2017. március 2.

Az Esterházy-család


 
 A középkori eredetű Esterházy-család egyike volt a művészetek  pártolásában élen járó legjelentősebb magyar arisztokrata családoknak. A család minden ágában találunk a zeneművészet iránt érdeklődő személyiségeket, a leghosszabb ideig fennálló, kiemelkedően magas színvonalú kulturális élet  azonban a hercegi ág kismartoni birtokához kötődik.
Az udvar első fénykorát Esterházy Pál (1635–1713) uralkodása alatt élte, aki 17 évesen lett a család feje.
Az igen tehetséges és sokoldalúan képzett ifjú a nagyszombati jezsuita iskolában tanult, ahol a bölcsészeti, jogi és katonai tanulmányok mellett részt vett az iskolai színjátszásban is. Fiatalon lett Sopron megye főispánja, majd magas katonai ranggal részt vett a török elleni harcokban. 1681-ben Magyarország nádora lett, 1687-ben megkapta a birodalmi hercegi címet. 1688-89-ben átfogó tervet készített az ország közigazgatási, pénzügyi és gazdasági újjászervezésére, ezt azonban a bécsi udvar nem fogadta el.
Esterházy ezután visszavonult a közélettől, s bár formálisan az ország katonai vezetője maradt, az 1690-es évektől elsősorban családi birtokaival, és a művészetekkel foglalkozott. 


Számos képzőművészeti alkotást rendelt, maga  pedig magyar és latin nyelvű imádságokat, prédikációkat, verseket írt. 1706-ban kibővítette udvari zenekarát, 1711-ben pedig kiadta  –1699-ben kéziratos formában már meglévő – zenei gyűjteményét, a Harmonia caelestist. Korábban úgy tartották, hogy az 55 egyházi éneket maga a herceg komponálta,  mai ismereteink szerint Esterházy Pál az anyag összeállítójának tekinthető.
 

Az Esterházy–udvar második, talán még az elsőnél is fényesebb időszakát („Pompakedvelő”) Esterházy Miklós (1714–1790) uralkodása alatt élte. Esterházy Miklós a bécsi jezsuitáknál kapott alapos képzés után  – nagyapjához, Esterházy Pálhoz hasonlóan – a katonai pályán ért el sikereket.

Először a család süttöri kastélyában élt (már itt is foglalkoztatott zenészeket), majd  1762–ben, amikor reá szállt a hercegi cím, Kismartonba költözött, ahol tovább fejlesztette a Werner és Haydn által vezetett zenei együtteseket.
Az építészet, képző- és zeneművészet, valamint az  irodalom iránt rajongó herceg néhány év alatt felépíttette az eszterházi „Tündérbirodalmat”, amelynek a hazai és külföldi vendégek egyaránt csodájára jártak. A kastély mellett hatalmas park, számos melléképület, operaház, marionettszínház, (kottapapír-gyár) épült. Esterházy Miklós óriási könyv-, kép- és kottatárat gyűjtött össze. Haydn vezetése alatt működő zenekara  kiváló muzsikusokból állt, de a herceg maga is kitűnő hangszeres volt, jól játszott barytonon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése