2017. március 10.

5 éve égett le Krasznahorka vára



A 2012. március 10-i tűzvész

2012. március 10-én, szombat délután, a szlovákiai parlamenti választás napján két (11 és 12 éves), a vár alatti illegális telepen élő gyerek cigarettázás közben felgyújtotta a füves domboldalt.

A több százéves kultúrtörténeti emlék berendezésének díszes 12 széke egyedülálló, mert minden szék mérete különböző, a széklábakat a tanácskozáson résztvevők magasságához igazították. Így amikor üléseztek, és az elnök körbenézett, akkor az asztalnál ülők feje azonos magasságban volt
Az erős szélben a tetőszerkezet is lángra kapott és beomlott, de a mennyezetek többnyire megóvták a termeket. A gyors tűzoltásnak köszönhetően a falak nagyrészt épen megmaradtak.

A hat órán keresztül tartó tűzben kiégett a legrégebbi, gótikus palota-rész, bennégett Andrássy Gyula fegyvergyűjteménye. Megsérült a reneszánsz palota egy része, megrongálódott a harangtorony a benne található három haranggal. Vasárnap a nagy szélben ismét kigyulladt a vár, de hamar eloltották. Ekkor a nagy tanácsterem mennyezete szakadt be, miután egy falat a szél rádöntött. Itt több százéves bútorok voltak.

Az alsóvárat, a középső-várban a Rákóczi-traktust és a Franciska-gyűjteményt, a kripta és a kápolna belső tereit nem érintette a tűz. Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter szerint a gyűjtemény 90%-a megmaradt, ezeket a Betléri Múzeumba, valamint a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeumba és a Műszaki Múzeumba szállították át. A vár 11,6 millió eurós biztosítással rendelkezett. A felújítás költségeit 15 millió euróra becsülik.




Krasznahorka vára, Felvidék

A kúp alakú dombon álló Krasznahorka vára 1320 előtt épült. Középkori története során fontos szerepet játszott a lábainál elhaladó, Erdélyt a Szepességgel összekötő, forgalmas kereskedő útvonal védelmében.
A vár magjához, amelyben a középkori lakótorony áll, spirál alakú úton jutunk fel. A belső udvarokat lakórészek, a bástyák és a vár magas falai zárják körül.

A legkorábbi gótikus bástyát még a Máriássyak építették, akik a vár ideiglenes urai voltak. A 14. században a várat visszaszerezték a Bebekek és azt lakópalotával, valamint újabb védművekkel bővítették. A Bebek család 1566-ban elhagyta az országot majd rövidesen kihalt.

Ezt követően a királyi udvar a várat néhány éven át várkapitányok révén igazgatta. Az utolsó várkapitány az Erdélyből származó Andrássy Péter volt, akivel a család felvidéki története kezdődött. A várat unokája Mátyás szerezte meg, III. Ferdinánd király adománya révén.

1872 óta a vár az Andrássyak múzeumaként is működik. 1945 után betagozódott a szlovákiai múzeumok rendszerébe és 1971-ben nemzeti műemlékké nyilvánították. A várat eredetileg a domb keleti oldaláról lehetett megközelíteni mivel az ott a legmérsékeltebb. A néhai út két oldalán jól megtermett 300 éves tölgyeket és hársakat találunk, amelyek közül több egyed is védelmet élvez.




2018-ban a tervek szerint ismét látogatható lesz a vár

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése