívnyugtatóként is lehet használni.

Bartók Béla: A magyar népzene





E néhány sorban a magyar népzenekutatás terén elért eredményeket szeretném lezárni és összegezni. Mindenekelőtt azonban két alapvető kérdést kell tisztáznunk, nevezetesen: „Mit kell értenünk a népzenén?”, továbbá „Hogyan kell hozzálátnunk a gyűjtőmunkához ezen a téren?”

A tágabb értelemben vett tulajdonképpeni népzene azokat a dalokat öleli fel, amelyeket valamely földrajzi szélességi fokon élő nép ma is énekel, vagy régebben énekelt, s amelyek az illető nép zenei ösztönének elemi erejű kifejezői. Szűkebb értelemben véve, a népzene a melodikus alkotóművészet egésze, amely minthogy szervesen kapcsolódik valamely népréteghez, különböző stílusú ugyan, de érzelmi elrendezés szempontjából bizonyos mérvű egységet mutat. Azokat az egyszerű dalokat, amelyeket csak egyes földművelő falusi emberek énekelnek, s a nép körében nincsenek elterjedve, nem tekinthetjük a népzene mintáinak. Hasonlóképp nem tartoznak a népzene körébe a hazafias dalok sem, mert a parasztok csak az iskolában ismerkednek meg ezekkel a dallamokkal, és sohasem fejezik ki elemi erővel kollektív zenei ösztönüket. Ezek a dallamok csupán vegetálnak a paraszti rétegben és a mesterséges hatás nyomait hordják magukon. Mindamellett a népi dallamok sorába emelhetünk néhány műkedvelő, álnépi melódiát, ha azokat nem csak egyes személyek éneklik, hanem az egész paraszti réteg hosszabb-rövidebb időn át. A dalok időbeli és térbeli elterjedtségének tulajdonítható, hogy a dallamokban változások mennek végbe és különféle változatokban terjednek. Ha az idegen befolyások hatására keletkezett változások egységes műfajúak, azonos irányban haladnak és hosszú életűnek bizonyulnak, akkor egész sor olyan dallam forrásává válhatnak, amelyeknek már bizonyos stílusegysége van, más szavakkal kifejezve: olyan zene keletkezik ily módon, amely már a népi alkotás félreismerhetetlen jegyeit viseli magán.

Mindazonáltal nagyon könnyen és gyakran azonosítják az igazi, eredeti népdalokat a műkedvelő álnépdalokkal, az un. műdalokkal. A műdalok szerzői kétségtelenül rendelkeznek bizonyos zenei kultúrával, de a városból importált zenei kultúrával. Ezek a szerzők azonban rendszerint kontárok, s éppen ebből adódik, hogy dalaik a városi muzsika agyoncsépelt sablonos formáit keverik a népzene sajátságos, egzotikus stílusjegyeivel. Ezzel magyarázható, hogy az ilyen dallamok, annak ellenére, hogy bizonyos egzotikus nyomok vannak bennük, túlságosan vulgárisak ahhoz, hogy valóban értéket képviseljenek. Az igazi népi dalokban mindig tökéletes stílustisztaságot találunk.

Ami a második kérdést illeti („Hogyan kell hozzálátni a népzenei gyűjtéshez?”), a vélemények sokáig megoszlottak, de az idők folyamán kikristályosodtak, s néhány szigorúan meghatározott elvre épültek fel. Nem elegendő, ha a dallamokat csupán művészi szempontból jegyezzük fel, hogy később kiválogassuk közülük a zenei értékkel rendelkezőket. Mindenekelőtt tisztán tudományos elveket kell szem előtt tartanunk: lehetőleg minden dalt, a nép által énekelt minden dallamot össze kell gyűjtenünk, függetlenül zenei értéküktől. Az sem elegendő, ha a gyűjtő csupán hallására támaszkodva jegyzi fel a dalokat; fonográfot vagy gramofont kell használni még akkor is, ha egészen egyszerű dallamokról van szó, mert a népi éneklésmódnak különféle jellegzetességei vannak, így pl. a hanghordozás, az irracionális ritmizálás stb., amelyek megérdemlik a pontos feljegyzést, megörökítést; az ilyen finom eltéréseket lehetetlenség rögzíteni a hagyományos feljegyzési módszerek segítségével. Az is fontos, hogy a gyűjtött dallamok több variánsban szerepeljenek, ezek ékesszólóan tanúskodnak a dallam ősi jellege és az igazi népi dallamok életképessége mellett. Teljes határozottsággal állíthatjuk, hogy az olyan dallam, amelynek nincs variánsa, amely nem kapcsolódik más, közeli vagy hasonló dallamhoz, nem tekinthető igazi népi dallamnak, amelyet a tudományos mérlegelésben fel lehetne használni.

