2017. március 2.

A fertődi Esterházy-kastély


A fertődi kastély együttese a magyarországi barokk építészet leglátványosabb, legnagyobb szabású alkotása, a késő barokk udvartartás legjelentősebb helyszíne. A magyar kultúrtörténetben kiemelkedő szerepet játszó herceg Esterházy család rezidenciája egyúttal Joseph Haydn működésének magyarországi színtere is volt.
A kortársak által „magyar Versália”-ként emlegetett, a 18. századi szemlélő számára kisvárosnak tűnő, Goethe által pedig tündérországként említett reprezentatív épületegyüttes építése azt követően vette kezdetét, hogy 1762-ben Esterházy „Fényes” Miklós került a családi majorátus és a 200 ezer magyar holdra kiterjedő hercegi birodalom élére, és az ettől fogva Eszterházának nevezett Süttörön, rangjához méltó építkezésbe kezdett.

Az 1784-re teljes pompájában ragyogó kastélyt látva az egykori közönség úgy vélte, „mind királyunk, mind nemzetünk dicsősége kívánta, hogy Eszterháza magát csudává tegye”, s hogy „az idejövők álmélkodása hazánknak tisztességét kétségkívül minden idegeneknél dicsőíteni fogja”.

Az U alaprajzú kastély főhomlokzata előtt tengeri szörnyekkel küzdő szökőkútfigurák és nagyszabású lépcsőn elérhető erkély fogadta az érkezőt. Az épület belsejében bútorokon és falikárpitokon, mennyezeti stukkókon és olajképeken, vázákon és falburkolatokon a rokokó dekoráció tükrökkel is megsokszorozott, hömpölygő gazdagsága kápráztatta el a látogatókat.


A rezidenciához a kor követelményének megfelelően muzsikaház, opera, marionettszínház, a nyugati szárnyban elhelyezett, 348 festményből álló képtár, télikert, vízesés, kínai táncolóház, bagatelle, remeteház, műrom, Diana-, Fortuna- és Venus-templom tartozott. A kastélyt felkereső neves személyiségek között ott találjuk Mária Terézia királynőt is.

A fertődi kastély együttese a magyarországi barokk építészet leglátványosabb, legnagyobb szabású alkotása, a késő barokk udvartartás legjelentősebb helyszíne.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése