2018. június 22.

Gandhi néhány gondolata



Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd.

Élj úgy mintha ma lenne az utolsó napod. Tanulj úgy mintha örökké élnél.


Minden ország kultúrája lengje körül a házamat. De egyik se szakítson el szülőföldem talajától.


Fájdalmasan tudatában vagyok tökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésben rejlik minden erőm.

Az élet nem csak abból áll, hogy növeljük sebességét.

Csak akkor beszélj, ha a csendnél értelmesebbet tudsz mondani.

A remény örökkévaló - imádata soha nem hiábavaló.

Találj egy célt, az eszközök majd követik.

Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban.

Az erőszak előbb utóbb kimerül önmagától, de ebből a kimerültségből nem születhet béke.

Weöres Sándor: Az élet végén


Átbóbiskoltam teljes életem.
A látványok, mint álmomban, forogtak,
semmit se tettem, csak történt velem,
ezernyi versemet fél-ébren írtam
dohányfüstben, nem is tudom hogyan.
Süvölvény-kortól fogva mostanig
asszony-kormány pólyált vattába és
elzsongított, nem bírtam tenni, élni,
szunnyadtam délben, írtam éjszaka,
sötétben szálltam, mint a denevér,
benső szemem nyílt a külső helyett.
Ha közben bölcsesség, vagy balgaság
felrázott volna, szenvedés, akármi:
kazánom túl-erős volt, sose robbant,
minden belül kavargott, forrt, feszített.
Dúlt két világvihar, százmillió
ember pusztult, meghalt anyám-apám:
álmomból serkentőnek mind kevés volt,
akárhogyan szégyenlem, így igaz.
Mindent vetítővásznon éltem át,
még akkor is, ha engem hajkurásztak
disznót őrizni, vagy sírt ásni, vagy
fejem körül fütyültek a lövések,
aludtam folyton, egykedvűn. De most,
hogy vénülés megrázza tagjaim
és bőrömben koccint a csontjaimmal:
végtére fölriadnék és szaladnék
szürcsölni elmulasztott kéjeket,
örülni, s örömöt megbánva, fájni,
késő gyönyörtől megrokkanva halni,
bűzben, koszban, szégyenben, elhagyottan,
mint trágyadombon a veszettkutya.
De, mint mindent, ezt is csak álmodom.
Ha mindeddig nem ébredtem: tudom,
most már halálig hortyogok. Talán
a haldoklás majd ébren szembesít
minden mulasztás terhével. Talán
az álmon túli csöndben ébredek.

105 éve született Weöres Sándor

Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége Károlyi Amy költő volt.


2018. június 18.

Tiszavirágzás

Tiszavirágzás



Évről évre késő tavasszal, kora nyáron a természet elvarázsolja a Tiszát. Az emberek csodájára járnak a víz színén kibomló „virágoknak” – a hosszú uszályú kérészek millióinak. Alig néhány óra leforgása alatt a tiszavirágok hatalmas felhőkben kirajzanak, párosodnak, majd elpusztulnak.



Röviddel a párzás után a nőstények a vízbe rakják petéi­ket, melyek a fenékre süllyednek, majd mintegy 45 nap múlva kikelnek a lárvák. Ezek a folyóágyba ássák magukat, ahol akár 4300 egyed/négyzetméter sűrűségű telepeket is alkothatnak. Három év után a lárvák a fel­színre bukkannak. Itt a nőstények egy-, a hímek kétszer vedlenek. A teljes kifejlődés után a hímek és a nőstények alig három órát élnek.


2018. június 17.

A természet csodái

Eltűnőben a világ tíz természeti csodája

Valdíviai őserdők (Chile, Argentína) mangrove mocsarakban élő bengáli tigrisek (India, Sunderbans) Jangce folyó (Kína) Amazonas (Brazília) lazacok (Bering-tenger, Alaszka) olvadó gleccserek (Himalája) Kelet-Afrika erdei és tengerparti területei

Ausztrália partjainál a Nagy Korallzátonyt a melegedő tengervíz okozta korallfehéredés (korallfehéredés: A klímaváltozás miatt növekszik a tengervíz hőmérséklete, minek következtében a korall-állatkákkal szimbiózisban élő, és azok színét adó algákban sérül a fotoszintézishez szükséges egyik protein. Mivel ezek az algák így már nem tudják élelemmel, energiával ellátni gazdájukat, az kilöki magából őket. A korall élete attól függ, mennyi algát tud megtartani. Ha mindet elveszíti, elpusztul és kifehéredik. Ezt a jelenséget nevezik korall-fehéredésnek. Elegendő egy tartósabb 2 ºC-os felmelegedés, és a pusztulás elkezdődik.veszélyezteti.)
A korallzátonyokhoz kötődik a tengeri élőlények egynegyedének élete, így pusztulásuk végzetes számos állatfajra nézve. A tengerben élő és korallzátonyokon táplálkozó cserepes teknősöket (Eretmochelys imbricata) azonban nem csak a táplálkozóhelyek elvesztése fenyegeti, hanem a klímaváltozás más következményei is.


Homokos tengerpartokon rakják le tojásaikat, ám az emelkedő tengervízszint elmossa fészkelőhelyeiket. A magasabb hőmérséklet hatására a tojásokból kikelő kisteknősök neme gyakrabban nőstény, mint hím, továbbá ha az óceáni áramlatok sebességében, irányában változás áll be, a vándorlásuk is lehetetlenné válhat.

A világ második leghosszabb folyója, az Amazonas mentén 2050-re feltételezhetően 2-3 °C-kal nő az évi átlaghőmérséklet. Ezzel együtt csökken az éves csapadék mennyisége, így az amazonasi esőerdők 30-60%-a száraz szavannává alakulhat. A trópusi növényzet ilyen mértékű átalakulása és a vízhozam jelentős csökkenése tovább befolyásolja a Föld atmoszféráját és az óceáni áramlatokat.

A trópusi növényzet ilyen mértékű átalakulása és a vízhozam jelentős csökkenése tovább befolyásolja a Föld atmoszféráját és az óceáni áramlatokat.
A Himalája gleccserei évente 10 métert rövidülnek a gyors olvadás következtében. A folyamat hatással van a belőlük táplálkozó folyók vízhozamára is, először rendkívüli áradásokat, ám később vízhozamcsökkenést és vízhiányt okozva. A Himalájában eredő Jangce vízhozamának csökkenése Kínában komoly vízellátási problémákhoz vezethet, pedig 450 millió embernek nyújt ivóvizet, táplálékot és energiát. A térségben máris tapasztalhatóak az átlagosnál gyakoribb és nagyobb viharok, áradások, földcsuszamlások, majd ezek után katasztrófikus méretű szárazságok.


A Chile és Argentína területén fekvő Valdíviai őserdőket a szárazság fenyegeti, ha a területet vízzel ellátó Andok gleccserei eltűnnek. Az itt élő, 3000 éves kort is elérő patagón ciprus (Fitzroya cupressoides) nagyon fontos a klímakutatások számára: évgyűrűiből kiolvasható, hogyan változott a hőmérséklet a fa élete során.

"Csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése állíthatja meg a világ természeti csodáinak teljes pusztulását." - nyilatkozta Csáki Roland, a WWF Magyarország igazgatóhelyettese. "A legnagyobb kibocsátó országok kormányainak eddigieknél sokkal határozottabb klímavédelmi intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljük a katasztrófát."

Forrás: WWF Magyarország

A világ csodái

A Sixtus-kápolna



A kápolna egy 48 méter hosszú és 18 méter széles négyszögű terem, amelynek oldalait a quattrocento híres festőinek freskói díszítették, de a 25 méter magasságban lévő dongaboltozat üres volt. Michelangelo a hatalmas felületet festett hevederívekkel és párkányokkal tagolta, és az így létrejött négyzetes mezőkbe kerültek az egyes kompozíciók.


A művész szinte egyetlen ihlető forrása a Biblia volt. A középső freskók a világ teremtését és az ember bibliai őstörténetét ábrázolják. Itt látható a Sixtus-kápolna legismertebb festménye, az Ádám teremtése. Lejjebb váltakozva prófétákat és szibillákat festett a boltcikkelyek közé, akik a nagy, megváltó eseményt várják.
Közülük a leghíresebb, leginkább megcsodált A delphoi szibilla. Jónás, a sorban az utolsó próféta, aki a legerősebb látnoki képességekkel bír, az oltár fölé került és felfelé néz. Fölötte ott lebeg az Úr, a világosság és a sötétség szétváló kavargásában.



Michelangelónak sok nehézséggel kellett szembenéznie azon kívül, hogy nem ismerte a freskótechnikát.
Amikor már megfestette a boltozat egy részét, azon fehér sóréteg ütött ki, ezért újra fel kellett állványozni. Pénzügyi gondok is hátráltatták a munkáját, mert a pápa a franciákkal hadakozott, és a munkához olykor az anyagi feltételek hiányoztak.
A festés befejezése után is sokáig kínozták szembajai.


91 éve született Sütő András

Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.


2018. június 14.

Kosztolányi Dezső: Fejtörő felnőtteknek



Tudod-e, ez mi?
Jó torna eszednek:
asztalt terítenek,
asztalt leszednek.
Haladnak az utcán,
feküsznek az ágyon,
mint pille cikázik
fejükben az álom.
Karjuk követ, ércet
izzadva vonszol,
sürgöny fut az éjben,
vad telefon szól.
És csönget az ajtón
az orvos, a lázas
szerelmes, a postás,
a koldus, a gázas.
Fejjel nekimennek
a hetyke tavasznak,
harcolnak azértis,
ordítva szavaznak.
Bölcsőt tologatnak,
megcsendül egy ének,
már vége a dalnak,
bámulnak a vének.
Csókok ligetében
örvény köde nyildos,
és ölnek, ölelnek,
te drága, te gyilkos.
Nem látni a végét
a hosszu menetnek.
Kacagnak-e ottan,
vagy talán temetnek?
Egy kis vidámság,
sok-sok sohajtás.
Sejted-e már mi,
pedzed-e, pajtás?
Nincs nála nagyobb jó,
mert ez a kincs.
Úgy hívják: élet.
Értelme nincs.

Rozmaringos hajöblítő

A hajöblítőt az utolsó öblítésnél a fejbőrbe kell masszírozni, így hajunk lágyesésű, kellemes tapintású lesz.

Hozzávalók:
2 maréknyi friss rozmaringszár
2 műanyag kupakú üveg
600 ml ecet
600 ml víz
edény (nem alumínium)
kávészűrő filter
tölcsér
díszes üvegedények
címkék



Ekészítés:
1. Mossuk meg a rozmaring szárait hideg vízzel, majd miután leráztuk róla a vizet, megfelelő hosszúságúra összetörve, helyezzük őket a befőttesüvegekbe.
Az ecetet és a vizet öntsük az edénybe, és forraljuk fel. Két percig állni hagyjuk, majd ráöntjük a rozmaringra. Helyezzük az üvegeket ablak közelébe. Időnként fölrázva két hétig pihentetjük.
Ezután a tölcsér és a kávészűrő filter segítségével szűrjük meg a folyadékot a díszes üvegedényekbe. Ragasszuk fel a címként és írjuk rá az üveg tartalmát és a használati utasítást.


74 éve halt meg Róth Miksa

Róth Miksa (1865. december 26., Pest – 1944. június 14., Budapest) üvegfestő



1944. június 14-én hunyt el Róth Miksa üvegfestő. A művész számos hazai és külföldi épület belső díszítésében vett részt alkotásaival, ezek sorában is különlegesek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának címeres üvegablakai. Munkásságára emlékezve születésének 150. évfordulójára (2015) is felhívjuk a figyelmet, bízva abban, hogy jövőre számos rendezvény állít emléket neki.

Róth Miksa József 1865. december 26-án született Pesten, Roth Zsigmond és Duller Mária gyermekeként. Ismeretesek Márta és Helén nevű nővérei, továbbá ifjabb testvérei, Emánuel/Manó, aki ugyancsak üvegfestőként, illetve Kálmán, aki Pesti Kálmán néven színészként dolgozott. Miksa 1897. november 27-én nősült meg, felesége Walla (Schmidt) Jozefa/Jozefin Emma volt, akit nem sokkal azelőtt, november elején fogadott örökbe a törökbálinti cementárugyár tulajdonosa, a morvaországi születésű, de magyar anyától származó Walla József.A Kálvin téri református templom egyik oldalsó üvegablaka (Budapest)Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét.

A Róth családban már a nagyapa, Róth Sámuel és az apa is üvegesként kereste kenyerét, a fiatal Miksa apja műhelyében ismerte meg a szakma fogásait. 12 évesen már alátétrajzokat készített az akkor épülő Műcsarnok ólomüvegablakaihoz, és, mint vallotta, „atyámnak szerény kis műhelyében szerettem meg a színes üvegeket. Nemcsak megszerettem, de meg is tanultam becsülni ezt a szubtilisan finom, törékeny, nemes anyagot, amelyben a legcsodálatosabb hatások végtelen lehetőségei rejtőznek, csak rátermett ember kell, aki előcsalogassa őket. Ebben a légkörben nevelkedtem és így csak természetes, hogy üvegfestő lettem".


Az otthoni tanulást követően külföldi tanulmányutakon mélyítette el tudását, elsajátítva az üvegfestés tudományát. Miksa 1885-ben önálló intézetet alapított, műtermeit többször váltotta, míg végül 1911-ben a VII. kerületi Nefelejcs utca 26-ban megállapodott, ahol nemcsak műhelye volt 1939-ig, de lakása is élete végéig. Ma ebben az épületben működik a Róth Miksa Emlékmúzeum.

Róth Miksa korának egyik elismert és sokat foglalkoztatott üvegművésze volt, számos hazai és külföldi középület, templomok, paloták, síremlékek belső díszítésében vett részt. Visszaemlékezéseiben felsorolja 55 város összesen 94 épületében megtalálható „jelentősebb" üvegfestészeti műveit, közülük a legtávolabbi a mexikóvárosi nemzeti színház, továbbá jelentősebb mozaikműveit tíz város 29 építményén.



Önálló "üvegfestészeti műintézet"-ét 1885-ben alapította , 1897-től üvegmozaik készítésével is foglakozott.
Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte.
Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban Iparművészeti Állami Aranyérmet kapott, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József Rend lovagi fokozatát.


Munkái díszítik többek között az Országház, a Gresham-palota (ma szálloda), a volt Osztrák-Magyar Bank, ma Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia épületét, a szegedi Új zsinagógát, a szegedi Fogadalmi templomot, a lipótmezei elmegyógyintézet, egykor Országos Tébolyda (ma Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) kápolnáját, a marosvásárhelyi Kultúrpalota és Városháza, a szabadkai Városháza épületét, a Kálvin téri református templom (Budapest), a budapesti Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját és a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermét, illetve a Budapest-Fasori Evangélikus Templomot.



Róth Miksa életművének lappangó, a (szak)irodalom által nem tárgyalt darabjai láthatók a Magyar Országos Levéltárban (ólomüveg ablakok a települések címereivel, továbbá a Róth-műhely készítette a levéltári épület ornamentikus falfestését).


2018. június 13.

Ady Endre: A Rákóczi vén haragja


A Rákóczi vén harangja
Ha megkondul,
Panaszosan sír a hangja
Meg nem értett fájdalomtul.

Síró szava elzúg, elszáll
Messze, messze -
Mintha minden kondulása
Egy hatalmas sóhaj lenne...