Nem könnyű feladat a népdalgyűjtés. A legegyszerűbb, legszegényebb és a vasúttól legtávolabb élő néprétegek közt kell kutatnunk, ha tiszta, hamisítatlan formákat, típusokat akarunk találni, ha olyan dalokat akarunk gyűjteni, amelyeket a városi hatások nem torzítottak el. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az ilyen „szűz területeket” lakó nép bizalmatlanul fogadja az ajtaján kopogtató idegent. Hasztalanul bizonygatja jöttének célját, hiába mondja el, hogy elfelejtett régi dalokat szándékozik gyűjteni. A helybeliek nem értik, hogy a „nagyvárosi úr” csupán azért vállalja a kényelmetlenséget, hogy régi paraszti dalokat hallgasson. Sok parasztasszony azt hiszi, hogy a látogató új adó kivetését jelenti, ezentúl a zene után is adózniok kell majd! Az aggályokhoz járul még a szégyenkezés is, mert hát lehet, hogy az „úr” nevetni fog egyszerű, naiv dalaikon. A folklórkutatónak tehát sok időt és nagy türelmet kell szentelnie az akadályok legyőzésére.

(1929)

Juhász Gyula: Bartók Bélának



Bartók Béla 1910 és 1939 között tizenegy alkalommal lépett fel Szeged koncerttermeiben. Először 1910. november 10-én a Tisza Szálló hangversenytermében Waldbauer Imrével és Kerpely Jenővel játszik Chopint és Brahmsot, saját művei közül az Este a székelyeknél és a Két román tánc hangzik el.
1918 decemberében a Ma folyóirat estjén közreműködött a Korzó mozi színpadán, 1921. november 26-án pedig a Tisza Szállóban került sor első önálló zongoraestjére, melynek hatására Juhász Gyula megírta Bartók Bélának című költeményét – az első, Bartókhoz, Bartókról írott verset. Ezen az estén K. Thuray Emma énekművésznő közreműködésével a Székely népdalokat játssza el. Az 1925. április 2-án rendezett koncertjén József Attila is a nézőtéren ült. A zeneszerző utoljára 1939. október 27-én koncertezett Szegeden, ugyancsak a Tisza Szállóban Zathureczky Edével tartott emlékezetes szonátaestet.



Erdély erdői zúgnak,
Ezüst és arany erdők,
Borongó, barna felhők,
Hárfái Nemerének,
- Sirámos dajkaének -
A dalaidban.

Tiszai tájak sírnak,
panasza jegenyéknek,
Halottas őszi rétek,
Zúgó, fekete nyárfák,
Magányosak és árvák
A muzsikádban.

És fölérez és fölzeng
Az áhítatos, ős, szent,
Az ázsiai, mély, nagy,
Szilajbús, boldog, méla,
Pogány és büszke lélek,
A régi, régi éden
A zenédben!

136 éve született Bartók Béla



Szuhafői Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára.

Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.


2017. március 17.

A magyar Országház

1902 – Átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat.


Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye.