Nem így szólott, nem íly búsan,
Messze régen:
Lelkesítő honfi-tűz volt
Hivogató érc-nyelvében.

Zúgó szaván fölcsendült a
Hálaének,
Szive dobbant győzedelmes
Labanc-verő hajdu-népnek.

Ő még látta a régen múlt
Nagy időket,
Még látta a szabadságot
Hősiesen kiküzdőket.

Még a magyar dicsőségnek
Látta fényét,
Visszaverte egy hatalmas,
Szabad népnek szívverését...

...Síró hangon szól Rákóczi
Vén harangja,
Jaj, de kevés szivet talál,
Ki panaszát visszaadja.

A szabadság, mely fölemelt
Egy világot,
Megtagadva egy harangnak
Érckeblébe visszaszállott.

S a hideg érc úgy megérti
Bús fájdalmát,
Siratja a szabadságnak
Elveszitett birodalmát...

A Rákóczi vén harangja
Ha megkondul,
Panaszosan szól a hangja
Elfelejtett hősi korrul...

Debrecen

Magyar feltalálók napja

2009-től ez a nap a Magyar feltalálók napja.

A világ számos országában évtizedek óta rendeznek már ilyen nemzeti emléknapot.

A választás azért esett június 13-ra, mert az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását..

A C-vitamin

1931 őszén egy fiatal amerikai kutató, Joseph L. Svirbely (akinek apja Magyarországról vándorolt ki, de ő már alig beszélt magyarul) jelentkezett Szent-Györgyinél, hogy egyéves magyarországi tartózkodása alatt szeretne nála dolgozni. Svirbely korábban Charles Glen King csapatának tagja volt, amely a C-vitamint próbálta megtalálni. Az már két évszázada ismert volt, hogy a citrusfélék fogyasztása megelőzi a skorbutot, és az 1910-es években felfedezték a vitaminokat is.

A C-vitaminnak elnevezett skorbutellenes anyag pontos kémiai mibenléte azonban továbbra is rejtély maradt, mert a citrom- és narancslé igen sok különböző molekulát tartalmazott. King ezeket izolálta sorra, aztán tengerimalacoknak beadva próbálta megelőzni a skorbut kialakulását náluk; 1931-ig azonban nem járt sikerrel. Szent-Györgyi addig nem foglalkozott vitaminkutatással, de odaadta maradék hexuronsavát Svirbelynek, hogy nézze meg, tartalmaz-e C-vitamint.

Az első állatkísérlet után kiderült, hogy a hexuronsav koncentrált C-vitaminból áll, vagyis gyakorlatilag azonos vele. Az ellenőrző kísérletek után Svirbely 1932 márciusában megírta Kingnek, hogy sikerült azonosítania a C-vitamint. King ezután április 1-jén a Science magazinban közölte, hogy megtalálta a C-vitamint, de mint később kiderült, kísérleti adat ekkor még nem volt a kezében. Az ezt követő vitában mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy ellopta eredményeit. King 1933-ban megpróbálta szabadalmaztatni a C-vitamint, de a szabadalmi hivatal (akárcsak később a Nobel-díj Bizottság) megállapította Szent-Györgyi elsőbbségét a felfedezésben, ő ugyanis már 1932. március 18-án, a Budapesti Királyi Orvosegyesület ülésén tartott előadásában bejelentette, hogy a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz az anyag: „Nyilvánosság előtt először ezúttal mondjuk ki, hogy a hexuronsav és a C-vitamin azonosak.” 1932. március 26-án az Orvosi Hetilap is beszámolt az előadáson elhangzottakról, azaz arról, hogy a hexuronsav nem más, mint a C-vitamin.



Szent-Györgyi a kísérletekre valamennyi hexuronsavát elhasználta, amit külföldről hozott. Mellékvese nem állt rendelkezésére, káposztából és citromból viszont nem tudott számottevő mennyiségű C-vitamint kivonni.

Az általa mesélt történet szerint egyik este a vacsorához felesége paprikasalátát adott, amit nem akart megenni, úgyhogy arra hivatkozott, hogy el kell vinnie a laboratóriumba, megnézni, van-e benne C-vitamin. Meglepetésére kiderült, hogy valóban jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmazott, és könnyebb volt izolálni, mint a citrusok levéből, ami sok, kémiailag hasonló cukrot tartalmaz.
Azonnal átállította valamennyi munkatársát a paprikatisztításra, és alig egy hét múlva másfél kilónyi C-vitamin volt a kezében (Amerikában egy év alatt tudott 25 grammnyit előállítani mellékveséből). Így nemcsak a vitamin kémiai mibenlétét állapította meg, hanem gyors és olcsó előállítási módszerét is.
Az anyag egy részét elküldte Norman Haworthnak, aki így már meg tudta határozni molekulaszerkezetét. A C-vitamin nagytömegű előállítása érdekében 1933. szeptemberben egy hold földet kért és kapott bérbe Szeged városától paprikakísérleti célokra, amelyen a kísérleteihez szükséges mennyiségű paprikát termesztette. Haworth és Szent-Györgyi nevezte el aszkorbinsavnak (skorbutellenes savnak) a vegyületet.