"A hazának nincsen háza" - írta 1846-ban keserűen a magyar polgárosodás hőskorának egyik legnagyobb költője, Vörösmarty Mihály. A honfoglaló Árpád vezér unokái valóban sok évszázadon át úgy hoztak törvényt, hogy nem volt állandó szállása az országgyűlésnek. De erre nem is volt szükség, hiszen ők maguk - a főpapok, bárók, nemesek és városi polgárok - voltak az "ország", amerre ők jártak, ítéltek, tanácskoztak, ott volt a "haza".



A 18. századtól jobbára a Bécshez közeli Pozsonyban. Többször felvetődő javaslat megújításaként itt hangzott el 1843 júliusában az a reformellenzéki indítvány, hogy a törvényhozásnak a formálódó régi-új fővárosba, Pest-Budára kellene költöznie.
Az 1882-ben kiírt újabb tervpályázatot Steindl Imre (1839-1902) műegyetemi tanár nyerte meg.


Az épület egy három és fél hónapon át készült, átlagosan 2-5 méter vastag, hatalmas betontányéron áll. 90 külső és 152 belső szobor magasodik a falakon, emellett kívül megyei és városi címerek, belül a hazai flóra virágmotívumainak sorai dekorálják a falakat.

A díszítéseknél alkalmazott 22-23 karátos arany összmennyisége mintegy 40 kilogramm. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség van.

Az Országház méreteiről fogalmat adhat a következő becslés: mintegy 50 ötemeletes lakóház férne el a belsejében! Esztétikailag a Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik.
A hármas osztású, hatalmas főbejárathoz vezető széles lépcső két oldalán oroszlánszobrok fogadják a látogatókat - Markup Béla, illetve a háborúban elpusztultat újraformáló Somogyi József alkotásai. De a turistacsoportok nem ezen az úton, hanem a XII. kapun keresztül, a főhomlokzattal párhuzamos belső folyosón érkeznek a díszlépcsőhöz, parlamenti sétájuk kezdetéhez.

A díszlépcső
A főbejárattól egyetlen lendülettel a kupolateremhez vezető díszlépcső-csarnok Steindl mester egyik legragyogóbb építőművészi alkotása. Különösen impozáns az a megoldás, hogy a pihenőtől a kupola felé immár a belső tér majd teljes szélességében vezet tovább a főlépcső! Méltán kapott éppen itt, a bal oldali márványfalon helyet 1904-ben a művész bronz mellszobra, Stróbl Alajos munkája.
Az iparosmunka szeretetét ékszerész édesapjától örökölte Steindl lmre, de a bécsi neogótika kiemelkedő mesterének, Friedrich Schmidtnek tanítványaként sem felejtette kőműves inaséveit. Sőt, egyetemi tanárként sem átallotta kezébe venni a vakolókanalat, hogy a kőműves mesterséget kitanulva még szakszerűbben vezethesse be tanítványait a műemlékrestaurálás rejtelmeibe.
A díszlépcső-csarnok mennyezetét tartó oszlopok közül kiválik nyolc sötétvörös színű, hat méter magas és négy tonna súlyú gránit szál.
A mennyezet tükreiben Lotz Károly három allegorikus freskója segít értelmezni, miféle fogalmakhoz társítsuk a csarnok nagyszerű térélményét. A bejárat oldalán "A törvényhozás apotheózisa" látható, pontosabban az ezeréves magyar törvényhozásé, mivel a kép centrumában magasodó oszlopon leghíresebb törvénycikkeink sorakoznak (aligha véletlenül a kiegyezéssel az élen...). Az antikizáló talapzatot a vérszerződés domborműve díszíti, a figurák kezében pedig feltűnik a magyar címer és a szent korona.

A kupolacsarnok

A lépcsőn felérve a térélményt szenzációsan kitágító, tizenhatszögletű körfolyosóra lép a látogató. A kupolacsarnok belső csillagmennyezete természetesen jóval alacsonyabb a külső kupolánál, de a leleményes szerkesztés folytán 27 méteres magasságát a körterem 20 méteres átmérőjéhez képest így is imponálóan magasnak érezzük. A pompás csarnok - az épület szerkezeti és gondolati középpontja - egykor az országgyűlés mindkét háza együttes üléseinek adott otthont. A főbejárati fronttal együtt egyébként ez volt az Országház legkorábban elkészült része, mivel már 1896-ban itt tartották a parlament millenniumi ünnepi ülését.

A kupolacsarnokban körbepillantva tizenhat uralkodó szobra és címerpajzsa ad rövid történelmi leckét - mind ezeréves históriánkból, mind a dualizmus korának történelemszemléletéből - a pillérkötegekben gyönyörködőknek.

Wass Albert: Márciusi ballada



Fenyők fekete lombján
már gyantaillat árad.
Az alkonyat lilája
övezi lent a fákat.
Egy kis patak dalolgat…
rég nem dalolt már senki.
Dalát a fenyves-erdő
kacagva visszacsengi.

A nyirkos erdő mélyén
ébredni kezd az élet.
Az éledő rügyek közt
széncinke-had mesélget.
Rigók halk füttye szólít
a csöndes esti lesre,
s halk nyár-illúzióval
köszönt a szürke este:

…Lágy csendű lombok alján
pásztortűz fénye éget…
A tölgy-erdők susognak
csodálatos meséket…
Leszáll a tarka álom…
s míg csöndesen elalszol:
fejed felett a fákon
csengő poszáta-dal szól…

Fenyők fekete lombján
már gyanta-illat árad.
Az alkonyat lilája
övezi lent a fákat.
Egy kis patak dalolgat…
rég nem dalolt már senki…
dalát a fenyves-erdő
kacagva visszacsengi.

143 éve született Kincsem, a csodakanca


Kincsem (Kisbér, 1874. március 17. – Tápiószentmárton, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes magyarországi versenyló, a legyőzhetetlen „csodakanca”.

Élete során, két- és ötéves kora között, négy teljes szezonon keresztül 54 versenyen indult és Európa legjobbjait verve mindig győzött, ezzel a telivértenyésztés történetének legendás alakjává vált.
Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta elérni, ezzel az egész magyar versenyló-tenyésztésnek szerzett világhírnevet.


Legkedvesebb társa egy fekete-fehér nőstény cica volt, aki nélkül Kincsem egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni. Legendák keringtek arról, hogy milyen kétségbeesetten kereste Kincsem egész istállószemélyzete a boulogne-i kikötőben elkóborolt macskát. Kincsem kissé "bogaras" és kényes jószág volt, különösen a vízre volt érzékeny. Ismertté vált a történet, miként sikerült a baden-badeni versenypálya közeléből megfelelő vizet találni, mivel a már egy napja szomjazó Kincsem rá sem hederített az addig felkínált ivóvízre.

2017. március 16.

Cseh Tamás - Gróf Széchenyi István pisztolyát porozza

2017 - 200 éve született Arany János

Arany János: V. László

Székely Bertalan: V. László és Cillei Ulrik

Sűrű setét az éj,
Dühöng a déli szél,
Jó Budavár magas
Tornyán az érckakas
Csikorog élesen.
„Ki az? mi az? vagy úgy -”
„Fordulj be és alugy
Uram László király:
A zápor majd eláll,
Az veri ablakod.”

A felhő megszakad,
Nyilása tűz, patak;
Zúgó sebes özönt
A rézcsatorna önt
Budának tornyiról.

„Miért zúg a tömeg?
Kivánja eskümet?”
„A nép, uram király,
Csendes, mint a halál,
Csupán a menny dörög.”

Megcsörren a bilincs,
Lehull, gazdája nincs:
Buda falán a rab
- Egy-egy felhődarab -
Ereszkedik alá.

„Hah! láncát tépi a
Hunyadi két fia -”
„Uram, uram, ne félj!
László, tudod, nem él
S a gyermek, az fogoly.”

Mélyen a vár alatt
Vonúl egy kis csapat;
Olyan rettegve lép,
Most lopja életét...
Kanizsa, Rozgonyi.

„Kettőzni kell az őrt,
Kivált Mátyás előtt!”
„Mátyás, az itt maradt,
Hanem a többi rab -
Nincsen, uram, sehol.”