A C-vitamin felfedezőjeként Szent-Györgyi azonnal világhírnévre tett szert. Az aszkorbinsavat fertőzések megelőzésére és mindenféle betegségre javasolták, bár hamarosan kiderült, hogy nem csodaszer. 1939-ben a Szegedi Tudományegyetem képviseletében a felsőház tagjává választották.

1937-ben a Nobel-díj Bizottság Szent-Györgyi Albertnek ítélte az orvosi és fiziológiai díjat „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”. A 180, az évi orvosi és fiziológiai díjra jelölt között volt Sigmund Freud és Korányi Sándor is. Ugyanekkor Norman Haworth kémiai Nobel-díjat kapott a C-vitamin szerkezetének meghatározásáért.

forrás

„Eb ura a fakó! Mai naptól fogva József nem királyunk!”

311 éve, 1707. június 13-án mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását a Rákóczi szabadságharc idején az Ónod közelébe összehívott országgyűlés résztvevői. A másik fő probléma a financiális problémák megoldása volt: kétmillió forint hadiadót vetettek ki, amelynek fizetésére a nemeseket is kötelezték.

Az ónodi országgyűlés

A szabadságharc vezetői ekkorra már több jelentős lépést tettek az önálló Magyarország létrejötte felé. Ebben segítségükre volt az 1701-ben kirobbant spanyol örökösödési háború is, mert a francia Bourbon-ház spanyolországi ambícióit a többi nagyhatalom, így a Habsburgok sem nézhették tétlenül. A hosszan elhúzódó háború révén a kuruc csapatok jelentős katonai sikereket értek el, a katonai sikerekre támaszkodva pedig a politikai törekvések sem maradtak többé háttérben.

Az 1705. szeptemberi szécsényi országgyűlésen megkezdték a független magyar államszervezet kiépítését, az államforma rendi konföderáció lett. Rákóczi, mint vezérlő fejedelem szabadon intézhette a katonai, külpolitikai és a pénzügyeket, tanácsadó szervként 24 tagú szenátust választottak mellé Bercsényi Miklós vezetésével. A szenátus intézte a belpolitikai ügyeket és a hadsereg főparancsnoka is Bercsényi lett. A sikereken felbuzdulva a szabadságharc vezetői megfogalmazták a Habsburgokkal való kiegyezés feltételeit: szabad királyválasztást, az 1687-es törvények eltörlését, valamint Erdély függetlenségét követelték Bécstől.

II. Rákóczi Ferenc
Az 1707. május 31-én, az ónodi mezőn megnyílt országgyűlésre az 1703 óta tartó szabadságharc csúcspontján került sor: csaknem az ország egész területe a kurucok kezébe került, s előzőleg 1707. áprilisában marosvásárhelyi országgyűlésen Rákóczit már beiktatták az erdélyi fejedelem tisztségébe. Június 13-án kikiáltották a Habsburg-ház trónfosztását - a kérdés a diéta programjának titokban tartott, de legfontosabb vitapontja volt. Az ország igazgatását továbbra is a fejedelemre, valamint a szenátusra bízták. Fejedelmi helytartóvá Bercsényit nevezték ki, híressé vált mondata az „Eb ura fakó, József császár nem királyunk többé” a trónfosztás kimondását követően hangzott el.

Az ónodi országgyűlés másik fő gondja a financiális problémák megoldása volt: kétmillió forint hadiadót vetettek ki, amelynek fizetésére a nemeseket is kötelezték. A rézpénz értékét 60 százalékkal leszállították, az ezzel kapcsolatos vita azonban nyílt ellentétet robbantott ki, amely a Turóc megyei követek lekaszabolásához vezetett.

Rákóczi az 1707-es kedvező időszakot kihasználva szeptemberben, Varsóban szerződést kötött I. (Nagy) Péter orosz cárral, a megállapodás gyakorlati hatásai azonban már nem érvényesülhettek. A kuruc csapatok 1708-tól jelentős vereségeket szenvedtek, így Rákóczi politikai tervei (többek között egy sziléziai-morva-magyar konföderációról) is a semmibe vesztek.

I. József császár és magyar király

A szabadságharc utolsó szakaszában már nem lehetett tovább fenntartani a nemzeti egységet, lecsökkent a termelés, a rézlibertás elévesztette értékét, s a francia támogatás megszűnt. Végül az 1711 áprilisi szatmári országgyűlésen a rendek elfogadták a Habsburgok által felkínált békefeltételeket, s 1711. április 30-án a kuruc seregek a majtényi síkon letették a fegyvert.

forrás

2018. június 12.

A pekingi opera


Nem azonos az európai értelemben vett opera műfajával, pedig lényegében itt is énekbeszéddel megszakított zenés előadásról van szó.



A "pekingi" jelző onnan ered, hogy a hatalmas ország egyes vidékein különböző színjátszási stílusok alakultak ki, melyek a 19. században a fővárosban olvadtak egybe. Ekkoriban még nem is tekintették művészetnek, inkább a lenézett "vásári" műfajok közé tartozott.

A műfaj egyesíti magában az éneklést, a zenét, a táncot és a harcművészetet. Sajátos gesztusrendszere van, amit magasfokú mozgáskultúrával adnak elő. A művészek falzett-hangon énekelnek. a női szerepeket is férfiak játsszák.
A hatvanas években megkezdődött kínai kulturális forradalom idején Mao elnök felesége Csian Csing /aki korábban szinésző volt/ lefejezte ezt az ősi műfajt: csak 18 operát engedett játszani! Az utóbbi években iskolákat, egyetemeket hoztak létre ennek a műfajnak az újraélesztésére és fejlesztésére.