A felhő kimerült,
A szélvihar elült,
Lágyan zsongó habok
Ezer kis csillagot
Rengetnek a Dunán.

„El! míg lehet s szabad!
Cseh-földön biztosabb.”
„Miért e félelem?
Hallgat minden elem
Ég s föld határa közt.”

Az alvó aluszik,
A bujdosó buvik;
Ha zörren egy levél,
Poroszlót jőni vél
Kanizsa, Rozgonyi.

„Messze még a határ?
Minden perc egy halál!”
„Legitten átkelünk,
Ne félj uram: velünk
A gyermek, a fogoly.”

Az alvó felvirad,
A bujdosó riad;
Szellő sincsen, de zúg,
Felhő sincsen, de búg
S villámlik messziről.

„Oh adj, oh adj nekem
Hűs cseppet, hű csehem!”
„Itt a kehely, igyál,
Uram, László király,
Enyhít... mikép a sír!”

Állj meg, boszú, megállj:
Cseh földön űl a rab;
Cseh földben a király,
Mindég is ott marad,
De visszajő a rab...!

(1853.)

281 éve halt meg Pergolesi

Giovanni Battista Pergolesi (Jesi, 1710. január 4. – Pozzouli, 1736. március 16.) olasz zeneszerző, hegedűművész és orgonista.

107 éve született Gerevich Aladár

Gerevich Aladár (Jászberény, 1910. március 16. – Budapest, 1991. május 14.), harmincnégyszeres magyar bajnok vívó.


Olimpiai eredményei kardvívásban: Csapat arany: 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960. Egyéni eredmények: 1936 bronz, 1948 arany, 1952 ezüst. Emellett tőrvívásban is nyert bronzérmet. Az olimpiai érmeken túl még 19 világ- és Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett.


Gerevich Aladár, „Ali bácsi” még 50 évesen is olimpiát nyert. Amikor megkérdőjelezték az indulását, ő kihívta a fiatalokból álló csapatot, és mindenkit legyőzött.

2017. március 15.

1848-49-es forradalom és szabadságharc - március 15.

A modern parlamentáris Magyarország megszületésének a napja. Az 1848. március 15-ei forradalom célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. 1989-ben először volt munkaszüneti nap. 1990-től hivatalos nemzeti ünnep. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, mint hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.

1848. március 15.

Aznap korán reggel Petőfi Sándor a Pilvax kávéházba sietett ahol az ifjak összegyűltek és Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát ott találván, Jókai Mór lakására hívta őket, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek. Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment, a kitűzött időre csak hatan jelentek meg (Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő és Hamary Dániel). Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Innen indultak el az előzőleges megállapodás szerint először a jogi egyetemhez az Egyetem utcába. Annak udvarán már egy csapat tanuló várt rájuk s ott rögtön széket hoztak Petőfi és Jókai számára, itt Petőfi újból elszavalta előző éjjel írt költeményét, a Nemzeti dalt, Jókai pedig fölolvasta a 12 kívánatpontot. Innen az Újvilág utcai orvosi egyetemre mentek, itt is félbeszakították az egyetemi előadásokat és az előbbihez hasonlóképpen jártak el az udvaron, később pedig a mérnöki és bölcseleti kar hallgatói előtt; ugyanez történt az egyetemi téren is. Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket nagy tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájuk, mely nőttön nőtt.

1848 - forradalom és szabadságharc

Hungarikum - a halasi csipke


Nyolcszíves szarvasos terítő

A századfordulót megelőző években a művészi ipar színvonalának emelése, a nemzeti jelleg megőrzése és az európai modern irányzatok megismerése volt Magyarországon az iparművészet fő célkitűzése. A magyar háziipari mozgalom egyik elindítója Dékáni Árpád (Alsójára, 1861. március 12. - Borbánd, 1931. március 23.) volt. Neki köszönhető az új magyar varrott csipke megszületése.