Fő hangszere a a kéthúros ku-csü, melyet az UNESCO a világörökség részének nyilvánított.




A kínai írás


Krisztus előtt kétezer évvel a világ másik végén Kína feltalálja azt az írást, amelyet ma is használ.

Ez a kínai porcelánpecsét a betűnyomás őse.



A kínai írás egyedi eset: a Kr. előtti II. évezred táján keletkezett, körülbelül Kr. e. 1500-ban alkották meg szabályait. Egységes rendszerré alakították Kr. előtt 200 és Kr. u. 200 között, s ez az írás megközelítőleg azonos azzal, amelyet napjainkban is használnak a kínaiak.

A mai Egyiptomban, akárcsak a jelenkori Mezopotámiában (Irakban) az arab írás évszázadok óta helyettesíti a hieroglifákat és az ékírást. De a kínai írás ma is kínai írás. Igaz, míg hagyományosan ecsettel és tintával (tussal) írták, pontosabban: kalligrafálták a kínai szójeleket, manapság a kínaiak töltőtollat, sőt golyóstollat használnak.

A kínai és a japán festészetben a szójelek kalligráfiája jelentéstani eleme is a vonás rajztechnikája, színe és intenzitása egyesül, hogy a látványt teljesen érthetővé tegye.

A kínaiak, akárcsak az egyiptomiak, a mondák világából származtatják írásukat.
A legenda három császártól eredezteti az írást, többek között Huang-titől, aki állítólag a Kr. e. XXVI. században élt, és miután tanulmányozta az égitesteket és a természeti tárgyakat, különösen a madár- és állatnyomokat, kitalálta az írást. Láthatólag igen rossz tanulmány volt ez.





A kéziratokból tekercsek készülnek, amelyeket az országot bebarangoló buddhista zarándokok a hátukra vettek.

Sokkal inkább megvilágosít bennünket az a felfedezés, amely a Sárga-folyó egyik mellékfolyójának 2898-99-es áradását követően született: a víz teknőcdarabokat, szarvasok lapockacsontjainak töredékeit hozta napvilágra. A törmelékeken feliratokat, a kínai írás legrégibb ismert nyomait találták.

Kínai találmány: a porcelán


A porcelán - a legnemesebb kerámiaanyag - kínai találmány.

Nagyobb mennyiségű kínai porcelán először a Kelet-Indiai Társaságok, más néven a kelet-indiai szigetvilággal kereskedelmet folytató angol, németalföldi, francia stb. kereskedők társaságai szállították Európába. A porcelán iránti kereslet a 17-18. században csúcsosodott ki. Ekkoriban számos kínai, majd japán porcelánkészítő műhely szakosodott arra, hogy az európai "idegen ördögök"-nek gyártsa termékeit, sokszor teljesen a megbízók ízlésének és igényének megfelelő "kínai" díszítményeket alkalmazva.
A porcelán a keramika legnemesebb és egyben legkeményebb anyaga, kínai találmány, kvarc, kaolin (egy kínai hegy neve , ahol a porcelán alapanyagát képező kőzetet és agyagot kitermelték) és földpát (fontos ásványcsalád, mely a földkéreg kőzeteinek kb. felét alkotja.) keverékből előállított fehér masszából készül. Törésfelülete: fehér, fénylő, kagylós. Erről kapta nevét is, hiszen a porcelán neve az olaszok által porcelánnak nevezett tengeri kagylótól származik. Cserepe teljesen tömör, nedvszívó képessége nincs.



Egy 1743-ban készült kínai intendáns, Tang Yin, jelentése az alábbiak szerint számol be a Kínában, főként Jiangxi tartományban lévő porcelánmanufaktúráról és a felhasznált anyagokról:
"Porcelán termékek készítésekor, a porcelán testét gyúrt agyagból állítják elő. Ezt az agyagot egy speciálisan erre a célra bányászott és tisztított kőzetből állítják elő.




A kínaiak készítették a világ legszebb porcelántárgyait évszázadokon keresztül, gyűjtők a Ming-dinasztia (1368-1644), majd a Qing-dinasztia (1644-1912) idején készült darabokat - kis és nagy vázák, kancsók, teáskannák, fületlen csészék, teatartó dobozok, ecsetmosó csészék - a művészet remekműveinek, sokszor felbecsülhetetlen értékű kincseknek tartják.




Díszítésük növényi motívumokból, figurális képekből, jelenetekből állt, melyek máz alatti kobaltkék festéssel kerültek föl a felületre. Alkalmazták a máz feletti festés technikáját is, így igen változatos színvilág jött így létre, melyet később az európai gyűjtők a uralkodó színek alapján osztályoztak.

Konfuciusz - bölcsességek



Tanulni is megnyugtató. Messziről jött barátokkal beszélgetni is öröm. Ha az embert nem méltányolják s mégse duzzog, az is bölcs.

Kevesen vannak, akik azért vesztettek valamit, mert lemondtak róla.

Ami a bölcs szeme előtt áll: a kötelesség; ami a közönséges ember szeme előtt áll: a haszon.