A halasi csipke első megjelenése óta, 1902-től nagyon fontos részét képezi a magyar népművészetnek és azon kevés csipkeműhely közé tartozik, amely a századfordulón épült és a sokszor oly nehéz körülmények ellenére mind a mai napig működik.

Az első halasi csipke terveit Dékáni Árpád készítette, habár az első csipkék a halasi születésű Markovits Mária (Kiskunhalas, 1875. szeptember 22.- Kiskunhalas, 1954. október 21.) keze alatt születtek meg.

E csipkék varrott csipkék, de technikájuk egyedülálló.

Csipke-függő

A halasi csipke különlegessége a motívumok erőteljes körvonala.
A kontúrfonalat eleinte cérnából hurkolták, később már ehhez kész fonalat használtak. A kontúrozott motívumok belsejét szövőöltéssel, köznapi néven "stoppolással" töltik ki. E kitöltést olyan tökélyre fejlesztették, hogy a legfinomabb batiszthoz vált hasonlóvá.

Egyes korai csipkéken megfigyelhető, hogy a stoppolás helyett még egyfajta hálós kitöltéssel próbálkoznak, majd ezt a kitöltést a stoppolással vegyítik. A csipkék anyaga eleinte durvább, majd később leheletfinom fehérítetlen lenfonal, s ugyancsak eltérően a különböző más csipkéktől, az 1902-1911 között készült Dékáni terveket gyakran színes selyemfonalból varrták, s ritkán fémfonallal is díszítették.

A korai csipkék díszítőmotívumait összekötő öltések rendkívül egyszerűek.
Gyakori a pálcikához hasonló, vagy hálószerű kapcsolás, melyet néha pókolás díszít. 


Páros hattyú terítő
(fotók: http://www.csipke.halas.hu)

Petőfi Sándor: A király esküje



Megesküdt a király
Hunyadi Lászlónak:
"Esküszöm az égre,
Az ég istenére,
Bántani nem foglak."

Készül föl Budára
Jó Hunyadi László.
Ne menj fel, ne menj fel,
Ne légy életeddel
Könnyelműen játszó!

Vermed lesz Budavár,
Beleesel, ha mégysz,
Maradj lenn Belgrádban,
Vagy bujdoss hazátlan,
Szép fiatal vitéz.

Kora még tenéked
Sírba fekünnöd le,
Éktelen halotti
Szemfedőt borítni
Ékes szemeidre.

Hazám szép vitéze,
Ne menj föl Budára!
Látod, mi villog ott?
Nem a te csillagod...
Hóhérbárd sugára!

"Balga aggódástok
Nem ijeszt el engem;
Köszönöm tanácstok,
De reá nem állok,
Megyek, föl kell mennem.

Vén Budavárban van
Ifju menyasszonyom;
Érted száz halálba
Mennék meg sem állva,
Szerelmes angyalom!

De halálrul ottan
Szó sincs, nem is lehet,
Megesküdtél nekem,
Királyom, s én hiszem
Szent esküvésedet."

Nemes bizalommal
László Budán termett,
Ássák a zsiványok,
Ássátok, ássátok
Alája a vermet!

Menyasszonya keblén
Meg sem pihenhetett,
Szerelme egébül
Mély pokolba szédül:
Tömlöcbe vettetett.

"Miért dobtok engem
Fekete tömlöcbe?"
- "Mert királyod ellen
Van szándék szivedben;
Hüséged megszegve."

- "Én királyom ellen!
Én hüséget szegő!
Emelj szót ellenem,
Lelkiisméretem,
Légy bíróm, lépj elő.

Ez hallgat, ez alszik,
Mint csecsemő-gyermek
Anyja lágy ölében,
S engemet, oh szégyen!
Itt bilincsre vernek.

Vegyétek le rólam
Ezt a rozsdás vasat,
S adjátok helyébe
Hazám védelmére
Tündöklő kardomat!"

Beszélhetsz, jó vitéz,
Senki sem hallgat rád,
Tömlöcöd becsukták,
Halld fordulni kulcsát,
Csikorogni a zárt.

Nem sokáig hagyták,
Hogy magát eméssze
Nagy Magyarországnak
Legszebbik virága,
Legnagyobb vitéze.

"Kelj föl, és jöszte ki!"
- "Szabad vagyok tehát?"
- "Szabad lész, oly szabad,
Hogy egy óra alatt
Ott vagy, ahol apád."

- "Mit? megöltök engem?
Apám szent nevére,
Ez őrült merészség!...
Ki sem hallgatva még,
És már elitélve.

Hunyadi Jánosnak
Vagyok én gyermeke;
Velem így tennetek
Nem rettent bennetek
E félisten neve?

De volnék akárki,
Én ártatlan vagyok,
S a király végtére
Esküvel igérte,
Hogy bántani nem fog!

Halld meg, egész világ,
Tehozzád kiáltok:
Igy add rá hitedet,
Ha esküvéseket
Tesznek a királyok!"

Szép vitéz Hunyadit
Föl Szent-György terére
Hurcolták a latrok...
Többet is akartok
Tudni? kifolyt vére!

Háromszor csapott a
Hóhér a fejéhez,
S László vitéz még él,
Él, s halljátok, beszél,
Ekkép szól a néphez:

"Én ártatlan vagyok;
Ha volna is vétkem,
Bünhödtem már érte,
S törvény értelmébe'
Szabad már személyem!"

S föláll László vitéz,
De megbotlik lába,
S estében negyedszer
Sujt hozzá a mester
És fejét levágja!

Lemenőben volt a
Nap, piros volt arca,
Vad haraggal vetett
Végső tekintetet
A véres piacra.

Azért volt a nap oly
Haragos kedvében,
Hogy a nép csak állt ott,
S merőn szájat tátott
Tehetetlenségben.

Mért nem éltem akkor!
Mért nem voltam ottan!
Kiáltottam vón a
Gyáva bámulókra
Veszett fájdalmamban:

"Föl, ha istened van,
Föl magyar nép, és e
Gaz királyt legottan
Fojtsuk az ártatlan
Áldozat vérébe!"

560 éve fejezték le Hunyadi Lászlót

Hunyadi László magyar főúr, Hunyadi János fia (1433 - 1457)

Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fia 1433 körül született.


Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fia 1433 körül született. 1452-ben pozsonyi ispán, 1453-ban horvát-szlavón bán, 1453-ban V. László megbízásából a csehek elleni felvidéki hadjárat főkapitánya, 1456-57-ben temesi ispán volt.
Apja halála után, 1456 augusztusa után a király László apjától örökölt tisztségeit Cillei Ulriknak adományozta.A főnemesi udvari párt - kihasználva Hunyadi halálát - fegyverrel akarta megtörni a Hunyadi család hatalmát. A király köré csoportosult főurak fegyveres ereje megpróbálta elfoglalni 1456 novemberében Nándorfehérvárt, melyet Hunyadi mentett fel hónapokkal korábban a török ostrom alól. Ez a vár ekkor a Hunyadiak birtokában volt. A főurak vállalkozása azonban kudarcba fulladt.

Ezekben a napokban a Habsburg-párt vezetője, Cillei Ulrich (1406-1456) - aki V. László magyar király gyámja is volt - összeütközésbe került egy heves vita alkalmával a Hunyadiakkal. A királypártiak követelték Hunyadi Lászlótól a kezén lévő királyi várakat és azok jövedelmét, hogy haladéktalanul adja át nekik. Közben Cillei magát neveztette ki az ország főkapitányává. Hunyadi László ekkor kockázatos játszmába fogott azért, hogy országos tisztségeit megtarthassa, színleg behódolt a királynak a futaki országgyűlésen.