Ha nem beszélsz azzal, akivel pedig szót lehetne érteni, veszni hagytál egy embert. Ha pedig beszélsz azzal, akivel nem lehet szót érteni, elvesztegetted szavaidat. Az okos ember sem az embereket nem hagyja veszni, sem a szavait nem vesztegeti el.

Ha hibázol és nem javítod ki, akkor követed el igazán a hibát.

Akik különböző úton járnak, nem adhatnak egymásnak hasznos tanácsokat.

Mielőtt bosszút állnál valakin, két sírt áss!

Sokan a boldogságot az embernél magasabb régiókban keresik, mások lejjebb, holott a boldogság emberi méretekre van kiszabva.

Nincs megvetőbb gyávaság, mint ha tudjuk, mi a helyes, mégsem tesszük meg.

Aki saját erőből önmagának urává válik, az olyan, mint a sarkcsillag: mozdulatlan, és a Világmindenség őkörötte kering.

Jobb gyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget.

Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.

A tigrist előbb gondolatban kell elejteni - a többi csak puszta formalitás.

2018. június 11.

Tudtad?

A „mézes hetek” kifejezés eredete

A „mézes hetek” kifejezés valószínűleg az ókori Babilonból származik. Akkoriban az volt a szokás, hogy az esküvő után, az újdonsült feleség apja egy hónapon keresztül mézsörrel itatta vejét, a mihamarabbi gyermekáldás érdekében.



Az ókori Babilonban az volt a szokás, hogy az esküvő után a feleség apja egy hónapon keresztül mézsörrel itatta vejét, valószínűleg innen ered a „mézes hetek” kifejezés

Egy kis kreativitás








Érdekességek a nagyvilágból

Az Amazonas vidékén él ez a gyönyörű, csodálatos kék pillangó. Tekintettel arra, hogy ezen a tájon él a Föld 2 millió ismert fajának egyharmada, felháborító, hogy az ismert amazóniai fajok nagy része a kihalás szélén áll, nem utolsósorban a jaguár. Valószínűleg nem sokáig gyönyörködhetünk ezekben a csodaszép pillangókban sem.


Csík Zenekar - Te majd kézenfogsz és hazavezetsz

Magyar pénztörténet

A kezdetek

I. József 1705. december 24-én létrehozta a Wiener Stadt Banco-t, ez volt Bécs és egyben a Habsburg birodalom állami bankja. Mária Terézia idejében, 1762. július 1-jén kibocsátották az első papírpénzt; 5, 10, 25, 50 és 100 forintos címletekben, 12 millió forint értékben. A hétéves háború (1756–1763) befejezése után ezeknek a bankócéduláknak egy részét visszaváltották fémpénzekre, a többit pedig megsemmisítették.
1771-ben újabb bankjegyeket bocsátottak ki, ismét 12 millió forint értékben. Ekkor jelentek meg az eddigi címletek mellett az első 500 és 1000 forintos bankócédulák is. Ezeket a bankjegyeket már ténylegesen fizetési forgalomra készítették, nem lehetett átváltani bankkötvényekre, ettől függetlenül elfogadásuk viszont még nem volt kötelező.
II. Ferenc (1792–1835) a franciák elleni háborúk (1792–1815) ideje alatt, 1796. augusztusában újabb bankjegyeket helyezett forgalomba 44 millió forint értékben. A háborúk ideje alatt a bankócédulák mennyisége már elérte a 92 millió forintot. 1797-ben megtagadták a bankócédulák ezüst fémpénzre való beváltását, ezért ekkor a bankócédulák elfogadása mindenki számára kötelezővé vált. A forgalomból teljesen eltűnt ezüstpénzeket, azokat az 1800-as év elején kiadott új papírpénzek váltották fel.


Kossuth bankók (1848-1849)

A magyar szabadságharc idején Kossuth Lajos saját bankjegykibocsátáson gondolkodott. 1848. augusztus 6-án került forgalomba az első magyar bankjegy 2 forintos címletben, 1848. október 22-én jelent meg a 100 forintos, majd ezt követően 1849. március 24-én a 10 forintos bankjegy. 1848. január 1-jén az aprópénzhiány miatt megjelentek a 15 és 30 pengő-krajcáros bankjegyek is. Mivel ezek igen kis mennyiségben kerültek kiadásra, a bankókat feldarabolták, így csillapítva az aprópénz hiányát. 1849. július 27-én helyezték forgalomba Szegeden az új 2 pengő-forintos kincstári utalványt.
Kossuth a török száműzetésből 1851-ben Amerikába emigrált. Még ebben az évben, New Yorkban született meg az 1, 5, 50 és 100 dolláros kölcsönjegy nyomtatásának terve, majd ezek 1852. január 1-i keltezéssel kerültek felhasználásra. Később Kossuth Philadelphiában 1, 2 és 5 forintos pénzjegyeket is nyomatott.
Osztrák-Magyar Bank bankjegyei (1868-1888)
1867-ben a Magyarországgal való kiegyezés után jutottak az immár független államok abba a helyzetbe, hogy előkészíthessék az aranyvaluta bevezetését. Megalakult az Oszták-Magyar Bank, majd 1880-ban megjelent az első kétnyelvű bankjegy; egyik oldalán német, a másik oldalán magyar szöveggel.


A korona pénzrendszer (1892–1925)

Az 1857-es bécsi szerződés alapján a törvényes fizetőeszköz a forint volt, egészen 1892-ig. A hivatalos pénzintézet az Osztrák–Magyar Monarchia idejében, az 1878-ban alapított Osztrák-magyar bank volt. 1892-ben emelkedett törvényerőre a korona mint aranyalapú valuta. Még 1899-ben az Osztrák-Magyar Bank lett a pénzforgalom egyedüli szabályozója, ám a kötelező koronában való számítás csak 1900. január 1-jén került bevezetésre.
1918. november 1-jén véget ért az első világháború, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott. Magyarországnak ezután saját pénzt kellett készítenie, viszont gazdasági helyzete igen rossz volt, és az 1919-ben elszakadt országok saját nevükkel bélyegezték le a korona bankjegyeket. Ez azt jelentette, hogy ezekben az országokban csak azok maradtak érvényben, amelyek az ország, esetenként az adott város, vagy bizonyos katonai csapatok bélyegzőjével voltak ellátva. 1924-ben megalakult a Magyar Nemzeti Bank, egy évvel később már önálló jegybankként, az általa megvásárolt pénzjegynyomdával kezdte el gyártani az önálló magyar pénzeket.
https://szegedma.hu/2011/01/a-magyar-papirpenzek-kepes-tortenete-fotok

A pengő pénzrendszer (1926–1946)

1924. április 18-án a magyar képviselőház elfogadta a törvényjavaslatot, miszerint az inflációt meg kell fékezni, és pénzreformot kell végrehajtani. Az új pénznem a pengő lett, aprópénze a fillér. Átszámítási aránya: 1 Pengő = 12.500 korona, 1 pengő = 100 fillér.
1924. június 24-én az Osztrák-magyar bank, majd az Állami Jegyintézet után a Magyar Nemzeti Bank kezdte meg működését. Innentől kezdve a bankjegykibocsátás kizárólagos joga volt az intézménynek, egészen 1963. december 31-ig. 1926. augusztus 25-én a korona államjegyeket pengő értékjelzéssel nyomták felül, majd megjelentek az 5, 10, 50, illetve 100 pengős bankjegyek is.
A forint pénzrendszer (1946–)
1946. július 19-én a Magyar Köztársaság Kormánya a 9000/1946 ME. Sz. rendelet alapján valutareformot terjesztett elő, miszerint a pengő után 1946. augusztus 1-jétől új pénzérték kerül forgalomba. A rendeletben leírták az új pénzérték nevét, értékét, valamint nyomásának előkészítését. Az új valuta egysége a forint, századrésze a fillér lett. A forint átszámítási arányát 1946. július 30-án kiadott 8640/1946 ME. Sz. rendelet a következőképpen határozta meg:
1 forint = 400*1027 Pengő, vagy 400*1021 Milpengő, vagy 400*1015 B-Pengő, vagy 200*106



 Adópengő
A 8700/1946 ME. Sz. rendelet alapján a forint pénzlábát, valamint az ebből adódó aranyértékét is megállapították, így 1 forint = 0,07575 g arany értékének volt megfelelő.
Az első forint bankjegy a 10 forintos volt, 1946. július 29-én hirdették ki, és augusztus 1-jén már forgalomba is került. Ezt követte a 100 forintos, és innentől kezdve nem volt megállás. Magyarország jelenleg legnagyobb értékű, forgalomban lévő papírpénze a 20 000 forintos bankjegy.
Digitális papírpénz katalógus
A folyamatosan bővülő papirpenz.huoldalain közel ötszáz bankjegyről találhatunk információkat, illetve megnézhető ezek mindkét oldala, bemutatva a hazai bankjegygyártás nem egy esetben művészileg aprólékosan kidolgozott műremekeit, köztük olyanokat is, melyek sohasem kerültek forgalomba. A portál létrehozásával az alkotók nem titkolt célja volt, hogy a pénzgyűjtésnek ezen ágát is népszerűsítsék.

Összeállította: Illés Tibor

forrás

A mai napon Ferenc József szentesíti a pénzverésről szóló törvényt


Az önálló magyar államiság kialakításának nemcsak az egyes minisztériumok és kormányzati szervek felállítása volt fontos része, hanem a fenntartásukhoz és a gazdaság folyamatos működéséhez szükséges pénz biztosítása is.
Bankjegyekkel Magyarországot, miként az egész Osztrák-Magyar Monarchiát, az Osztrák Nemzeti Bank látta el, de pénzverési joga külön-külön is volt Ausztriának és Magyarországnak.



Az 1868:VII. tc. szerint arany- s főként ezüstpénzeket vertek a körmöcbányai és gyulafehérvári pénzverdékben. A törvény pontosan meghatározta a forintosok, 10 és 20 krajcárosok nemesfémtartalmát, méretét, feliratozását; ezek mellett réz egy- és négykrajcárosokat is kibocsátottak.
A pénzkibocsátás az osztrák kormánnyal egyeztetve történt, ami biztosította azt, hogy a magyar vereteket az Osztrák-Magyar Monarchiában mindenütt éppen úgy elfogadják, mint az osztrákot Magyarországon, noha képlapjuk s a felirat nem volt azonos.

Gandhi néhány gondolata

Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Élj úgy mintha...