Hunyadi László a királyt és nagybátyját, Cillei Ulrikot Nándorfehérvárra csalta. A királyt és Cilleit elválasztották főúri kíséretüktől. Így a védtelen Cilleit a Hunyadi-párt hívei - tisztázatlan körülmények között - meggyilkolták. Állítólag a vár átadása körüli vita volt az egyik alapja a merényletnek. A gyilkosság 1456. november 9-én történt. A királyt Hunyadi Lászlóék a hatalmukba kerítették, és Temesvárra szállították. Ott László király felruházta Hunyadit a főkapitányi tisztséggel, és kinevezte főtárnokmesterré. Tehát látszólag megbocsátotta Lászlónak a merényletet. Állítólag a fiatal uralkodó megesküdött, hogy nem fogja bántódás érni a Hunyadi fiúkat.

A fiatal Hunyadi azonban rosszul mérte fel a körülményeket és helyzetet. A példátlan gyilkosság mindenütt elidegenítette maga mellől a főurakat, még apja híveinek egy részét is.




Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja

V. László király ugyan esküvel fogadta, hogy nem áll bosszút Cilleiért, 1457. március 14-én azonban elfogatta.
A nagyurak megkezdték a szervezkedést a király mellett a Hunyadiak ellen. Hunyadi 1457 elején elkísérte a királyt Budára. Látszólag teljes volt az egyetértés közöttük. Mindez csak a látszat volt, a háttérben az összeesküvés szálait tovább fonták.

Hunyadi László lefejeztetése
A látszólagos egyetértés és béke nem tartott sokáig a két fél között. Az összeesküvők meggyőzték a királyt Hunyadival szemben. A fiatal uralkodó koholt vádak alapján 1457. március közepén lefogatta Hunyadi Lászlót. Minden törvényes formát mellőzve halálra ítélték. Majd március 16-án a budai Szent György téren bakó végzett pallosával a fiatal Hunyadival. A következő évben a hamvakat Gyulafehérvárra szállították, és apja mellé helyezték örök nyugalomra. A másik Hunyadi fiút, Mátyást pedig Csehországba száműzték.

A hatalomért folytatott harc lett a veszte a fiatal Hunyadi Lászlónak. Az akkor hatalmon lévő országos főurak és főnemesek nem igazán az ország és a nemzet sorsával foglalkoztak. Sokkal inkább a vagyongyarapodás, kicsinyes politikai ambíciók vezették ármánykodásaikat. Sok esetben egymás seregét is öldösték, így véreztették el hazánk jobb sorsra érdemes lakosságát is. A magyar nemesség nem arra áldozta sok esetben tehetségét, anyagi javait, amire ténylegesen szükség lett volna.


Madarász Viktor: Hunyadi László a ravatalon

1458-ban Mátyás király kihantoltatta, és ünnepélyesen Gyulafehérvárott, apjuk mellett helyezte örök nyugalomra fivérét.

Emlékét több művészi alkotás őrzi: Erkel Ferenc operája, Petőfi Sándor (A király esküje), Arany János (V. László), Madarász Viktor (Hunyadi László siratása) és Benczúr Gyula (Hunyadi László búcsúja) festményei.

A 48-as forradalmak előszele

169 éve (1848) tört ki egy forradalom Párizsban.

Az eset jelentőségét inkább a többi ország adta, amely vette ezt, vagyis ennek hatására ott is forradalom tört ki. 1848-at a népek tavaszának nevezik, ez volt az az év, amikor Európa-szerte forradalmak bontakoztak ki a helyi elnyomó hatalom ellen, s ezen sorozat első állomása Párizs volt, még ha itt hamar el is nyomták a felkelést.


Február 22-én a párizsi nép a Bourbon Lajon Fülöp ellen lázadt fel, akinek uralmát a bankárok uralmának is szokás nevezni, hiszen ők voltak a legnagyobb haszonélvezői a rendszernek.
A párizsiak felkelése hamar sikert ért el, elfoglalták a királyi palotát, elűzték Lajos Fülöpöt és kikiáltották a köztársaságot (másodszor), azonban belső konfliktusokba torkollanak az események, és ezt kihasználva III. Napóleon ragadja meg a hatalmat.

Az egész esemény tehát világméretben nem is lett volna jelentős, ha a forradalom híre és sikere nem lázítja fel fél Európát.